Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.
1893-11-12 / 34. szám
szünetel, vállalkozó tartozik a pótvílágitásból eredő kiadásokat fedezni. A közvilágítás terébe illetve utmenetébe eső magánosok a villamvilágitásért a következő dijakat fizetik : egy ió gyertyás izzólámpa óráért 3 krt. egy 10 gyertyás izzólámpa óráért 2 krt. Ezenkívül évenkint 2 frt alapdíj fizetendő. Amennyiben azonban valamely házba bevezetett összes lángok átlagos égési ideje valamely évben 500 órára rúgna, akkor ezen alapdíj azon háztulajdonostól azon évre nem követelhető. Itt azonban a vállalat engedményben részesiti a fogyasztókat és pedig : ha az összes lámpák átlagosan 1000 órán át égnek évenkint az árnak 5% ; ha 1500 órán át égnek az árnak7.5°/<>; ha 2000 órán át égnek az árnak 10% ; ha 3000 órán át égnek az árnak 15%-a elengedtetik. A fizetési módozatokat a vállalkozó a magánosokkal esetről-esetre szabadon és függetlenül állapithatja meg. A város kötelezettségével szemben, hogy minden tulajdonát képező épületben berendezteti a villámvilágitást, a vállalkozó kötelezi magát azon épületekbe 5%-kal olcsóbban szállítani azt, mint magánosoknak. A vállalkozó tartozik, mihelyt magánosok részéről 1000 izzólámpa évi átlagos 1000 órai áram fogyasztással hat évre biztosítva van, a szerződés végleges jóváhagyását tudató végzés kézbesítésétől számítandó hat hó alatt az építkezést megkezdeni és egy év alatt befejezni, ellenesetben a szerződésben megállapított bírságok íizetesére szorítható. A szerződés tartama, mint ezt már fentebb mondottuk, 50 egymás után követő évre terjed. Ezen idő leteltével a vezetékhálózat ellenérték nélkül, a többi berendezés 40%-kal a becsáron sitják. Hogy egy egy sarokból ugyanabban a perezben hallatszik e két felkiáltás I »Vive Carnot! Vive le Tsar !« Egyszóval — hogy a respublica, a szabadság lábainál hever s talpát nyalja a despotismusnak. A boldog könnyenhivők, álmodozók, kik most már azt hiszik, hogy ez a megalázkodó hódolat letrehozza az irók szövetségét. A színházak, café concert-ek, mulató helyek, circusok, hangversenyek műsorairól letűnnek végre tán az orosz hymnus, a patriotikus alkalmi egyvelegek, pantomimikus, choreographikus, »France-Russie« czimű látványos élőképek, apologiák, divatját fogja múlni a »Tengerész marsch« es a »Chanson des matelots« s nem lesz ezentúl orosz a pogácsától s kolbásztól kedve minden fel az irodalmi termékekig, melyekben csak oroszok szerepelnek s melyeknek czimtábláján wroszország dominál. A képes heti folyóiratok felhagynak vegre az orosz hajóhad es matrózok minden mozdulatának megillustrálásával, az elczlapok nem forcerozzák az orosz vonatkozású viczczeket, s a napilapok hasábján más feliratokkal is fogunk találkozni, mint »L'escadre russe en France« »Les feles á Paris et á Toulon« etc. Ah, mily örvendetes. Hallunk végre valamit az irodalomról, színházról, képző művészetekről, zenéről, Paris visszanyeri megszokott képét. alul a város tulajdonába megy át. A szerződés azonban a 48. évben felmondandó, ha ez elmulasztatnék, még busz évre érvényben marad, mely esetben a vállalkozó a közvilágítást az utolsó 20 évben 40%-kal olcsóbban tartozik adni és ezen idő letelte, tehát a 70-ik év után az összes hálózatok egyéb tartozékokkal együtt ingyen a város tulajdonába mennek át. Jogában áll a városnak az első tíz év letelte után két évi előleges felmondás mellett bármikor leváltás utján a telepet átvenni. A megváltási ár ez esetben a szerződés 10. éve után 50%, 20. éve után 30% a becsáron felül, 30. éve után a becsár maga, 40 éve után 20%, és 50. év után 4O lV 0 a becsáron alul. A szerződés többi pontjai az adó mentességre, óvadékra, büntető határozatokra és választott bíróságra vonatkoznak. A Bakony magyarsága. