Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-05-31 / 22. szám

p a l i I HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS K1 ADÓHIVATA ! ] Főszerkesztő: | ! Ti 'i-ü-! DH : Egy évre .... . . 26 Forint PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG. | SZALAY KÁROLY Postakarékpénztári csekksz. sz. 25.525 Félévre Negyedévre . . . 14 Forint . . 7 Forint Az elkövetkező idők három legnagyobb magyar problémája a hadifoglyok hazatérése, a mező gazdasági termékek árának s értékesítésének megszervezése -s a hároméves tervnek augusztus hónapban való elindításn. Mindhárom kérdés hatalmas munkát és egyéb követelményt támaszt az országgal szemben s eleve tisztában kell lennünk azzal, hogy ezeknek a követelményeknek helyes teljesítése mélyreható változást jelent a magyarság életében. A hadifoglyok hazatérése társadalmi-, szociális- és gazdasági kérdések egész tömegét veti majd fel s a magyar közéletnek fel kell készülnie arra, hogy ezeket egységesen a pártérdekek félretételével igyekezzen megoldani. Az bizonyos, hogy a hazatérő hadifoglyok bizonyos igényekkel jelentkeznek, ami megérthető, ha arra gondolunk, hogy a háborús őrületnek igazi áldozatai s egyben áldozatvállalói ezek a hazatérők. Elvesztettek itthoni értékeikből esetleg mindent, talán még családjukat is. A frontom s a fogságban talán otthagyták mindörökre egészségüket,. Amikor harcba küldötték őket, a kényszeren kívül ígéretet is tettek tarsolyukba, aminek beváltására ma nincs felelős tényező, s lehetőség sem. Emlékezzünk csak a háború utolsó évének egyes felelőtlen ígéreteire: »egy tankért öt hold földet...« stb. A hazatérők is tudhatják, kik voltak akik ezt az ígéretet tették s azt is, hogy az a mai társadalmat nem kötelezheti. De az ígéretek emlékeként valamilyen kielégítetlenség lesz bennük, amit le kell vezetni. Ennek pedig legegyszerűbb módja lesz, ha mielőbb biztosítjuk foglalkoztatásukat, kielégítve a munkához való jóikat. A hazatérő földmunkásokat, zselléreket, volt cselédeket földhöz kell juttatnunk s el kell látnunk instrukcióval s forgó' tőkével. A betegek bizonyosan nagy számmal lesznek. Ezek számára a gyógyulást intézményesen kell a társadalomnak biztosítani, mert megmaradásuk egy jí ben a magyarság megmaradását is jelenti! Gondoljunk arra, hogy a magyarság gerince: a 20—40 évesek teszik a zömét a hadifoglyoknak s rajtuk múlik, hogy 20 év múlva lesz-e még magyar gyerek ebben az országban s a világon egyáltalán... A mezőgazdaság ár- és értékesítési gondja ott dörömböl mindenki ajtaján. A magyar gazdasági élet alapja a föld s mindanny

:unk sorsa' azon múlik, milyen lehetőséget biztosítunk a parasztság szárrlára. Amint a beszolgáltatás terhe, a stabilizáció a parasztságot nyomta elsősorban s az ő munkájának eredménye lett a siker, gondoskodnunk kell, hogy végre megkapja termékeiért azt az árat, amit eddig nem kapott meg. A szervezett, kifizetődő értékesítés né'kül, nem lesz további lehetőség annak biztosítására, hogy itt akármilyen ipart, 'kereskedelmet tudjunk fejleszteni. Ha a parasztság bizalmát nem szerezzük vissza azzal, hogy kézzelfogható bizonyossággal győzzük meg munkájának értelméről, akkor egész állami életünk veszélybe kerül. A harmadik köztársaság léte áll vagy bukik azon, hogy a parasztság számára megadjuk a gazdasági érvényesülés és megélhetés lehetőségét! Felszabadulásunk óta egész életünk jellemzője a tervszerűtlen, sokszor a pillanatnyi szükségesség szerint vitt államvezetés. Nagyjából áll .ez az állami élet minden területére. A kapkodásnak okai sokfélék. Így a központi kormányzat gyengesége, szemben a helyi kiskirályságokkal, a politikai pártok befolyása, az egyes minisztériumok összehangoltságának hiánya, n£m egyszer a szakszerűtlenség és hozzánemértés, olyan külső tényezők jelentkezése, amivel előre számolni nem lehetett, stb. A hároméves terv elsősorban azért lesz fontos, hogy számba vegyük legsürgősebb teendőinket, azok sorrendjét meghatározzuk s ennek megfelelően — amint köztársasági elnökünk mondotta — következő é etünkben az újjáépítést váltsa fel az országépí és. Ennek az érdekét szolgálja a hároméves terv. Mivel minden Párt előmutatta a maga tervezetét, kívánatos az általános érdekek szempontjából az összehangolás munkája akként történjék meg, hogy annak végrehajtása során további, vagy újabb kívánság ne borítsa fel a menetrendet. Tudjuk nagyon jól, hogy minden munka lendületet kíván s minden fordulat, vagy meglepetés enneit a lendületnek a fékezésével jár. Már pedig a lendület ellanyhulása után kétszeres erőre van szükség, a megszakított sebesség újbóli eléréséhez. Tudjuk jól, hogy egyetlen terv sem változhatatlan, különösen nem, egy hosszabb időre készített terv. A megvalósítás eszközei, módjai é^formája módosulhat. Azonban, ha tudjuk és ismerjük célunkat, .lehetőségünket pontosan megmérjük, meglepetések nem érhetnek bennünket. A hároméves tervvel az a célunk, hogy eltüntessük a háború pusztításait s lerakjuk a demokratikus új Magyarország gazdasági

