Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-10-22 / 31. szám

siker, nem törődve azzal, hogy mily uton-mödon lett elérve, elismerést és csodálkozást. Szerencsére a tiszta hamisítatlan emberiség minden csecsemővel újjászületik és az uj nemzédék ifjú lelkétől a gondos szülő vagy nevelő távol tarthatja a mételyt, ha jellemüket neveli. A jellem fejezi ki leginkább ama tulajdonságokat, melyek az egyéniség lényegét képezik. Mihelyt e tulajdonságok ingadoznak, változók, az illető egyén jellemtelen, ezt pedig senki se akarja magára vagy gyermekeire alkalmaztatni. A jellemtelenség nem a mai korszellem, hanem a nevelés-hibák következménye, melyek növekedve erősbödnek. E hibák megvannak a családban, főként atársadalmi intézményekben, végre pedig az iskolában. A helytelenségek sorát a családban nyitják meg, még pedig legtöbbnyire maguk az anyák, kik túlságos gyöngédségükben a gyermek szövetségeseivé lesznek és m guk is segítenek az elkövetett bün elpalástolásánál, hogy a haragos apa miről se tudjon. Különösen veszélyes ez az engedékenység azon gyermeki szeszélyekkel szemben, melyek az erkölcsrontó élvezetek előlegezéséül szolgálnak. A családban azonkívül el- és öszszetévesztik azon eszközöket, melyeket a bátorításra, ösztönzésre, jutalmazásra vagy büntetésre kell használni; az engedély vagy tilalom érvényesítésénél a következetességet teljesen mellőzik és nem tanítják meg a gyermekeket kötelességeik szigorú teljesítésére akár kellemes vagy kellemetlen természetűek is azok és végül nem igyekeznek azt a félelmet megzabolázni, mely a gyermek völgyben imitt-amott bólintgató olajfák történetét, még akadtak kecskepásztorok, kik az eltemetett város felett járva épp úgy elbeszéltek róla, mint a hajósok a tengerbe temetkezett Vinetáról, de a valóságba mindig több mese vegyült, s az élet kerék vágása mindig jobban és jobban eltávozott az egykori Altistól. Nyugotra a Kladeostól jó magasan épült Olympia modern telepe, mely azonban már Druva nevet visel és kisded templomával olyan, mint a sasok kipusztult fészkéhez ragasztott fecskefészek. A 157 méternyi magaslat szép kilátást nyújt a környékre. Délen ott látjuk az Alpheios völgyének peremén túl a triphyliai hegyek erdős lánczolatát, keleten a kopár arkádiai hegyeket, északon az Erymanthos hágóit, melyeknek hólepte vízmosásaiban Herakles vadkanra vadászott, nyugaton pedig megpihen szemünk a tenger szép tükrén, melybe homályos foltként fúródik Zante szigete. Lábunk alatt a hatalmas völgy, mely valóban alkalmas volt arra, hogy ott egy nemzet népei találkozót adjanak egymásnak, s melynek a kiásott templomváros csak aránylag kis darabját borítja. Keleten ellátunk egészen addig a magaslatig, mely Pisa várost viselte magán, északon és délen felcsillan a két folyó, melynek olyan sok rosszat és sok jót köszön Olympia. Rosszat, nert eltemette és jót, mert megőrizte és egy hálásabb utókornak megtartotta. E képen pihent meg tekintetünk, talán ugyanazon g, helyei állva a. honnan lelkét egyes kényelmetlenségek, kisebb vagy nagyobb fájdalmak esetén elfogja. Társadalmi viszonyainkban is igen sok csira rejlik,melyek miatt az illemszerü hazugság meghúzódik ? Ki ne látta volna a szigorú igazságra nevelt gyermek bámuló arczát, midőn szüleit, nevelőjét vagy idegeneket, kikre áhítatos tisztelettel tekint, az első hazugságon kapta. A gyermeket ilyenkor tekintetbe se veszik és hogy a hibát utólag helyrehozzák, szépítgető és mentegető nyilatkozatokat tesznek. A gyermek ezzel ugyan föl lesz világosítva, de kétlem, hogy ezzel jobb, erkölcsileg nemesebb lett ; mindenesetre be lett vezetve a kölcsönös ámításnak előtte mostanig ismeretlen terére, mely jelen korunk beteges vonása. Végre tekintsük az iskola vagy jobban mondva a tanitás befolyását, a jellemre. Az iskolának természetszerűen inkább terjedő, mint mélyedő hatása van. Kell, hogy általános tanítási czélt tűzzön ki, kell, hogy általánosan érvényes törvényeket hozzon, mivel pedig szem előtt kell tartania a középmértéket, sem a színvonal fölött, sem azalatt nem terjedhet el. Egyenlősítenie, általánosítania kell és a véletlen játékra biznia az egyesek sajátságait, egyéniségeit. Ekként könnyen megeshetik, hogy a kitűnő tanítványban gyönge lesz a jellem, sőt az az eset is képzelhető, hogy a tanulónak jelessége okozza a rossz jellem képzését. A sok tanító a legkülönfélébb követelésekkel áll elő a fiu irányában és ez nem képes arra, hogy mindegyiket egyaránt teljesítse. Ilyenkor