Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-08-13 / 21. szám

— Villanyvilágítás. Kremeneczky, Mayer és társa, bécsi czégnek képviselője a városunkba bevezetendő villanyvilágításra nézve előnyös feltételeket terjesztett a városi tanács elé. Részvénytársaság alakítását ajánlotta, melynek 80,000 frt alaptőkével kell rendelkezni ; maga a czég 20,000 írttal a részvénytársaság kötelékébe lép. A villanyvilágitási üzemköltségek egy évben legfeljebb 5000 frtba kerülnének. A feltételek nagyon előnyösek, jó volna, ha a városi tanács kezébe venné az ügyet. — Városi közgyűlés. Elnöklő polgármester d. u. 3 órakor a gyűlést megnyitván, előadja a tárgysorozat első három pontját, melyekre vonatkozólag vita nélkül elfogadtatott az állandó választmány véleményes előterjesztése. A negyedik pont tárgyalásánál, a mely Corvin- és Barát-utcza aszfaltirozását tárgyalja, mozgalmasb élet fejlődött ki, és észrevehetők valának annak jelei, hogy az u. n. aszfalt láz, mely már hetek óta izgatottságban tartja városunk főbb utczáinak lakóit, még nem csillapult le teljesen. De valóságos tetőpontját ez aszfalt láz csak akkor érte el, mikor a Hosszu-utcza (most már Jókai-utcza) aszfaltburkolásának kérdése került vita alá, s itt nem kevesebb 13 képviselőnél producálta erejét az ellentétes nézetek harczában. S miután a Corvin- és Barát utczára kimondatott az oly gyakran sürgetve volt »exequatur,« a Jókai-utcza kérdésénél először is Néger, apátplébános állt fel azon indítványával, hogy tekintettel ezen utcza terjedelmességére és nagy forgalmára, mely ma holnap valóságos »Avnue« jelleget ölt, a jövőben Jókai-utczának kereszteljék el. De az aszfaltháboru az ékesen szóló Néger apátplébános indítványát háttérbe szorította's megindult a bő szó áradat azon városunk rendjét felforgató, nagy téma felett, foly tattassék-e az asz faldrozás a Hosszu-utczán, pardon Jókai uton. Az állandó választmány ugyan erre nézve ugy vélekedett, hogy e kérdés megoldása egy jobb jövőre halasztassék, de a közgyűlés ez egyszer egy szavazattöbbséggel nem fogadta el e javaslatát, az ő jelszava úgy szólt : »most vagy soha.« Erre a két tábor újból egymásra csapott, mert a felett kellett szavazni, megadassék-e az aszfalt vagy sem. A szavazás nagy érdeklődés mellet ment végbe, s az aszfalt pártfogói sürü éljenekkel jutalmazták szavazatukért; de a szavazatok összeolvasásánál kitűnt, hogy egyenlő erővel állnak egymással szemben, lévén ellene is, mellette ís 31 szavazat. Most Osvald, polgármesternek kellett sorompóba lépni, ki azután »igen« szavával döntött. Városunk a Jókai-utca asphaltfolytatását tehát egyenesen a polgármester szavának köszönheti. Ezután következett a tárgysorozat hatodik pontja : az izr. hitközség 10000 frt segély iránti kérvénye, mely a czélszerü megoldás tekintetéből kapcsolatosan tárgyaltatott egy hasonló tárgyú kérvénnyel, mely az apáczák vezetése alatt álló leányiskolának 10,000 frttal való segélyezésére vonatkozik. Ezen kérvények bölcs és tapintatos megoldást nyertek Sült Józsf képviselőnek, az állandó választmány által is támogatott azon indítványával, hogy egyes felekezeteknek tanügyi czélokra a város részéről eddig adott 6800 frt, a jövő három év tartamára 100%-el szaprittassék, mely indítványt a közgyűlés magáévá tette. Gyurácz Ferencz ezen nemeshangu felszólalása után, melyben azt indítványozza, hogy a közeledő millenium emlékére ezen összegek felajánlása »ezredéves ünnepi adomány« ként szerepeljen. Ezután Dr. Steiner József szólalt fel, ki szintén megszavazta e módosított pontokat, de kijelentette, hogy jobban szerette volna, ha ugy a katholikusok, mint a zsidók kérvényét egészen elvetették volna, mert a város pénze nem hitfelekezeti czélokra fordítható (ugyanezt az elvet tetcük mi is magunkévá múltkori vezérczikkünkben, Dr. Steiner József után az indítványozó Sült József beszélt, kí Dr. Steiner szavaira válaszolt, s a módosított javaslat elfogadását ajánlotta. A közgyűlés miután meg lett nyugtatva, hogy az adózó polgárok e segélyek által nem lesznek még jobban megterhelve, a javaslatot elfogadta. A polgári leányiskola újbóli felépitésére vonatkozólag határozatba ment, hogy az uj polgári leányiskolát a volt ovoda helyiség helyén lógják felépíteni. Ugy a gyámpénztári számadást, mérleget s a közúti költségvetést valamint a tárgysorozat többi pontjait a közgyűlés egyszerűen tudomásul vette. Az élénk, vitás közgyűlés V46 óra tájban ért véget. — Humoros estély. Tulajdonképen