Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-06-14 / 24. szám

Szövetek Selymek Pamuíáruk minden erejükkel azon legyenek, hogy a 48-as programból minél többet, minél jobban hajtsanak végre, mert csak így lehetnek méltó tagjai a nem­zetnek. Blazovics Imre az ifjúsági egyesületnek nevében beszélt, majd a Ref. Kollégium szónokának szavai zárták be a nagygyűlést. Utánna sűrített programmal sport­műsor bonyolódott le, a kosárlabda mérkőzést a MaDISz nyerte a Perutz Üzemi MaDISz ellen, az atlétikai versenyben pedig az Állami Tanító­képző és a Kollégium csapatai és egyéni versenyzői arattak győzelmet. Este fél 8 órai kezdettel a Perutz Kultúrházban müsoros-est volt az if­júsági egyesületek és az iskolák rész­vételével. Asc én falum Az én falum, öreg, akácos fészek itt köszöntöttek rám a tarka rétek Itt vagyok boldog, itt ér össze álmaim, szép, fehér felhője. Tavaszom virágba itt leomlott, s köszöntöttek bolygó koboldok. Falun a lelkem fényvesztője szent tavaszok echoznak belőle. Az én falum öreg akácos fészek és meghajlok nádereszének. Szalay Károly. Minctenko r- legolcsóbban 1 e g j óbbat ^divatházban Kossuthra. 16. sz. alatt. Szö veíek Selymek Pamuíáruk llj személydíjszabás lépett életbe a MÁV vonalain Életbe léptek a társasutazási és tanulmányi kirándulási kedvezmények A Máv igazgatósága a Máv összes vonalain új személyüíjszabást lépte­tett életbe. A helyi vasútállomás fő­nöksége a tegnapi napon a változá­sokról az alábbiakban -tájékoztatta munkatársunkat. 1. Megszűnt a 451 km-en felüli utazásoknál a metszőpont nélküli kedvezmény. 2. Igénybevehető a díjszabásban meghirdetett összes kedvezmény (pld. társasutazási, tmulók tanulmányi ki­rándulási, cserkészek, turisták stb. kedvezménye.) 3. Munkásigazolványokat miden esetben a munkás, illetőleg hozzá­tartozója lakóhelyén kellMiyilvántar­tásba venni. 4 Munkásoknak lakóhely állomá­son az odautazást megelőző napon kell megváltani a 6 vagy 7 napos munkásheti jegyet, továbbá 80 km., vagy ennél kisebb távolságra érvé­nyes 14 napon belül egy menettérti utazásra jogosító munkásjegyet. 5. Lakóhely állomáson odautazás napján kell megváltani 80 km-nél nagyobb távolságra érvényes 14 na­pon belül egy menettérti utazásra jo­gosító munkásjegyet. 6. Munkások, akár a lakóhely, akár a munkahely állomásán válthatják meg a hétvégi munkás menettérti je­gyet, még pedig a 80 km., vagy ennél kisebb távolságra érvényeset az oda­utazást megelőző napon, a 80 km-nél nagyobb távolságra érvényeset az odautazás napján. 7. A menetdíjak egyébként nem változtak. Bővebb felvilágosítással készséggel szolgál az állomásfőnökség. Városunk népi kollégistái a budapesti diákkongresszuson Az ország közoktatásának tovább­fejlesztésében jéleritős lépés történt akkor, amikor a Magyar Ifjúság Ta­nácsa Tildy Zoltán köztársasági elnök fővédnökségével és Ortutay Gyula kultuszminiszter támogatásával meg­rendezte a 48-as diákbizottságok első diákkongresszusát. 600 középiskolás diák vett részt ezen a seregszemlén a budapesti Madách szinhazban, köztük 100 népi kollégista, de megjelentek a paraszt és munkás ifjúság küldöttei is párt­külömbség nélkül. Két pápai népi kollégista, Bíró István és Taáp László a következő­képpen számolnak be erről a kétség­kívül nagyjelentőségű eseményről: A megnyitó beszédet Tildy Zoltán köztársasági elnök tartotta, aki a töb­bek között ezeket is mondotta : Nyu­godtan haladjatok előre, nyitva áll az út, amely a magyar történelem során eztdeig zárva volt! Beszéde végén a diákság helyéről felállva Kitörő örömmel és lelkese­déssel ünnepelte a magyar köztársa­ság elnökét. Megjelentek még a kisgazdapárt részéről Mihályfi tájékoztatási minisz­ter, Bognár József a párt fővárosi főtitkára és Pásztor Tamás képviselő. Az MKP-t Rákosi Mátyás, a Szoc. dem. pártot Bóka László és Kéthly Anna, a Parasztpártot Veres Péter képviselte, akik mindnyájan beszéltek a diákokhoz Megállapíthatjuk, hogy a kétnapos kongresszus feltűnően jó eredmény­űvel zárult, a magyar if­júság halad az 1848-as hagyományok és a hala­dás szintézisén és határozatában támogatja Ortutay kultuszminiszter által képviselt köz­oktatásügyi reformvonalat, és hitet tett a demokrácia mellett. RAJZKIÁLLÍTÁS. A bencés girrt­rtázium és általános, iskola tanulói, f. hó 22—29-ig, rajzkiállítást ren­| deznek. Nyitva egész nap. Belépődíj nincs. Kereszles József órás­mester ' Pápa, Szení László-u. 2. EKSZERSZALON wwnHwmBt Aranyárú E^Usíárú Órák Vétel. Eladás. Javítás. j\fagn forgalom kevés haszon! Fénylcép aUció Kovács Imre fényképész-mester m íííerfnébeii. 