Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-06-11 / 12. szám

Van panorámánk és lövöldénk. Az utóbbiban a közönség lövöldöz — pénzéit, tehát csak ő van meglőve ; az előbbiben szegény panorámás egyet sem lő, de a közönség sem fizet — tehát a panorámás van meglőve. Pápai séták. — Kiszakított lapok Monsieur Ségnin naplójából. — Pápa, 18 . . junius. Qu' fait chaud aujourd' hui ! Terrible ! El kell mennem egy kis frissítőre, máskép megfulladok. Allons! menjünk a Pollák kávéházba. Ez a kávéház tulajdonképen négy részből áll. A tulaj donkép eni kávéházból, egy mellékhelyiségből, a sörödéből és a kerti helyiségből, melyek közül mindegyiknek külön-külön meg van a saját karakterisztíkonja. A nagy terem — az a börze. Gabonatőzsde és értéktőzsde egyaránt. Hogy a lú-szenzálok is itt árulják lovaikat (nyáron, mikor nincs virsli-saison, néha parin alul is !) az nem rontja le a kávéházi-tözsde tekintélyét. Ha pénz nincs is itt olyan nagy mennyiségben, mint a párizsin, a kiabálás akkora legalább is van, mint ott. A hivatalos nyelv, mint a budapestin, itt is a német. (Chien prussien !) A zajnál, lármánál itt csak a füst nagyobb, mely olyan vastagságban terjeng, hogy vágni lehetne. A publicum különben a nap szakai szerint változó. A hajnali órákban csak egy-két fiakkerkocsis alszik asztalok mellett ; ebéd után a Kossuth Lajos utczától a tűzoltó toronyig s a barátok templomától a Széchenyi térig, tout Pápa ott issza a piccolóját. Egy-egy sarokban a népnevelés bajnokai sakkoznak, a billiárd asztalok karambolázóit a kégli foglalja el, (qu' est que cela ?) a kártya szobában dühöng a kaláber. Este elfoglalják helyeiket a »tzigányok« és »fokossale kezökben »hegedüt« muzsikálnak, mire a pápai jogászok, kik nappal a pult mellett »comis-kodnak,« zsakettben és »sarkantius-tsizmában« járják a »tsárdást.e A mellékszobában van a női terem. Hétköznap este csak pár jukker asszony politizál ugyan ott, de Péntek este (ez valami magyar nemzeti ünnepnap !) a filiszterebb mamák is beállítanak becses családjukkal. A íüst ugyan itt is csak nagy, mint a másikszobában, de miután női terem, nem szabad benne érezni. A világ úgyis csak il In sió — ha aít képzeli az ember, hogy ninc6 füst, hát nem érzi. Az ajtótol balra van egy sarok — asztak Az az emberszólás akadémiája ... A kerti helyiség saizonja csak juliusban kezdődik, mikor az éilapon megjelenik ez a bűvös szó: fagylalt I Hihetetlen, de igsu ^ ezek a pápai kis leányok a lelki üdvösségeket is eladnák egy szelet fagylaltért . . < Monsieur Müller most a »Lloyd«-ba akart elvehetni. Eleinte tiltakoztam ellene, azt hiVén, hogy ez Valami tengeri hajózási vállalat. Mais — Curieux ! —itt ez is, mint minden, kaszinó. Hanem azt meg kell hagyni, hogy specialitás. Valami sajátos keleti színezete vari s amellett az időbeosztás olyan bogy is mondjam csak — francziás. üui ! Oui ! ' est la Francé, en petite ! itt nem délután 2 órakor nagy a forgalom, mint a többi pnpai kávéházban. Pont tizenkét órakor már síállinki znak a vendégek; fél egykor már zsúfolva vannak a helyiségek s két-három óra után mar minden olyan csendes, mint Fiume mellett a tenger. A mi francia élvezetünktől ez csak annyiban különbözik, hogy mi olyankor reggelizünk, a pápaiak pedig ilyenkor a »Lloyd« ban az ebéd utánni piccolójLikat isszák. A szegény kávés, csakhogy vendégeit kiszolgálhassa kénytelen reggel ebédelni, délután vacsorálni és este reggelizni ; Egyebekben pedig itt uralkodik a legfamiliárisabb hangulat s itt látni a legtipikusabb alakokat. Ide jár az a fűszeres-inas is, a ki a gazdáját a tarokk mellől minduntalan hazahívja s a ki épen ezért annyiszor jár föl a »Lloydba«, hogy a gazdájának tagsági dijat kell érte fizetni . . . Nevezetes látnivalói ezeken kivül még a billiard golyók, a melyek akkorák, hogy Atlas ur, a ki pedig tudvalevőleg meglehetős erős fértiu vala, vállain való hordásra inkább a földgolyót