Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-09-17 / 26. szám

gásokkal, kimondhatatlan szenvedéssel. Földmivesnépünk Amerikába vándorlása könnyelmű koczkajáték ; abban a jó reményben, hogy megrakott zsebbel jönnek vissza hazájukba, felkeresik Amerikát, elhagyják családjukat, apjuktól öröklött gazdaságukat, megválnak földjüktől, eladogatják. Könnyelműségükben nem gondolják meg, hogy a kivándorlottak közül mily számosan tönkrementek anyagilag, szellemileg, s a bányamunka mennyire elfásitja egész lényüket. Komolyabb gazdálkodásra, szélesebb körű ipar teremtésére van szükség Magyarországon, s ha a jég esetleg elveri a vetést, vagy a föld nem ad annyit, mint a mennyire számítottak, azért még nem kell Amerikába vándorolni. Magyarországon most fejlődőben van az ipar, csak a munkásnépnek törekvő szorgalommal s komoly akarattal kell bírnia, igy majd nálunk is nyerhet más uton is kenyeret, ha megunta a földmivelő munkát. Gátat kell vetni minden áron az Amerikába való vándorlásnak, nálunk is nélkülözhetlen szükség van minden lépten-nyomon a munkaerőre. A pápai m. kir. földmives iskola. — A gazdák szives figyelmébe. — A jelen év október havának első napján nyílik meg a p á pa i m. kir. állami földmives iskola. Az uj intézményről, mely a gazdák, birtokosok, bérlők és gazdálkodók soraiban hova előbb méltó érdeklődést fog kelteni, hisz a kiképzendő ifjakkal az ő érdekeit szolgálja majd, keveset hallott még gazdálkodó közönségünk, épp azért fölkerestük az intézetet, hogy közönségünknek a kellő tájékoztatót megadhassuk, s egyben szives ügyeimét felhívjuk reá. Bethlen András gröt földmivelési miniszteré és az iskola létesítése körül fáradozott tényezőké az érdem, hogy Felső-Dunántul gazdaközönsége ily praktikus intézethez jutott, mely rég érzett hiányt fog pótolni a mi vidékünkön. Elhagyva Pápaváros hosszu-utczáját, a pápa-veszprémi országúton, a pápai sorompótól pár lépésnyire, két nagy, egymással párhuzamosan fekvő földszintes uj épületet és a középső részen már előbb épült lakház, gondozott széles udvarral az épületek között, a kőfallal kerített udvaron túl pedig az intézet nagy kísérleti telepe, gazdasága az a hely, mely Felső-Dunántulnak praktikusan képzett gazdákat fog adni ; a pápai magyar királyi földmives iskola. Igazgatója : Székely István. A szántóföldek mögött folyik a Tapolcza vize, odább a pápai szőllők vannak és túlnan kéklik a Bakony regényes láncza. Az iskola czélja, hogy »abban a vidék kisebb birtokainak tulajdonosai, az ilyen birtokoknak okszerű kezelésére megtanitassanak ; továbbá, hogy a nagyobb birtokokba szükséges felügyelők és munkavezetők gyakorlati oktatással alaposan kiképeztessenek.« E czél elérése érdekében természetesen a tanítás is kiválóan gyakorlati, ám azért a tanítás fölöleli az elemi tantárgyakon kívül azokat a természettudományi alapismereteket, a melyek a gazdára nézve a legfontossabbak, a külömboző mezőgazdasági szakokat, a gyümölcs és konyhakertészetet, a szőlőmivelés, az erdészet elemi ismereteit, hogy a növendékek a latenyésztés és falai maradtak meg. de valamennyinek homlokzata dél felé van forditva. Kelet felől kezdve a kincses házak szemléjét, első a sykioniak kincsesháza, melynek romjaiból is ki lehet olvasni, hogy az 5. század elején épült. Mellette volt syrakusaei Hieroné, a ki igy rótta le háláját az istenek iránt ama győzelemért, melyet a karthágóiak felett aratott. Következtek Epidamnos, Byzancz (a mai Konstantinápoly), Sytaris, Selinus és Metapont, majd Megara, melynek kincsesházából értékes régészeti emlékek maradtak meg, egy orom-csoportozat részei, mely az isteneknek a gigászokkal való küzdelmét ábrázolta. Legszélén találjuk a gelaiak kincsesházát, melynek nevezetességét a benne talált terrakotta alakok képezik. A kincses házaktól délre két nevezetes oszlopcsarnok alkotja az Altis keleti határát, egy északi (hosszabb) és egy déli (rövidebb). Az északi nem rövidebb volt loo méternél, 46 dór oszlopon pihent és hétszeres visszhangjáról, visszhangos (Echós) csarnoknak nevezték. Ebből jutottak a versenyző athleták a versenytér (stadion) bejáratához, mely meglehetős darabon be volt boltozva, s melyen által a versenyre indultak. Maga a tulaj donképeni versenytér, melynek hossza 192 méter volt, nincsen kiásva és úgy látszik nem egy hamar akad vállalkozó, a ki a versenypályát takaró 5 '/.