azt a czimet adhattuk volna neki: a javából. Mert az egész mulatságnak olyan jellege volt, hogy mintamulatságnak lehetne elkeresztelni. A programm rövid ugyan, de annál szellemesebb, a táncz sok és kitartva a végtelenségig. A nyitány után Poliányi Zoltán budapesti hírlapíró ült a felolvasó asztalhoz s »Enni vagy nem enni« czimen igen kellemes causeriet olvasott fel nagy tetszés mellett. Utánna Kis József zongoraművész, Bódaí Antal és Goldmarck Sándor budapesti zenedei növendékek közreműködésével »Panama« botrány czimü igen kedves zenei egyveleget adott elő. Az ismerős melódiákat a közönség a preciz előadással egyetemben zajosan megtapsolta. A zenei szolot Kis József ráadással toldotta meg, Az est »piéce de resistance «-ja Tausz Jakab szavalata volt. Rózsa Miklós »Nem tudok szavalni« czimen egy geniális monológot állított össze leghatásosabb előadásra való darabokból, Itt nvilt még csak alkalma tündökölni Tausznak alakító képességével, mert a pompás monológ az előadó művének minden árnyalatát szépen engedi kidomborítani. Óriási hatást ért el vele. A derültség csillapultával a közönség tánczra perdült, szünóra alatt pedig Fenyvessy, Körmendy Béla, Kovács Zoltán és Rózsa Miklós által rendezett »Világpöstán« mulatott, mely sensatiós újdonság itt először adatva elő — nagy tetszéssel fogadtatott. Az első négyest 34 pár tánczolta. A jelenvolt hölgyek névsora a következő : Leányok : Báron Janka és Klemmyke, Billitz Rózsika, Barthalos Olga, Berger Ar.na, Csendes Ella, Tapolcza, Csendes Juliska (Tapolcza), Doktorits Jerta, Fittler Róza, Berta és Vilma (Tata) Hannauer Sarolta, Hannauer Margit, Kreisler Francziska, Klein Janka, Kohn Hermin, Kellner Juliska, Kisfaludy Iza, Kiss Vilma, Lőbl Berta, Manheimer Riza, Pencz Mariska, Reichenfeld Szerina, Salzer Rózsika, Schor Róza, Sebestyén Juliska, Serényi Jolán, (Salamon) Schwartz Matild, Tóth Gizike, Wittmann Irén és Honor, Wéber Olga, Weisz Szerafin, (Gyarmath, Asszonyok : Báron Jakabné, Billitz Ferenczné, Dóktorics Sámuelné, Fürst Sándorné, Fellner Simonné, Guth Károlyné (Bécs), özv, Hannauer Jenöné, Hannauer Béláné, Horváth Pálné, Horváth Ferenczné (Salamon), Kohn Adolfné, Kellner Albertné, özv. Kreisler Józsefné, Kisfaludy Miklósné, Manheimer Miksáné, Neumann Sándorné, Németh Imréné, Dr. Pláner Józsefné (Csögle), Pentz Józsefné, Rozenfeldné, Dr. Rechnitz Edéné, Dr Rechnitzné (Kapupár), Reichenfeld Ignátczné (K.-Lak), Rosenthálné, Schor Arminné, Steinberger Lipótné, Salzer Ignáczné, Sebestyén Dávidné, Schwartz Bernátné, Sült Józsefné, Véber Rezsöné, Wittmann Ignáczné, Weisz Sámuelné, (Somlyó-Vásárhely.) — A dunántuli ref. egyházkerület ez évi rendes közgyűlését városunkba tartja meg Szeptember 20-án s következő napjain. A gyűlést megelőzőleg Szeptember 1 7-én egy egyházi és világi férfiakbői álló küldöttség fog tisztelegni U felsége előtt Kőszegen. A kövezeti pénztár számadását 78 kr. pénztárimaradvány nyal a törvényhatóság jóváhagyta. — A vasmegyei hadgyakorlatok. Radó Kálmán Vasmegye főispánja a mult héten az összes dunántuli megyékhez felhívást intézett, hogy a nagy hadgyakorlatokra a tisztelgő küldöttségeket, melyek ő felsége előtt hódolatukat fogják kifejezni, minél előbb válasszák meg. Eddig Győr- Vas- és Zalamegye törvényhatósága választotta meg a tisztelgő küldöttséget. — Gyilkosnő nyomozása. A lévai kir. járásbíróság a gyermekgyilkossággal vádolt Jakubovics Paula és Pörnyeczy István czipészsegéd nyomoztatását kéri a helybeli rendőrkapitányságtól. Pörnyeczy István, derék, becsületes mesterember, ki húsvét óta szakadatlanul már itt Pápán tartózkodik ; és igy nem indokolt a lévai járásbíróság megkeresése, — Fertőzött vármegyék. A felvidéki vármegyékből, melyek tüdőlobbal vannak fertőtlenítve, a földmivelésügyi miniszter eltiltotta a szarvasmarháknak Németországba való szállítását. — Rendelet a leány-kereskedés ellen. A belügyminiszter egyik legújabb rendeletében felhívja a törvényhatóságok és városihatoságok figyelmét, hogy a Szerbiában, Romániában, Balkán-félszigeten s a Török területen »magyar nőkkel űzött szégyenletes leánykereskedést« a legnagyobb erélylyel akadályozzák meg. — Nemes kegyelet. Györváros f. hó 10-én tartott közgyűlésén Szávay Gyula indítványára határozatba ment, hogy a Fehérváry-utczát Baross-utczának és az államvasutak felett épített vashidat Baross-hidnak fogják elnevezni Baaross Gábornak, a város képviselője, díszpolgára, s az ország volt kereskedelmi miniszterének emlékére.