választotta, mikor annak idején a glóbus és egy ilyen billardgolyó közt kellett neki választania. A mult Jetekben, mikor egyik napra Falb földrengést jósolt, egy csodálatos módon sikerült karambol c^attanását, földrengés gyanánt telegrafálta meg egy helyi tudósító a budapestL-lapoknak . . . Miutáu jelen vigéci álarcomban nem eresztettek volna be az uri Casinóba, »Mokány Berci«-nek öltöztem, Ah ! que j' aitai drőle ! »Mentét« húztam a labomra, »dolmányt« vetettem a vállamra, »makra pipát« dugtam a kalapom mellé, »árvalányhajból sziíz dohányt« szíttam — igy állítottam be, mint valami bácskai földesúr a Casinóba. Epen zajos kiabálást cselekedtek ottbenn, a miből a következő hangok ütötték meg füleimet : »Eljen, Abcug, 48, Tisza Kálmán stb. Mikor beléptem, hát én is elkiáltottam : »Éljen Tisza Kálmán ! Abzug a 48 !« —* Kidoblak. Monsieur Müller megmagyarázta, hogy fordítva kellett volna mondani. Ez a vendégszerető marasztalás eszembe juttatta, hogy csakugyan ideje lesz már Pápáról végleg elhordani az irhámat. Különben is a leányos mamák már erősen kezdtek érdeklődni i ántam. Veszélyben van az inttognitom, meg különben sem akarok kötélnek állani. Holnap pakkolok, Isten veled Pápa I (Vége.) MONSIEUR SÉGNIN. HÍREK. — Azon tisztelt olvasóink, kik lapunkat eddig megtartani kegyesek voltak, az előfizetési dijat azonban nem küldték be, mai számunkkal postautalványt vesznek, melyek felhasználásával az előfizetés leg~ czélszerübben eszközölhető. — Láng Lajost, városunk országgyűlési képviselőjét, az 1893/94. tanévre a budapesti tudományegyetem jogi karának dékánjává választották. A leimében megszedül, zihál, — Jób is meginog, homály, nyomasztó kin zavarja meg ősz fejét, és bár az első roham után felocsúdva erősnek mutatja magát, midőn belekiáltja Jehova dicséretét a sötét éjszakába, mégis mint ember, megsemmisült. Levetkezett minden emberi köteleket : »Se fia, se leánya, se rokona Ura van csupán egy — Jehova ! De ez emberfölötti magasság nem való élő lénynek. A magasság hidegében megfagy a szív s a szívvel az élet* Jób szerencsétlenségének forrása, tragikumának alapja, hogy ignorálja a jelent s könyörtelen övéi iránt. Mint a rideg, kopár, méltóságteli szikla nem ismeri a vihar által belőle hasított törmelékeket, mert ezek világa más, mint az övé, úgy tagadja meg ő is saját gyermekeit, mivel máskép gondolkoznak, mint ő. E könyörtelenség a legfenségesebb vonásban, a vallásos hit törhetlenSégébeh gyökeredzik ; gyermekeivel szemben az készteti vétekre, hogy lelke perezre sem tud elszakadni apái istenétől. A fenség és balsors eZ elkerülhetlen párosulása teszi az Ö alakját oly végtelen tragikussá oly végtelen fönségessé, mely megrendít s szánalmat kelt, megtisztít s fölemel. * Arany János óta nem támadt költőnk, ki nagyobb öntudattal s behatóbb műgonddal irta volna költeményeit, mint Kiss József. Ez magyarázza meg egyrészt, hogy miért irt oly keveset és innen van, hogy a mí Kiss József tolla alól kikerül, az a szerkezet s a forma tekintetében is a bevégzettség magas fokán áll. Kiss József költészetére felállítható e szabály, alóla nem képez kivételt »Jehova« sem ; a tartalom nagyszerűsége mellett bámulhatjuk benne a remek compositiót és a művészi előadást is. A bevezető rész után, a melyben hatalmas képet nyújt Jóbról s vegtelen gyöngédséggel festi Miriám alakját, az egész cselekvényt: a három fiu sorsát, Miriám szökését, egy éjjeli virrasztás keretében mutatja be. Ráismerhetünk ebben a balladák költőjére, kinek páratlan erzéke van a cselekvény elrendezésének titka iránt. Nem mint külön-külön mozzanatokat beszéli el az apának szakítását fiaival: egy szempontból megvilágítva, viziók s emlékek gyanánt vonultatja el képeiket. fc, genialis beosztással két dolgot ér el a költő. Egyrészt a cselekvény nyer szoros egységet, a mennyiben a vén Jób magános tünődeseinek reflexe fűzi egygyé a szétváló jeleneteket, másrészt faktorai