Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-12-17 / 39. szám

Fülöp egyúttal az egylet működéséről megemlékezve azt találja dicsérni valónak, hogy a »Wahrmann« egylet a felekezetiséget törülte programmjából, minek következtében tagjai közt minden felekezet hiveit talalni, kik itt a legszentebb vallást, az emberiséget, gyakoroljak. P i c k Ignátz ismételten az egyleti titkár működését veszi beszédjének tárgyául, bebizonyítván, hogy minden erkölcsi és anyagi siker eiereseben a titkári működésnek volt a legnagyobb része, T o c h József az ethika nyomán fejtegeti a jótékonyságu egyesületek áldásos voltát, és egyházi énekekben keri az ég áldását a »Wahrmann« egylet jövőjére. Schor Ármin egyleti titkár általános kívánatra a beérkezett levelek és táviratok közül Dr. Bernstein Béla szombathelyi főrabbi szép üdvözlő levelét es Dr. Klein Mór volt pápai és jelenleg nagybecskereki rabbi, "valamint Dr. Steiner egyleti orvos üdvözlő táviratait olvasta fel. Ezután a felköszöntők árja erősebben megindult és éjfélkor a szép lakoma véget ért. A hon véd huszárok uj laktanyája. A helybeli honvédlaktanya nagyarányú kibővítéséről már adtunk hirt lapunkban. A honvédelmi minisztérium 150,000 frtnyi költséggel hatalmas épületet emeltet és a napokban Török János mérnök már a helyszínén a szükséges méréseket eszközölte, hogy ezek alapján a minisztériumban a terveket elkészíthessék. Városunk tehát a közel jövőben egy impozáns épülettel lesz gazdagabb, csak az sajnálatos, hogy erről csakis a laktanya közvetlen közelében lakó külvárosi nép tud majd valamit, maga a város mit sem nyer általa, mert félreeső és nehezen megközelíthető helyen lévén nem járulhat hozzá a város szépítéséhez. Véleményünk szerint azonban csekély jóakarattal egyrészről és egy kis áldozatkészséggel másrészről nagyon könnyen lehetne a bajon segíteni. A honvédelmi minisztérium ahelyett, hogy az apáczakolostor irányában folytattatja az építést, tegye ezt a borsosgyőri útra néző oldalon, ott ahól most a város tulajdonát képező faiskola van. Ezáltal az uj épület a borsosgyőri ut házainak közvetlen közelébe tehát oly helyre kerül, ahol a laktanya feltűnik és a város díszére szolgál. Tegye meg a városi tanács még ideje korát a szükséges lépéseket a minisztériumnál, ajánlja fel a faiskola területét, mely tudtunkkal amúgy sem felel meg czéljának, díjtalanul az építéshez és bizton reméljük, hogy a miniszter készséggel tesz eleget Pápaváros kívánságának. m KARCZOLAT«íl TÖVISEK. A szegény jó Szladik lett a hét hőse. És csakis az által, hogy meghalt. Azaz, hogy mégsem egészen. Mert ha ugy halt volna meg, mint a túbbi pápai vagyonos polgárok szoktak, nem jutott volna a városnak oly csinos örökség, és a publikum minden egyébről beszélne, csak a jó Szladikról nem. Igy azonb,.n ugy terjedt a város szerencséjének a hire, mint ha teszem a vízkutatók egészséges és elegendő forrásvízre bukkantak volna. Hanem azért ha nekem 20,000 forintom lenne és a meghalásra gondolnék, hát először is nem halnék meg, másodszor, ha a városnak testálnám a vagyonomat, olyan vigan élnék, hogy csak a temetési költségeket hagynám e nyomorult földtekén, harmadszor a szándékolt jótékonyságomnak ügyesen hírét terjeszteném, ugy, hogy a »pápai Rökk Szilárd« epithetonnal illetnének, diszpoigárrá választanának és legalább is a »Fő-utczát« a nevemről neveznék el. Igy legalább életemben élveznék abból valamit, hogy a halálom ulán a város élvezi a vagyonom gyümölcseit, A mi Szladik bátyánk ergo nem tudott életében tőkét kovácsolni a halálából, ugy élt mint egy szegény adófizető polgár, hanem a temetése az olyan fényes volt, hogy arra a Menachem Cziczeszbeiszer a következő átkot rögtönözhette volna: Legyen neked olyan temetésed, mint a Szladik Jánosnak volt, hanem — mindjárt ! * * * A barátok utczájában (alias Kigyó-utcza) ? hét végén nagyon sokan nézegették a városházát. Azaz a Szladik házát, mely most a városé lett. Két városi képGondolatok. A szerelmesek nem törődnek a világgal, annál többet törődik a világ ő velük. * A kik nem tudnak magukra vigyázni, azokat a világ ellenőrzi. * Ok nélkül csak a szerelmesek sirnak, A szerelem : virág, keli neki melegség, gyakorta könyharmat, és mégis . . , elhervad. * Azokat szokta a világ jó embereknek mondani, a kik minden igazságtalanságra szemet hunynak. A világgyűlölet az emberszeretet romjain épül fel. Miért van a szerelmeseknek annyi ellensége ? Valószínű azért, mert másoknál sokkal .. . sokkal . 4 . boldogabbak. * Titkos magányban ejtett könycseppnek nagyobb értéke van, mint egy nyilvánosan véghez vitt jó tettnek. Legszebb imádság: a fájó sóhaj s omló köny. * Sokan nem a társaságot szeretik, hanem a bort, kártyát vagy a pletykát, melyet a társasag nyújt. * Fenkölt gondolatokat és magasztos érzelmeket nem ért meg a világ. Minden ember gyarló. Tehát a társadalom, az emberek összesége is. * Százszor is elmondjuk : minden ember gyarló. De mindig hozzá gondoljuk ; csak mi nem. Egy nagy pessimista bölcsész azt állította, hogy minden nagy ember pessimista. Ez az állítás igaz és könnyen megmagyarázható. A nagy emberek a kitünés polczara emelkedve leginkább belátják : mily gyarló a világ ? és másrészről a világ rosz akarata, irigysége, gyűlölete miatt a nagy embereknek legtöbbet kell szenvedniök. A nagy emberek tehát szükségképen pessimistákká válnak. De azért nem mindenki nagy ember, a ki pessimista. Ladányi. viselő örömmel szemlélte á csinos külsejű takaros kis házat és meg volt győződve arról, hogy az örökös város nyomban lefogja szállítani, a községi pótadót vagy 2O°/

