Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-11-26 / 36. szám

Honvédeink esküje. Nov. 19-én. — Saját tudósítónktól. — Mult vasárnap, fenséges királyasz­szonyunk nevenapján, legfelsőbb haduri parancs folytán, szép ünnepélyességgel ment végbe a városunkban állomásozó honvéd-helyőrség ujjonczainak föles­ketése. D. e. 9 órakor vonultak ki a hon­védek (mintegy hatvanan) élükön báró Wimpffen Iván őrnagygyal s mise alatt a nagytemplom előtt sorakoztak. Mise végeztével teljes papi díszben kilépett Néger Ágoston s a templom pitvarából emelkedett szellemű, lelkes szép beszédet intézett a honvédekhez, hangsúlyozván előttük az eskü szentsé­gét és fontosságát, buzdítván, lelkesít­vén őket a koronás király iránti hűségre s forró hazaszeretetre; Ezután lmrey százados olvasta fel inagyar nyelven a következő eskü szö­vegét : »Mi ünnepiesen esküszünk a Min­denható istenre* hogy O felsége* leg­felsőbb fejedelmünk és urunk* első Fe­rencz József, isten kegyelméből Ausztria Császárja, Csehország királya és Ma­gyarország apostoli királya és hazánk szentesitett törvényei iránt hűséggel és hódolattal viseltetünk. Esküszünk* O felségének, O fel­sége tábornokainak és minden egyéb elöljáróinknak is engedelmeskedünk, azo­kat tiszteletben tartjuk és védelmezzük* rendeleteiket és parancsaikat minden szolgálatban teljesítjük, minden ellenség felien* bárki legyen is az* vizén és szá­razon* éjjel és nappal* csatákban* ro­hamokban* ütközetekben és mindennemű vállalatokban, szóval mindenütt, min­denkor és minden alkalommal vitézül és férfiasan harczolunk, csapatainkat, zászlóinkat és lövegeinket semmi eset­ben el nem hagyjuk ; az ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe nem bo­csátkozunk ; magunkat mindig a hadi törvények szerint és derék honvédekhez és harczosokhoz illő módon viseljük és igy becsülettel élünk és halunk. Isten minket ugy segéljen! Amen I Mit a honvédek esküre emelt kéz­zel, fennhangon utánna mondtak. Mikor az esküvésnek vége volt, benn a templomban felhangzott az »Is­ten áldd meg a magyart«, melynek hangjainál a fölesküdt katonák tiszte­legve elvonultak s ezzel a szép ünne­pély, melyet nagy néptömeg nézett vé­gig, véget ért. A hangversenyről. — Nov. 18. — Jóleső örömmel regisztráljuk, hogy a kegyeletes, szép czélra rendezett es­télyen szép számú közönség jelent meg, de örömünk ugy volna teljes, ha azt irhatnók reter^ánk élére, hogy a min­den részletében pompásan sikerült hang­verseny zsúfolt ház előtt folyt le. Mert ugy illett volna a szent czél érdekében, s mert megérdemelte volna az élvezetes est, hogy azok az üresen maradt helyek is, egytől-egyig be let­tek volna töltve. A rendezőbizottság által ügyesen összeállított műsor minden egyes pont­ját igazán kitűnően, teljes sikerrel ad­ták elő a szereplők. Haydn szép sympho­niájának elhangzása után, melyet Kiss Viíma és Csolcnyai Eliz Úrhölgyek; Gáthy Zoltán, Vid Károly, Tscheppen Alajos és Schultz Vendel urak jelesen játszottak, a Vörösmarty-Ernyey-féle melodráma »Szép Ilonka« előadása kö­vetkezett, s mi ezt tartjuk az est fény­pontjának. Vörösmarty eme remek szép költeményét Barthalos Olga k; a. annyi finomsággal s oly meleg érzéssel sza­valta, hogy az elért siker kész művész­nőnek is becsületére válnék ! 