1 alapjait. S ; mert a demokratikus életformát csak : egy polgári államrendszerben tudjuk elképzelni, gondosan kell ügyelnünk arra, hogy az eszközök és módszerek megválasztása nehogy az államkapitalizmus kifejlődését segítse elő. Ha a fentiekben érintett háront nagy problémát sikeresen, jó eredménnyel oldjuk meg, a magyarság hatalmas lépést tett az országépítés terén s igen közel jutott ahhoz, hogy 'megvalósítsa a demokratikus Magyarországot. A Független Kisgazda Párt programja H. Az. ország helyzete szükségessé teszi, hogy 3 nem/e;- nagy ügyeit közmegegyezéssel intézzük. Éppen ezért a Független Kisgazda Párt készségét jelenti ki, hogy minden politikai erejével résztvegvefi a koalícióban és hozzájáruljon annak erősítéséhez mindaddig, ameddig az ország érdeke és a közösen vállalt feladatok szükségessé teszik az erők egyesítését. Természetes, hogy a Független Kisgazda Párt ezzel az állásfoglalásával nem mond le véglegesen a demokratikus kormányzásnak a koalíciós rendszertől független gyakorlásáról, a többségi elv érvényesítéséről. A koalíciónak a belső megbékélés^ is szolgálnia kell. A dolgozó milliók, akik olyan példaadó összhangban és fegyelemben, csodálatos áldozatkészséggel végzik a maguk, országépítő munkáját, joggal megkövetelhetik pártjaiktól, hogy azok egyéni hatalmi törekvéseikkel, ellentétek szításával, vagy válságok mesterséges felidézésével ne okozzanak zavarokat az ország kormányzásában és a nemzetgyűlésen. A gyűlölködés, a pártok , túlzott versenye már ed digis tagadhatatlanul súlyos károkat okozott az országnak. A demokrácia alaptétele az állampolgárok önkormányzati jogának szabad gyakorlása. Az önkormányzat felső kormányzati fokon a nemzetgyűlésben érvényesül, de érvényesíteni kell az elvet a községeknél, a vármegyéknél és minden közérdekű testületnél, vagy szervezetnél is. A községeket a nép által szabadon választott képviselőtestületek igazgassák. Minden önkormányzat a többségi: elv szerint, a fasiszta időkben előszeretettel alkalmazott »korrektívumok< nélkül válassza meg vezetőit. A közigazgatás korszerűsítésével egyidőben törvényes biztosítékokat kell teremteni az önkormányzati választások szabadságának intézményes védelmére s arra, hogy a nép által megválasztott vezetőt vagy vezetőket súlyos törvényes megtorlás veszélye nélkül senki se gátolhassa munkájukban. A közigazgatásból és a rendészetből ki kell vonni a pártpolitikát és ezeknek a szerveknek a munkáját pártatlanná, elfogulatlanná és a nép által ellenőrizhetővé kel! tenni. A pártpolitikai elfogultságból származó törvénysértéseket, a hivatali .hatalommal való bűnös visszaélést, !a hivatalon vagy rendészeten keresztül érvényesített pártpolitikai kényszert épp úgy kell elbírálni, mint a panamát és a korrupció bármely formáját, amely a közszolgálat tekintélyét s ezen keresztül a demokrácia hitelét sérti. Szükséges, hogy ezeket a panaszokat ne politikailag elfogultnak tekinthető fegyelmi fórumok bírálják el, hanem külön törvényes rendezés alapján a közigazgatási bíróság elé kerüljenek. Három nagy probléma.