0al. Bekerültek a szobákba is, dicsérték a szép száraz, világos lakosztályokat, megvizsgálgatták a pinczét, padlást (tán még a spájzba is benéztek) mindenütt egé

sz elragadtatással beszélve a látottakról. A Két honatya egymást Hezitálta tul a dicsérő elismerő szavak kifejezésében, de bámulatuk csak a nagy terjedelmes udvaron érte el tetőfokát. Ebből az udvarból sétateret csináltathat a város — véli az egyik lesz olyan nagy mint a Széchenyi promenade. Helyeslőleg bólint a fejével a másik, miközben köritljártatja szemeit az udvaron és az égfelé is feltekint. Remek szép minden, fejezi be véleményét, de különösen ez a magasság ez igazán kolosszális ! . . . Es a képviselőtárs nagy bölcsen szintén felbámul az Egbe. * * * Ez pedig szintén két honatyával történt meg. At egyik az utolsóelőtti közgyűlésen'holmi szabálytalanságok miatt szólalt fel és beszédjével nagy hatást tett —a szomszédjára, ki sietett neki bátor szavaiért gratulálni és ugy megszorította a kezét, mint a szerelmesek szokták — titokban. Ez a kézszorítás ugy látszik felejthetetlen volt a mi szónokunk előtt, mert a legutóbbi közgyűlésen ismét beszédet mondott a szabálytalanságokról. Ez az oratíó azonban — csodálatos semmi hatást nemtett a szomszédra, aki olyan pillantást vetett a beszéd végével a szónokra, mint a haragosok szokták —

1 titokban, — Erre a mi szónokunk a következő adomát beszélte el a szomszédjának ; Egy itteni jónevü vendéglőben körülbelül 8 nappal ezelőtt pompás halat evett egy uri ember, Jóízűen csettentett a nyelvével a jófalat után, a vendéglős előtt is kifejezte megelégedését és megígérte, hogy legközelebb ismét felkeresi, Ugy is tett; Tegnap ismét bekopogtatott és ismét halat kért, A felszolgált hal azonban nem ízlett sehogysem és a vendéglősnek keserű szavakkal panaszolta el elégedetlenségét, fájdalmas sóhajok közben emlékezve meg a mult heti pompás halakról, — Látja, milyen igazságtalan a tekintetes ur — feleli egész ártatlanul a vendéglős hisz ez a hal ugyanabból való 1 Hóvihar és az anyós. — Életkép. — Sürgönyt kaptál édes férjem ? Mi van benne, hogy úgy remegszj Kérdi félve a szép asszony. Bizton anyám nagy beteg lesz ! . ; , Légy nyugodt ; hisz' semmi baja ! Eljő kozzánk. Útra kel és Holnap délre megérkezik ; Ha nem lesz majd nagy hóesésj Süvölt a szél; zúg a vihar, Kavarja a hófelleget. Ily időben, biztos vészbert Útra tán csak nem kelhetett I . . i Igy szól a vő, s örömártól Derül halvány ábrázatja : Gondolván, hogy anyósát májd A zivatar visszatartja. Csalódott; mert anyósa jön, — Pedig vészes fergeteg van —s Ámde nagy baj történt vele : Ott rekedt az országúiban. Hozzá még e nagy veszélyben Közéig arra egy nagy farkas Fölfal bennünk' ! mond a kocsis. Ne félj — igy szól — te csak hallgass* A fenevad ott termett és Vért szomjazva marásra kész* De lelohadt bátorsága; Mert az anyós szemébe nézi A vő végre elébe tttégy, — Nem ugyan a készség hajtja —1 S örömére feltalálja Hópámák közt félig fagyva. Haza viszij melengeti. — Hozzá mit sem reméüykedve —De felsült ; mfert anyósának Csak hamar felolvadt — nyelve. GASPÁRICS VINCZE. HÍREK. u — Személyi hir. Dr. S t e i ne r József városi főorvos

t ma este Bécsből haza érkeziki