3 drb. igazolványkép 5'— Ft. 3 drb. lev.-lap 10 — Ft. 3 drb. lev.-lap különféle 15- - Ft. 1 drb. 18x24 nagyítás 10-— Ft. 1 drb. 24x30 nagyítás 15*— Ft. Amíg az anyagkészlet tart. Pápa, Kossuíh-u. 30. Posíával szemben M s<s:o Az embert emberré a gondol­kodás tette. A többi teremtmény­től élesen elhatárolta és föléjük rendelte. Lehetőséget nyújtott arra, hogy a környező világot megismerje, jelentőségeit, Össze­függéseit értékelje, következte­téseket vonjon íe, szóval terv­szerű, magasabbrendű életet éljen. A szó a gondolat kifejezője: mindegy irott, vagy Íratlan-e. A legnagyszerűbb emberi alkotás, mert megteremtette az emberi közösséget azáltal, hogy a gon­dolatok kifejezését lehetővé tette. Megteremtette térben, mert lehetővé tette az emberi társas­élet nagy szervezeteinek a ki­alakulását, de megteremtette idő­ben is, mert biztosította az em­beri szellem alkotásainak nem­zedékről-nemzedékre örökítését, továbbfejlesztését, a kultúrát. Ösztönösen tiszteli az ember ezt a nagyszerű alkotást. Amikor az emberi gondolatközlés egyet­len módja az elhangzott szó volt, évezredek őrizték meg a hagyo­mányokat, babonákat, mitholó­giákat szájhagyomány útján. Szent volt a szó, mert az em­i beri halhatatlanság eszköze volt: a kor embere útján századokkal előbb elhaltak szellemét kötötte össze elkövetkezendő nemzedé­kek hosszú sorával. Szent volt, mert beillesztette az embert a térbe és időbe. Alapot adott, helyet jelölt ki útmutatást nyúj­tott. A szó maga elszállt, de ha­tása megmaradt: tradíciót, kö­zösséget, a jövőre szóló útmuta­tást, bátorítást, hitet jelentett. Osi emberi mithosz voít a szó tisztelete. Mélyen az ösztönök öntudatlan mélységében, kitép­hetetlenül élt. A világ ma válságba jutott. A válság gyökere az egyes ember lelkiválsága. A ma embere se­hol sem találja helyét. Amire ma esküszik, elkeseredetten tagadja holnap, amit tegnap épített, le­i rombolja ma, minden erővel igyekszik ma meggyőzni, hogy holnap őt győzzék meg az ellen­kezőről. Az emberi lélek azelőtt térben, időben ismerte a helyet, ma céltalanul tévelyeg. Elvetette a multat, hogy elveszítse a jö­vőjét, valami szörnyű ködben kóborol eredet, cél, távlat nél­kül. Válsága mély és teljes: nem csupán épületromok veszik körül, a civilizáció omladékai között álló ember méltán sírhatja a becsület, közösségi érzés, tra­díció kipusztítását. A válságból kivágyó embernek nincs mibe kapaszkodnia. Az emberi, közös­ség, a szó megteremtője elvesz­tette hitelét. Csődje egyben mindazoknak a szellemi értékek­nek a csődje lett, amiket tolmá­csolt. Túlsók szóvirág termett mérges gyümölcsöt ahhoz, hogy az ember hinni tudjon a szónak. Kufáraié a felelősség azért, hogy a félrevezetett ember ide jutott. A szó varázsára épített haszon­lesés következtében, a magasz­taló eszméket tolmácsoló szó, vá­sári szemfényvesztéssé süllyedt. Az ember ma nem hisz, nem hihet a szónak. Keserű tapasz­talat tanította meg arra, hogy a szó nem szent többé, sőt veszé­lyes, óvatosságra késztető fegy­ver. S ez a ma emberének egyik nagy tragédiája: míg egyik ol­dalán vágyik a hit, bátorítás után — nem mer hinni, biztos talajon szeretne állani, múltjából gyö­kerezve jövőt építeni, ehelyett vakon, g y ö k é r t e 1 e n ü 1 téve­lyeg. Cél, hit, hagyomány nélkül nincs élet. Jövöt csak hittel és céltudattal lehet építeni: hitet, bizalmat, erőt csak az igaz szó adhat. Éppen ezért, vigyázzanak a szólók, rettenetes felelősséget jelent szólani. Nagy várakozás ég az emberi lelkekben, nem mindegy, hogy kielégül-e vagy sem. Az igaz szó gyógyít, hitet ad, építésre ösztönöz. A hazug szó visszacsattanó ostor gyűlö­letet kelt, rombolásra uszít. Jaj annak, aki szent dolgokhoz ava­tatlan kézzel nyúl!

Next

/
Thumbnails
Contents