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 6-án Gr. Esterházy Móricz főispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott. Ez alkalommal szépen hangzó és örvendetesnek látszó jelentést terjesztett elő V a r g y a s Endre megyei kir. tanfelügyelő a Bakony magyarságáról. Mi lapunk egyik régebbi vezérczikkében névleg megneveztük azokat a községeket, hol a magyar szó oly ritkaság mint Besszarábiában és a tanítók között akárhány volt olyan, aki nem ismerte annak az országnak a nyelvét, melynek kenyeréből táplálkozik. Alapos értesülések nyomán rámutattunk nyíltan a szégyenletes állapotokra és felhívtuk a tanfelügyelő ur figyelmét a megnevezett községek iskoláira. Javult-e azóta a magyarság ügye a Bakonyban, nem merjük bizton állítani, de bizunk a tanfelügyelő ur jelentésének őszinteségében addíg is, mig magunknak az illető községek tanügyi viszonyairól bővebb értesüléseket szerzünk. A tanfelügyelő ur jelentésében örömmel emelte ki, hogy a megye 419 néptanítója között egyetlenegy sincs olyan, a ki magyarul nem tudna. Oly község, melyben a német, vagy német és tót ajkú lakosság túlnyomó számban van a magyar lakosság fölött, 44 van és 8 puszta. Ezen községekben és pusztákon 55 népiskola áll a közoktatás szolgálatában : 1 állami, 44 r. kath., 5 községi, 2 ev. ref., 2 ág. ev., 1 társulati. Mindezekben az iskolákban a magyar nyelv a köteles tantárgyak közé nemcsak felvéve van, hanem az iskolák túlnyomó számánál, vagy minden tantárgy, vagy legalább a tantárgyak nagyobb része a felső osztályokban teljesen magyar nyelven adatik elő. Minden tantárgy magyar nyelven adatik elő 31 népiskolában, a két felső osztályban minden tantárgy magyarul adatik elő 1 2 népiskolában, magyar német nyelven adatnak elő a tantárgyak 22 népiskolában. Az iskolákból kilépettek teljesen jól elsajátították a magyar nyelvet 27 iskolában, meglehetősen 12-ben, gyengén 4-ben, épen nem 12 népiskolában. Ezen utóbbi iskolák általán szegény viszonyok közt élő bakonyi községek lévén, ezekben a jelentés szerint csakis a felállítandó kisdedóvodák fogják a magyar nyelv terjedését biztosítani. A mi a tanképesitéssel nem bíró tanítókat illeti, a vármegye 419 néptanítója között, tanképesitő oklevéllel nem bír 32 r. kath., 14 ev. ref.* 3 ág, ev. és 4 pusztai, összesen 53 néptanító, vagyis az összes tanítói létszám 13%-a. Miniszteri engedély nélkül működő, és tanképesitő oklevéllel nem biró lelkész-tanító száma 9, A közigazgatási bizottság elhatározta, hogy ezen adatok alapján jelem lentést tesz a közoktatásügyi miniszterhez, az illetékes egyházmegyei főhatóságokat pedig felszólítja, hogy mindazon tanképesitéssel nem biró néptanítókra nézve, a kik az 1868. törvényczikk életbeléptetése óta nyertek alkalmazást, intézkedjenek, hogy a mennyiben a folyó tanév végéig az illetők tankepesitő oklevelet nem sze-^ reznek, a jövő 1894—95-diki tanévre állásaikra tanképesitett tanitók alkah maztassanak. Veszprém vármegye virilistái. A vármegye igazoló választmánya megállapította már 1894. évre a megyei virilisták névjegyzékét. A megállapított névsor ellen a fellebbezések a biráló választ 1 mányhoz adandók be. Alább közöljük az 1000 forint adón f el ü 1.fizető mu virilisták névsorát, mely a következő : Gróf Esterházy Móricz főispán (Pápa) 42053 frt. 54 kr. Báró Hornig Károly m. püspök (Veszprém) 39485 frt. 06 kr. (tud. oki.) Gróf Festetich Pál nagybirtokos (Dégh) 20503 frt. 80 kr. Gróf Esterházy Imre nagybirtokos (Réde) 15252 irt. 39 kr. Vajda Ödön apát (Zircz) iá68o frt. 06 kr. Gróf Nádasdy Ferencz nbirt. (N.Ladány) 12119 frt. 38 kr. Gróf Esterházy Sándor nbirt. (Devecser) 10151 frt. 01 kr. Gróf Wallis Gyula nbirt. (P.-Kovácsi) 933 3 frt 36 kr, grof Esterházy Ferencz nbirt. (Devecser) 8088 frt 8 kr, Ihász Lajos nbirt. (Hathalom) 8042 frt 84 kr (gazd. oki.) Gróf Batthyányi Elemér nbirt. (Bpest) 7389 frt 39 kr, gróf Draskovich József nbirt. (Énying) 4932 frt 49 kr, gróf Erdődy Ferencz nbirt. (Doba) 4553 frt 24 kr, dr. Palotay Ferencz kanonok (Veszprém) 4334 frt 50 kr (tud, oki.), Tóth Kálmán földb. (Bozsok (3976 frt 94 kr (ügyv. oki.,) dr. Fejerváry József kanonok (Veszprém) 3667 frt 30 kr (tud. oki,), dr. Rédey Gyula kanonok (Veszprém) 3038 frt 68 kr (tud, oki.), Jan-«
