Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-04-02 / 1. szám

I. évfolyam. Pápa, 1893. április 2. i. szam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 6 frt (12 korona) Negy . dévre i frt 50 kr (3 korona) Egyes szám ára 15 kr. (30 fillér) TANÍTÓKNAK ES KÖZSÉGI JEGYZŐKNEK Egész évié 5 frt (10 korona) SZERKÉSZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Bastya-utcza 470. sz. PJA-P-A.1 HIRDETESEKET ES ELŐFIZETÉSI PÉNZEKET elfogad A KIADÓHIVATAL, valamint NOBEL Ármin papírkereskedő. Lapunk számára hirdetéseket elfogad a REUTER ÜGYNÖKSÉG és a MAGY. TÁVIR. Iroda hirdetési irodája Budapest, Gránátos u. 1. LAFTÜLAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ [ GOLD LAJOS. FŐMUNKATÁRS : SALZER ALADAR. Feltámadott! Pedig kőszikla sírboltba temettetett, melynek bejáratát nagy kőrakás zárta el. Nincs itt az Üdvözítő — mondá az angyal Jeruzsálem asszonyainak — feltámadott ; ime a gyolcs, melybe takartatott. Valóban, magasztos, valóban isteni betetőzése a megváltás isteni művének. A hit, mely már-már ingadozni kezdett, midőn az Üdvözítőt a Golgothán vonaglani látta — a föltámadás tényében felelevenedett, megizmosodott. Golgotha, feltámadás ; halál, élet ! Mily mélységes, oksági összefüggés van e két ellentét között ! Az enyészet keblében hordja egy uj életnek magvát. A kihalt növény is eltemetkezík magvában a föld mélyébe ; de a sírból, melybe temetkezett, tavasszal feltámad. Valóban, a halál csak átmeneti állapot. Ha valamit, ugy ezt nagyon okosan tanítja a philosophia is. Nehéz is itt eltévedni a józan észnek, mikor annyi konkrét adat áll rendelkezésére, melyből a feltámadás szükségszerűségére konkludál. A keresztények feltámadási tana igy válik a józan ész tanává, közhitévé is ! Az Üdvözítőnek győzelme a halál fölött feltámadásával kétségbevonhatatlanná lett ; beteljesedtek szavai : Ero mors tua, o mors, halálod leszek, óh halál ! Eü a húsvét dogmatikuma. Ez a phasis, az Urnák átmenetele. Az ó-szövetségben az Ur angyalának átmenetele szabadulást hozott az izmaelitáknak, veszedelme az egiptusiaknak. A báránynak vére elhárította a veszedelmet. A zsidóknak húsvétja jelképezte a keresztények húsvétját. Ott parcializmussal találkozunk, itt egyetemlegességet találunk. A szeretet .törvénye, melyet az Üdvözitő szerzett,, egyetemleges ; vére mindenkiért hullott, megváltásának, megszabadításának áldásaiból senki sincs kizárva. így vált a keresztények húsvétja az összes emberiség örömünnepévé ! A hit, mely a kereszt tövéből fakadt, a feltámadás kegyelemforrásából táplálkozik, izmosodik! A. hitnek e diadalünnepe életre hivja a lélek csüggedő reményét is ! Az ember, ki földből alkottatott, kit annyi baj veszedelem kisér ! kit majd a lélek, majd a test kisértése bágyaszt, anyagi és más veszteségek csüggesztenek, hasonlít ama hajóhoz, melyet a nyílt tengeren a féktelen szélvész ideoda csapkod : félő, hogy minden percben a hullámokba temetkezik. Banális ugyan a hasonlat, de találó. Ez a hányatott, esékeny ember hová erősítse reménye horgonyát ? A föltámadás sziklájához, melyet szépen szimbolizál a feltámadás színhelye, a sziklakoporsó. A feltámadás ez évfordulója erősítse reményünket. A megpróbáltatás pusztája e földi élet. Tekintsünk fel a rézkígyóra, a keresztre felmagasztalt és feltámadott Üddözitőre, és megszabadulunk a