lesznek a cselekvény fejlődésenek, a mennyiben fokonként mindjobban elkomoritják Jób lelket s fogékonyabbá teszik a bekövetkező csapás iránt. Mintegy újra lepörögteti a költő a régmúlt idők eseményeit, hogy fokozzák Job lelkének feszültségét, melyet leánya szökésénél egyszerre vet szét az érzés lávája. A szenvedély heve nem nélkülözi a nyelvezet fenségét és nagyszerű erejét. A hangulat fölkeltésére hivatott bekezdés kellemét és a második rész elején levő bájos kis lyrai futamot hatalmas lendületű sorok kiváló jogtudós megérdemlett kitüntetéséhez gratulálunk. — Az adótárgyalások. F, hó 12-én Mihály háza, Békás, Mezőlak, Ny árad, A,-Tevel ; 13-án H.-Bödöge, N.-Tevel, Csóth, Nyőgér, B.-Ságh, Vanyola, N.-Gyimóth; 14-én L.-Patona, Marczaltő, Alsó és Felső-Görzsöny, Acsád ; 15-én P.-Teszér, B,-Szt.-Iván, B.Tamási, N.-Dém, Szűcs, Beb, Fenyőfő, B.Koppány ; 16-án Ugod, F.-Kovácsi, N. és K.Ganna, Kup, Döbrönte és Nóráp ; 17-én és következő napokon Pápa kerül sorra. Az adókivető bizottság minden községnél nagyon mérsékelten állapítja meg a III. oszt. kereseti adót, s nem alkalmaz adóprést. — Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Z a r k a Elemér oki. mérnököt, Zarka Dénes budapesti kir. közjegyző fiát a m. kir. folyam- és kultúrmérnöki hivatalok személyzeti létszámába kir. segédmérnökké nevezte ki. — A pápai gőz- és kádfürdő csütörtökön e hó 15-én már a közönség h' sználatára bocsáttatik. A fürdő berendezése minden tekintetben meglepő és díszére fog szolgálni városunknak. — Az uj papirpénz. A valutarendezés természetszerű folyományaként be fogják vonni, mint általánosan tudva van, a jelenleg forgalomban levő államjegyeket. Először — és pedig már közelebb — az e g y í 0 r i fitosok fognak eltűnni a forgalomból, aztán rákerűi a sor az ö t-és ötven forintosokra is. Papirpénz azonban lesz aranyvaluta mellett is, csakhogy nem az allam fogja azt kibocsátani, hanem a monarchia két államának kormányaival való megegyezés alapján kizárólag az osztrák-magyar bank. Nem lesz azonban többé egy forintos papirpénz, az uj bankjegyek közül aleg kisebb is husz esetleg tíz korona értékét fog reprezentálni. Az uj bankjegyekhez szükséges speczialis papirnem gyártását pár nappal ezelőtt már meg ís kezdette az osztrák-magyar bank. — A pápai keresk. ifjúság önképzőköre csütörtök este tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy f. évi julius hó 2-án a vasút melletti vendeglőben tánczmulatságot rendez és erre a meghívókat már legközelebb szétküldi. váltják íöl. Mily hév, mily emelkedettség, erő és nagyság van például e sorokban : »Kevés beszédű, komor, hallgatag, Egy világ szunnyadt pillái alatt : A gondolat határtalan világa, Borongva éjbe, villámokba mártva,« Es e hely koránt sem áll elszigetelve ! Párjára találunk mindannyiszor, ha Jóbról szól a költő. De mindezt fölülmúlja a betetőzés, a vég, melyben a legnagyobb tartalmi fönségnek megfelel a nyelv fönsége is. Fájdalmán erőt véve Jób feltépi az ablakot, kitekint a vak éjszakába és mikéntha a seregek urának Minden seregei ott állanának S szavára figyelne a föld s az ég Hogy 0 hitében nem ingadozók, De szilárd maradt, perezre föl nem lázadt, Hangon, mely megreszkettető a házat, Elnyújtva hosszan, fúlva zokogásba, Belekiáltott a sivár éjszakába: »Adonáj te adtad s te elvevéd, Tied az élet s a halál tiéd ! . . .« Vannak, a kik kétségbe vonják, hogy Kiss Józsefre szállt volna Arany János öröksége. De olvasva »Jehová«-ját be kell ismerniök, hogy bár bizonyára más e nyelv, mint Arany János nyelve és más eszmékkel teive mint a magyar bárd alkotásai : az a hév és lendület, melyről e sorok tanúságot tesznek, az a hatalmas érzelem, mely bennök nyilvánul és az az erő, mely — mint annyi más költeményében, ugy »Jehová«-ban is — ily sonor hangot tud adni, költészetük megegyező természete mellett, összefűzi Arany Jánost Kiss Józseffel, mint elődöt az utóddal. Stern Ernő,