Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-11-05 / 33. szám

csoltak a nőtlen férfiak rabságba ejtésére. (Gondolhatod, hogy mind leányos mama volt.) Egy bátor hölgy (valamikor egy katonatiszttel volt viszonya) egyszerre aztán kisütötte, hogy ha a fiatal emberek nem jönnek oda, ahól mi vagyunk, miért ne mehetnenk mi oda, ahol ők vannak? (fogadni mernék, hogy most már a leánya számára keres egy férjet és — egy katonatisztet). Másnap este negy mama és hat leány megfésültette magát a friseurnéval, ugy öltözködött mint a Kránzchenekre szokás és beállított a Pollák kávéházba, ahová esténkent ugy ^vándorol a jeunesse-dorée mint a jóhitü török ember Mekkába. A Bódi bácsi jelentése szerint (mert táncsak nem gondolod, hogy én egy kávéházba bernegyek) Mekkában, akarom mondani a Pollák kávéházban tárt karokkal fogadták a hölgyeket (a kávésok) szolgálatkészen és pompás udvariassággal lesegítették a felső kabátokat (a pinczérek) és nem közönséges élvezetet igyekeztek nyújtani (a zenészek). A hölgyek megittak 10 limonádét (a kávésoknak tehát beütött a számításuk) 10 krajczárt tettek az alpakka tálczára (a pinczérek sem számitottak rosszul) a zenészeknek azonban egy árva piczula sem jutott a társaság asztaláról. (Ezek tehát csalódtak a számításukban.) Ez pedig azért történt, mert a nők asztalánál épugy nem lehetett látni férfit, mint a hogy a férfiak asztalánál nem volt (legalább akkortájt) egy hölgy se. A fiatal emberek gárdája amint a társaság első szakasza bevonult, megijedt (az első szakaszban jöttek a mamák) amint azután a másik szakasz következett elkezdett mosolyogni, (a második szakaszban voltak a leánykák.) Egymással szemben ült a két ellenséges tábor. A hölgyek a jobb-, a férfiak a baloldalon. A szemsugarak villáma átcsapott jobbról balra de nem gyújtott (be jo villámhárító is az a blazirtság !) A diadalt kifejező gúnyos mosoly pedig odaczélzott balról jobra és talált (hej de könnyen megsebezhető az a női hiúság). Igazában pedig egy kicsit megrezzent a fiatalság a leánykák bátorságán (hogy is merészeltek a kis galambok a farkasverembe menni!) a szivök körül képződött jégkéreg pedig mintha olvadozni kezdett volna. Hanem azután hirtelen kártyakompániát toboroztak a gárdából és ezzel a hölgykompánia sorsa el volt döntve. A mamák egész szabadon peregtethették a nyelvüket a megszólás mesterségében, nem zavarta őket egy lelek se. Minden tartózkodás nélkül eldicsekedhettek a piaczi bevásárlásaikkal (a szomszéd asszony tyúkja mindig többet tojik) panaszkodhattak a cselédek rosszasága felett (sütötte volna meg magának Láng Lajos a dohánygyárát) elmulathattak azon, mint csalja X.-né a férjét a kis hadnagygyal (hogy az a szamár nem érzi a fején a szarvakat) és elsajnálkozhattak azon, N. mint hagyja otthon esténkint a 'feleségét egy negyedvilágu kis hölgy kedvéért (hogy nem sepriizik ki az ilyen személyeket a városból !) A hat leány pedig azalatt nagy megerőltetéssel nyomta el az ásítást, mig egyszeribe kezükbe nem került az ujsághalmaz alól — a »Magyar Figaro." Bátortalanul szorították kezükbe a lapot, nagyott dobbant a szivecskéjük, de azútán hirtelen elhatározással nekibátorodtak és — minden jó lelek dicseri az Urat — felütötték a táblát és végigolvasták az egész lapot. (No azért az egyért igazán irigyeltem