a fiu tanítóinak megelégedését egyéniségének végképeni megtagadásával szerzi meg, mindenkihez alkalmazkodni igyekszik és minden órában másnak kell lennie, mint a minő. Ha nem sokkal azelőtt egy fenköit lelkű királyasszony a kihamvadt oltárok városára nézett. Ki ne sejtené, hogy e fenköit lelkű királyasszony ugyanaz, a ki magának görög ég alá oly remek otthont varázsolt, a ki benne az igazság száműzött dalnokának emléket emelt, a kit minden mag)^ ajka hódolattal emleget : Erzsébet magyar királyné. (Befejező közlemény következik.) Latkóczy Mihály. Gondolatok. — Ovidius egyik müvéből. — Légy abban a hitben, hogy minden nőt megnyerhetsz és akkor valóban meg is nyered őket. * Fiatal leányok ! legyetek a szerelmet tettetöhöz engedékenyek. A tettetést a valóság követi s a szerelem csalia ellenmondásainak nyomában mindig ott jár a mély és őszinte ragaszkodás. * Sokat bizik szépségében az a fiatal ember, ki arra várakozik, hogy a nő kérje őt. Kezdeni a férfiúnak kell; a kérés az ő kötelessége s gyöngéd esedezését bizonyára szívesen fogadja a nő. Meg akarsz nyerni valamit ? Kérjed. A nő csak azt akarja, hogy kérjenek tőle. Fedezd fel előtte szerelmedet, éreztesd vele, hogy óhajtod. Még maga Jupiter is esedezve közeledett a régi hősnőkhöz; kezdeményezve nő még az istenek királyához sem közeledett. * Biztosítani a győzelmet nehezebb, mint kivivni azt, * Hogy szerethessenek, légy szerelemre méltó, t már most ehhez még az is járul, hogy az oktatás inkább elható és tudást halmozó, mint serkentő és képző, ugy, hogy csupán a főt veszi igénybe, a szivet pedig érintetlenül hagyja, ugy minden össze működik, hogy a jónak ígérkező jellem teljesen tönkre menjen. Mártonflfy Imre. A magyar ifjúsághoz. Láng Lajos beszéde.*) Uraim : Főiskolánk hagyományaként az egyetem ünnepe nem mulhatik el a nélkül, hogy az ifjúság komoly munkára ne serkentetnék, E szép hagyományt teljesen igazolja az a körülmény, hogy az a pár év, melyet önök uraim, az egyetem falai között lesznek töltendők, életök egyik legfontosabb korszakát alkotja. Az alsó és középiskolák hosszú gyakorlata által immár megérlelt, de az élet nehéz gondjai által még el nem lankadt szellemmel érkeznek önök ide körünkbe, hol a különböző ismeretágak tanszékei egy-egy forrását nyitják meg a tudománynak, mely életczéljaik minél teljesebb magvalósítására a keliő alapot megadja. Nincs kor az ember életében, mely jobban megérdemelné a pótolhatatlanság és visszahozhatatlanság jelzőjét, mint az, melynek küszöbét az imént lépték át. Mert ha az ifjúságot joggal nevezhetjük az örömek gondtalan korának, az csak egy föltétel alatt fogadható el, ha azt az időt, mely a gondot a maga egész ridegségében még nem ismeri, ugy használják fői, hogy az ne legyen később maga a gondok szülóanyjává. Távol van tőlem, hogy önöknek egy aszketikus világfelfogást hirdessek, mely csak nehéz kötelességek teljesítését követeli és más örömet nem ismer, mint azt, mely a kötelességteljesitéséből fakadhat. Minden életkornak meg van a maga munkája mellette a maga öröme, a mi nélkül nem csak letörölnők létünknek minden varázsát, *) Láng Lajos, városunk orsz. képviselője, a budapesti egyetem jogkari dékánja, az egyetem megnyitó ünnepélyén az ifjúsághoz nagyszabású beszédet intézett, mit, az ö engedelmével, egész terjedelmében közlünk. A szerelem csupán gyöngéd szavakkal táplálkozik. « Ámor nem szereti a resteket. * A szerelem hadi szolgálat. Távozzatok zászlói alul, kislelküek! * Dobd el a büszkeséget, ha kedvesed szerelmét tartósan birni akarod. * Igyekezzél magadhoz szoktatni kedvesedet; a megszokásnál nincs hatalmasabb ; hogy szivét megnyerhesd, daezolj közönyével. Téged lásson, téged halljon minduntalan ; légy szemei előtt éjjel és nappal. De ha már bizonyos vagy abban, hogy bánkódni fog miattad, akkor távozz tőle, hogy gyötrődjék és nyugtalankodjék távolléted miatt. Hosszabb időre azonban baj nélkül nem távozliatol. Idővel a nyugtalanság, kesergés megpihennek ; a szerelmest, ki nincs szem előtt, csakhamar elfeledik és helyét más foglalja el. * A legtöbb nő többet olvas ft levélből, mint a mennyit az tartalmaz. Ha a sziv lomha biztonságban epedez a szerelem felébresztéséért, a féltékenység tövisével kell sarKantyuzni azt. * Légy türelmes a vetélytárs iránt, tied a győzelem s még a nagy Jupiter felett is diadalt aratsz. » Kevés öröm, sok bánkódás, — ez a szerelmesek sorsa. A szerelem és a királyok nem tűrnek vetélytársakat. Közli : L — i