mérges kígyók marásától. •Ez a húsvéti ünnep morális tartalma. De a hol a hit és remény ünnepel, ott a szeretet sem lehet tétlen. A hitnek és reménynek eredője a szeretet. Ne a világi zaj, sürgés-forgás disharmóniájában keressük ezt, mely kisérní szokta husvétünket, hanem ott benn, a szívnek legmélyén ; itt honol az, itt rejtezkedik, mely mint gyenge virág félti életét a világ fagyától. Ott mint királyné uralkodik, immár kulcsoltatja a kezeket, megdobogtatja a szivet, mert felharsant a feltámadt Üdvözítő szerencse éneke: Pax vobis, ego sum ; nolite timere ; béke veletek, én vagyok ; ne féljetek ! A hit imád, a 'remény eped, a szeretet nyilatkozik. Az öröm," mely húsvétkor mindent eltölt — a szeretet nyilatkozata. A dicsőítő ének, mely a templomokban felzeng — a szeretet nyilatkozata. TARCZA. A TOLONGÁSBAN. Studium. AESTIIETIKA MARAD AZ ÉN LEGKEDVESEBB [TUDOMÁNYOM : GYÖNYÖRREL FÜGG SZÉPÉRZÉKEM, SZEMEM [MINDEN SZÉP LEÁNYON. ÁM A VILLÁM -— ÉS DELEJTAN, AZ SEM [UTOLSÓ DOLOG : AMIKOR EGY ÉDES,' BÁJOS, PICZI SZÁJAT [CSÓKOLOK. Aesthetika. MILY ÉDES ÉLV, MILY TISZTA, SZENT, SZEMLÉLNI SZÉPET, ELEVENT, MELY MÉG MAGÁRÓL MITSE TUD : SZÉP KI S LEÁNYT AVAGY FIUT. Találkozás. KÉT ISMERŐS KÖSZÖNTGET MOSOLYOGVA, KÍVÁNVA TITKON EGYMÁST A POKOLBA . . . EMITT KÉT IFJÚ SZIV EGY PILLANTÁSBAN A MENYORSZÁGOT LÁTJA MEG EGYMÁSBAN. . . S FOLYTATVA UTJOKAT TOVÁBB HALADNAK, ÉS MIND' EGYFORMÁN A FÖLDÖN MARADNAK. MÉRY KÁROLY. A Margitszigeten ... — A »Pápai Független Ujság« eredeti tárczája — Igen . . . úgy volt. Künn bolyongtam a Margitszigeten . . . ősz felé járt az idő . . . Az elet, a jó kedv bevonult újra a főváros zajába ; a harmatos fü szomorúan bólintgatott téli álma küszöbén. Távol messzeségből nyüzsgő népáradat tarka lármája, a törekvő munkának tompa zajongása hatolt át hozzám a légnek szürke atmosphaéráján, körülöttem pedig siri csend uralkodott. Leültem egy padra, s elmélkedni kezdtem. Bámultam a természet hatalmát, bűbájos erejét ; s átkoztam szigorú, pontos logikáját. Miért, hogy a haldoklás úgy beleévődött a fenséges természet nagy birodalmába . . . mért, hogy a regeneráció s pusztulás törvényé oly csodás pontossággal végrehajtást talál — gondoltam magamban . . . Avagy talán jobb igy ? Igen, mert a természetnek hosszú éjszakára, nyugalmas álomra van szüksége mindig, hogy elpazarolt erejét újra összegyűjtse. . . Ah ! Bárcsak én is itt ezen a padon álomba merülnék . . . s kikelet reggelén volna ébredésem. Nem látnám a vihar durva tombolását, nem látnám a nyomott, szürke hangulatot, mely a természetnek minden fragmentumát, a szivet és a lelket szüntelen ellepi. . . Bárcsak én is álomba merülnék, s meghalnék néhány unalmas perezre, mikor a napsugár is didereg, s a virágnak illata a semmiségbe oszlik. Semmiségbe ? Hisz a philosophusok azt mondják, semmiség nem létezik ... el, hát csak el, használjuk fel a természet nyugalmát, s keressük fel a forró napsugár elillanó melegét. . . . Siessünk csak gyorsan, majd valahol a világegyetemben nyomára akadunk . . . s már készülök hosszú utamra, a természet téli álma pilláimra is ránehezedik, midőn egyszerre léptek zaja hallszik a száraz avarban ... s az avar zörgését, a haraszt zizzenését enyelgő kaczaj, csintalan tréfálózás szakitja meg. Lapunk mai száma 16 oldalra terjed REFORMÁTUS FŐISKOLAI KÖNYVTÁR Jf A p a