azokat a leányokat). Tizenegy óra tájban azonban, — ugy mondja a Bódi bácsi — egy iérfi állott meg és beszélt hosszasabban a mamákkal. Az egyik mama udvarlója volt valamikor és azóta—még rr«ndig udvarol, igaz hogy már nem a mamáknak. Most is csak a kis leányok kedvéért elevenítette fel a multat, és nem lehetetlen, hogy mind a hat leány igazolt tulajdonosa aspirál—a pénzére. Ennek a csapodár férfinak a kedvéért az emiitett társaság többször is elment a »Pollákba«, de már ne m friseurnővel fésültették magukat és nem ugy öltözködtek, mint Kránzchenekre szokás! HÍREK. — Jókai diszpolgársága. Jókai Mórt, hazánk ünnepelt költőjét, tudvalevőleg Pápa városa is diszpoigárrá választotta. Az erről szóló díszoklevél szövege már meg van fogalmazva és a következőképp hangzik : »Mi, Pápa rendezett tanácsú város közönsége, adjuk tudtára mindazoknak, a kiket a dolog most illet vagy jövőben illetni fog, hogy Jókai Mór urat, hazánk koszorús nagy költőjét, ki az eszmék és a nemzet szabadságának kivivásaban az elsők között volt, s ki az elnyomatás napjaiban a honfi fájdalmának s jobb jövő iránt táplált reményének megragadó sorokban adott kifejezést, ki a magyar nevet a legnemesebb versenyében a népek szellemi haladásának versenyben felszázados munkásságával az egcsz világon ismertté es tiszteltté tette: ötveneves irói működése megünneplése alkalmából, mélyen éjzett tiszteletünk és hódolatunk jeléül: 1893. évi nyárelő hava 3-án tartott rendkívüli közgyűlésünkben egyhangú lelkesedéssel városunk díszpolgárává megválasztottuk, szorosabbá tenni kívánván ez által is azon kapcsot, mely közte és városunk, mint első nagyobb szabású irodalmi működésének színhelye között az elmúlt felszázad alatt is fennállott. Minek következteben őt, mint városunk díszpolgárát, mindazon jogokkal felruházzuk, melyek minket városunk százados kiváltságainál és fennálló törvényeinknél fogva jogosan megilletnek. Miről kiadtuk polgármesterünk es főjegyzőnk aláírásával ellátott és szokott városi pecsétünkkel megerősített ezen oklevelünket, Kelt Pápán, 1893. évi nyárelő hava 3-án tartott rendkívüli közgyűlésünkben.« A díszoklevél kivitelével — mint érsülünk — Herz Dávid rajztanár fog megbízatni. — Vasutháboru. Lapunk mult számában már jeleztük a mult vasárnapi népgyűlés megtartását, melyet a veszprémi polgárság hitt egybe érdekeik megóvása végett, nevezetesen, hogy megakadályozzák a győr-vészprém-dombovári vasút tervezett kiépítését, mely szerint Veszprém elkerülésével Hajmáskéren létesítenék a főállomást. A népgyűlésen dr. H a 1 a s s y Vilmos elnök élénk színekkel ecsetelte a Veszprém városát fenyegető veszélyeket és többek felszólalása után elhatározták, hogy a sérelmes megyei határozat ellen a kormányhoz és a parlamenthez fognak apellálni. — Áthelyezés. Kerényi Andor veszprémi és Doktorics Samu pápai szolgabírót megyénk főispánja kölcsönösen áthelyezte. — Gőzmalom Kis-CzeUen. A kemenesaljai közgazgasági hitelbank — mint levelezőnk írja — elhatározta, hogy Kis-Czellen villamos világítással ellátott gőzmalmot épit. Erre a czélra 100,000 forintot szavazott meg. — A helybeli »korcsolya egylet« ma tartja rendes közgyűlését a városház nagytermében. — Czukorgyár Sarvárott. A sárvári czukorgyár érdekeltsége — mint levelezőnk irja — népes értekezletet tartott, melyen gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó, Ottó Adolf, a sárvári főherczegi uradalom gazdasági tanácsosa, Förster Aurél országgyűlési képviselő volt jelen. A vállalkozó Deutsch-czég igazgatója, Koppély Géza kijelentette, hogy a fennforgó viszonyok mellett csakis Sárvárott . épülhet föl a czukorgyár s a czég 4000 hold évi répatermés biztosítását kéri. A sárvári uradalom 500 hold, gróf Batthyány 400, Gyirét község 370, Pápa vidéke 300 hold évi termést biztosított, ugy, hogy eddig 2825 hold répatermés van biztosítva. Nem érkeztek be még a szerződések Jánosháza és Kis-Czell vidékéről, Zala- és Veszprém-megyékből. Különben az 5000 hold termésre biztosan számítanak és igy a sárvári czukorgyár mielőbb való építése immár kétségtelen. — Kézfogó. S'chw artz Mór, Knittel Károly budapesti sörgyáros könyvelője a napokban jegyezte el özv. Berger Mórné viruló szépségű leányát Herminát. — A keszthely-héviz-sümegi vasút ügyében Keszthelyen a napokban gyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy törzsrészvényekre előjegyzést gyűjtenek. A tervezett vasút 31 km. hosszulenne. Az építési költség kilométerenkint 26.100 frt. — Halottak napja után. A temető fölé újra csend s őszi bú borúit ... A kegyelet elzarándokolt kedvesei sirhalmához, kivitte koszorúját, elsírta könyeit. Segített sírni a síróknak az ég is ... A kivilágított, koszorúkkal borított sírok ma már ismét puszták, elhagyottak ; a temetőnek, minapában — legalább néhány perezre — bús gondolatokba merült zarándokai ma már ismét a világ zajába, küzdelmeibe, vigalmaiba keveredtek s a temető fölé újra csend s őszi bú borult . . . — Hamis pénz. Löftler Samu hely* beli kereskedő hétfőn nagyobb pénzösszeget küldött el postautalványon. A küldemény átvételénei azonban az illető hivatalnok a papirforintok között egy hamisat talált, és erről a rendőrséget értesítette. Löftler természetesen nem tudott felvilágosítást adni az üzletében megforduló sok vevő közül melyiktől kapta a hamis pénzt és igy egyelőró csak jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. — Megakadt vonat. Ne tessék meg-' ijedni, nem hófúvás állta útját a vonatnak, a síneket sem szedték fel, csak a szufiája fogyott el annak a szegény lokomotivnak, mely azzal az ambiczióval indult el vasárnap éjjel Győrből, hogy ő Fehringig viszi a rendes személyvonatot hegyen völgyön keresztül; hl is robogott szerencsésen egy huzamban Ménfőig, itt azután egyszerre megállt és hasztalan nógatta a mozdonyvezető a Herkópáternek sem akart tovább menni. A gep kazányában ugyanis az egyik forrcső elszakadt, és ez volt az oka a mozdony makranezoskodásának. A megijedt vonatvezető harangjelzés utján gépet és munkássegitséget kért, mire csakhamar Ménfőre érkezett az üj gép> melynek segítségével a személyvonat 2 órai késéssel tovább »mehet«-ett. — Hűtlen tanonca. Kirbihger Alajos, Hajnóczky Béla tanoncza egy ízben 17 frt, egy ízben pedig lo frt készpénzt lopott gazdájától. Az ügy a járásbíróság elé került. — A somlyóvidéki ág. hitv. ev. tanitó egyesület őszi közgyűlését m. hó 31-én tartotta Nagy-Szőllősben. — Eltipratás. Perlaki Géza kocsisa sebes hajtás közben a napokban eltipratta Labanek Györgyöt, ki szerencsére csak könnyebb sérülést szenvedett. A vigyázatlan kocsist már felelősségre vonta rendőrségünk.