1 'éber Olga k. a. hasonló ügyességgel kezelte a zenerészeketi Az elismerés nem is ma­radt el: az utolsó akkordok elhangzása után valóságos tapsvihar zúgott fel és hivta a művész kisasszonyokat lámpák elé. Harmadiknak Báron Janka k. a. ült zongorához s finom elegancziával és preczisitással játszotta el Liszt és Pade­revszky két melodikus darabját. O neki is kijutott a méltán megérdemlett ki­hívás és taps* melynek elcsendesültével Tőrös János szavalta el Lampérth Gé­zának, lapunk mult számában közölt »A honvéd anyja« czimü szép költe­ményét, művészi gonddal és megkapó melegséggel; minden részletében kiclorn­boritva és éreztetve a költemény szép­ségeit. A szavalat elhangzása után szer­zőt is kívánták látni a lámpák előtt, hol azonban csak a szavaló jelent meg. Ezután H. Stáh'ie szép Triója követke­zett Csolcnyai Eliz úrhölgy, Gdthy Zoltán, Tscheppen Alajos és Schultz Vendel urak által előadva. S most jött az est két legmulattatöbb pontja : a gyermek hangszereken (azt már nem éppen mérnők mondani, hogy gyerme­kek által) előadott keringők és a Csukás Endre komikus szavalata »A márama­rosi vig asszonyok« Jókaitól, mely csak növelte az előbbi által keltett derült hangulatot. A műsort ismét a fenntne­vezett symphonia zárta be. —a. * * A hangverseny végeztével, a mű­kedvelők tiszteletére, a »Griff«-ben tár­sasvacsora volt, melyet tánczmulatság követett »en niiniature«. — Ott láttuk a következő hölgyeket : Baly Jolán, Barthalos Olga, Ber­ger Anna, Gaál nővérek, Kisfaludy Miklósné, Kisfaludy Izabella, Sült Jó­zsefné, Véber Rezsőné, Véber Olga. Veszprém vármegye közgyűlése. —VESZPRÉM VÁRMEGYE ALISPÁNJÁTÓL. x. 1893­Meghívó. Hivatalos tisztelettel felkérem a megyei állandó választmánynak és a törvényhatósági bizottságnak t. tagjait, hogy a folyó évi deczember hó 2-án délelőtt 9 órakor és a szükséghez ké* pest délután 3 órakor tartandó állandó választmányi üléseken, mégis a í. éví deczember hó 4-én délelőtt 9 órakor 1 kezdődő törvényhatósági rendes köz^ gyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Ugyanezen alkalommal hivatalos tisztelettel tudomására hozom a törvény­hatósági bizottság t. tagjaínak* hogy az ezen alkalommal szerkesztett, vala­mint a még f. évi november hó 26-árt és azontúl naponként szerkesztendő foly­tatólagos tárgysorozatoknak a megyei székház hirdetési tábláján leendő kifüg­gesztése iránt intézkedtem, továbbá, hogy a tárgyalás alá kerülő ügyek hi^ vatalos helyiségemben a hivatalos órák alatt betekinthetők. Veszprém, 1893. évi novembet tő* Véghely Dezső s. k; kir. tanácsos, alispán; Tárgysorozat, 1. Alispáni jelentési 2. A vármegye közigazgatási bizottsá* gából Bibó Dénes, dr. Fenyvessy Ferencz, báró Fiáth Pál, Szabó Imre és Vajda Ödön kilépése folytán ez év végével üresedésbe jövő helyeknek választás utján leendő be­töltése. 3. A fő- és székváros közönségének & párviadalok elharapódzásának megakadályo­zása tárgyában a képviselőházhoz és m. kir. kormányhoz intézett felirata. 4. Heves vármegye közönségének st képviselőházhoz intézett felirata, melyben a katonai levelezéseknél a magyar nyelv köte­lező használatát, illetve az 1840. VI. t.-cz. 9. §-nak végrehajtását kéri. 5. Szabolcs és Fogaras vármegyék kö­zönségének a vármegyei közigazgatás álló* mositását kimondó 1891. XXXIII. t.-cz. mi­előbbi életbe léptetése tárgyában a képviselő­házhoz, illetve a m. kir. belügyminisztérium­hoz intézett íelirata. 6. Szabolcs vármegye közönségének átirata, melyben Bessenyei György szobrának felállításához anyagi támogatást kér. 7. A legtöbb egyenes állami adót fizető megyebizottsági tagoknak 1894. évre érvény­nyel leendő névjegyzéke. 8. Az idő közben lemondott, illetve el­halt m. biz. tagok helyeinek választás utján leendő betöltése iránti intézkedések megtétele. 9. Az egyes választmányoknál ürese­désbe jött helyeknek betöltése. 10. Réthey Ferencz és érdektársainak kérvénye, melyben a pápa-csornai vasútra megszavazott törzs-részvények összegének felemelését kérik. 11. A vármegye alispánjának előter­jesztése a járási szolgabirák javadalmazásának emelése tárgyában. 12. A vármegye alispánjának előter­jesztése a fürdő idény tartamára Almádiba kirendelt csendőr különítmény pótdijainak fedezése tárgyában. 13. A megyei árvaszéknek a fenyőfői árvaértékeket érdeklő előterjesztése*

Next

/
Thumbnails
Contents