2 méternyi homok réteg eltakarításának költségeit viselni hajlandó lenne. A déli (kisebb) oszlopcsarnok egyenesen Nero számára készült, a ki itt akarta megmutatni, hogy a hatalom egyértékü a tehetséggel, de kudarczot vallott, mint mindenki a ki politikiai tekintélyt akar irodalmi vagy művészeti téren gyümölcsöztetni. Jóval jelentéktelenebb épület volt az echó-t csarnoknál, hosszában 19, szelességében 8 dóriai szabású oszloppal. A kincses házaktól keletre a hitestársi tiszteletnek és özvegyi kegyeletnek egy kiváló emlékét találjuk, nevezetesen azt a vízvezetéket, melyet Heródes Atticus athéni szónok és államférfiú elhalt nejének Regillának emlékére építtetett. Hatalmas vizmedencze volt ez, kétfelül kis korinthusi modorban épült templomkákkal diszitve, mig középen diszes márványfülke koronázta az egészet. A rnedenczéhez szükséges bőséges vizet Heródes nagy csatorna segítségével vezette az Alpheios felső völgyéből Olympiába. Ugyanezen Heródes Attikus Athénben is épitett egy gyöny

7örü színházat az odesont, mely meg romjaiban is fölkelti bámulatunkat és ép oly ékesen szóló emléke építője dús gazdag voltának, mint ez a vizmedencze, mely az ókor tisztaságérzetének emléke egyszersmind. ültetvények létesítésében a kellő jártasságot megszerezhessék. A növendékek mindent a saját kezükkel végeznek. Foglalkoznak az iskola gazdaságában és kertjében, a kísérleti téren, gondozzák a lő- és tehénállományt, dolgoznak a sajtkészitó műhelyben, foglalatoskodnak sertéstenyésztéssel, méhészettel és tyukászattal. Megtanulják azt, miként kell a kis gazdaságokat berendezni, kezelni és elszámolni. Hozzászoknak egyszersmind a rendhez, a józan, takarékos, munkás élethez, hogy fegyelmezett, kitartó mint a gazdákká váljanak akár a maguk gazdaságában, akár a kenyeret adó gazdájukéban, Nem urakat nevel az iskola ; az egyszerű földmíves nép gyermekét akarja felvértezni azokkal az ismeretekkel, melyekre nekí az életben szűk* sége van, s őt az egyszerű pórfiut, kí tizenhetedik életévét betöltötte, s pusz^ tán írni olvasni tud és a számtani négy alapmiveletben jártas, a gazdaságban szükséges mindennapi ismeretek tudásával küldje vissza az eke vasa mellé. S hogy ez eléressék, erre szolgál agyakorlati oktatás. »A növendékek, tanítóik folytonos felügyelete alatt csoportonkint vezettetnek a gazdasági munkákhoz s a mezőgazdaságban előforduló minden teendőt a többi gazdasági munkásokkal megegyezően tartoznak végezni. Szántanak, ve* tógépekkel vetnek, kézí és fogatos eszközökkel kapálnak, az aratógép mellett segédkeznek, a cséplésnél mint rendes munkások alkalmaztatnak ... Az is' tállókban az állatok rendszeres gondozására és a betegek ápolására rendeltetnek, a tehénistállóban fölváltva at etetésnél, fejésnél jelen vannak s mindenütt az igazgató s segédtanító utasításai szerint foglalkozni kötelesek. A kertben a faültetéstől kezdve a gyümölcsfáknak az iskolából való kíkerüléA Heródes víztartójának tőszomszéd^ ságában, mely úgy tekint reánk, mint valami óriási gyermeknek a fokmerője, ott van Jünö (Hera temploma a Heraion. Olympiának ez a legrégibb és legjobban megőrzött temploma valamennyi közül. A féltékeny, szép istenasszony iránt udvarias volt a sors és megengedte, hogy háza meglehetős épen maradjon reánk, Mi több, a hatalmas épületnek 44 oszlopa közül nem kevesebb, mint 33 mai napig fennáll és külömböző oszlopfőivc 1 és rovatkáival mutatja hogyan cserélték ki az idők folyamában lassankint a régi faoszlopokat kőoszlopokkal, melyek között arany elefáncsont kivitelben az istenek szobrai állottak. De bár ezek a szobrok is képesek lettek volna az istenasszony házát híressé tenni, volt ennek egy másik gyöngye, mely napjainkig fennmaradt és mely egymaga megérdemli, hogy a műértő es mübarát Olympiát felkeresse. JC.Z a szobor, a melyről az olympiai múzeum leírásánál részletesen szólunk nem más, mint Praxiteles Hermese, z ókor legkiválóbb remekeinek egyike, a nagy mesternek egyedül ránk maradt hiteles műve. A romok között zárva, meg nem állhatjuk, hogy meg ne bámuljuk a véletlennek kegyelmes játékát, a mint az ókori művészet ezen gyöngyét a végpusztulástői megóvta. A Hératemplomon belül megakad