Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-05-03 / 18. szám

Szövetek Selymek Pamuíámk i n d e n k o r legolcsóbban legjobbat K ^divatházban Kössuíh=u. 16. sz. alatt. Sz ö vetek Selymek Pamutáruk meg, hogyan simogatja meg gyermekét, keze melegében az angyalok bársonyos simaságát véled felfedezni. Nézd meg öt — és gondolj a saját édesanyádra — a mindennapi munká­ban, a párolgó mosóteknö mellett, kezéből vér serked, ruhája vizes a gőztől, de mire reggelre felkél a gyermek, tisztára mosott és vasalt ruha várja. Ásót, kapát fog, szánt, vagy kaszál, férfiak helyett dolgozik, ha úgy hozza a sors. Nézd meg az édesanyát — és gondolj a saját édesanyádra — a gondokban és fájdalmakban. Könnyének gyémánt cseppjei úgy világítsanak a sötét éjszakában, mint csillagok az égen, mikor a gyermekét siratja, már az egész ház alszik, csak ő nem pihen, nincs nyugta, nincs álma, virraszt az édesanyai szeretet, mert mi lesz a rossz útra tért gyermekkel; odakinn esik, zuhog az eső, hol fázik, didereg a gyermek. Nézd meg az édesanyát a temetők egy-egy sírja mellett, melyben a drága gyermek holtteste pihen, itt csendben-halkan beszélget az édesanya és könnyek között megkérdezi, hogy nem kemény-e lent a síri hely. És nézd meg az édesanyát a ravatalon, ha a kihűlt ajkak beszélni tudnának, az édesanyai szó még ott is intene, buzdítana } óvna és ha a mozdulatlan kezek újra felemelkedhetnének, az édesanyai kéz ott is áldana! Anyák napján keressük meg az édesanyánkat és borul­junk a kezére, gsókoljuk meg azt a kezet, mely először si­mogatta meg arcunkat és egy életen át értünk munkálkodott. És ha már nem él az édesanyánk menjünk ki a csendes temetőbe és ott a sírja mellett imádságban áldjuk nekünk szent nevét. Idézzük emlékünkbe őt, ki minket a legjobban szeretett, szedjük elő elsárgult leveleit és olvasssuk han­gosan magunknak, családunknak drága sorait. Szálljon imánk az ég felé, kérjük az Istent, hogy áldja meg még a virágot is, mely sírhatmán kinyíl. Fülöp Dezső. P^kriltírelSL I életpálcám. okulásul Dulin Jenő belügyi államtitkár mondotta: „Kisgazdapárti politikus vagyok, de azért hangoztatom, hogy nem a párt érdeke az első. A pártok azért vannak, hogy együttesen és közösen folytassanak áldásos munkát a nemzet érdekében. Minden törekvés, mely nem ennek a szolgálatában áll, megbukott, mert az országot erkölcsi és emberi tör­vények szabályozzák. Egy politikai pártnak csak akkor van tekintéje, ereje és jövője, ha azt a pártot az emberek szent megyőző­dése tartja egybe. Minél több az erő­szak egy pártban, annál kisebb annak az értéke. Nem a cégtábla a lényeg, hanem az emberek meggyőződése. A Kisgazdapártnak ma is, holnap is és holnapután is a demokrácia a célja. Ez a külömbség a Kisgazda­párt és a baloldali pártok között. Ahhoz mindegyik párt erős, hogy felborítsa az országot, annak a rend­jét, de ahhoz egyik sem, hogy orszá­got egyedül vezesse és kormányozza. Május hó 4-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor a Corso - moziban kereskedői Gazdag tőzegbánya Pápa közelében Pápától nem messze fekvő Szél­mező környékén gazdag tőzegbánya kerül május 1-én kiaknázásra. Mar­cal folyó melletti tőzegtelepek nagy kiterjedésüknél fogva nemcsak Pápa és a környékbeli falvak, hanem az egész t)unántúl nagy iparvállalatait látná el olcsó pénzen tüzelőanyaggal. Szélmezőmajor környékén terül el a hatalmas tőzegbánya, mely jelenleg Barcsi Ferenc pápai tüzifanagykeress­kedő tulajdonát, illetve bérletét ké­pezi, aki nagy gondot fordított arra, hogy a közeli napokban meginduló bányászatra megfelelő munkaerő áll­jon rendelkezésre. Az elő munkai atoi­kat végző 20 munkás mellé 100— 120 munkás nyer elhelyezést, hogy ezáltal is csökkentsék a munkanéll­küliségct. Tőzegbánya teljes kiakná­zása nagymértékben helyettesítené a szén és tűzifa váltságot és a méreg}­drága tüzelő helyett fele áron kapja meg a fogyasztó a tűzifa kalóriájá|­nál nagyobb kalóriájú tőzeget. Ed­dig több vagon megrendelést kötöt­tek le az érdekeltséggel, úgyhogy a nagyközönségnek idejében kell gon­doskodni, ha olcsó tüzelőhöz akar jutni. Gazdasági szempontból fontos közérdeket szolgál a tőzegtelepek kihasználása^ ezért Barcsi Ferenc cég anyagi áldozatot nem kímélve oda irányítja minden igyekezetét, hogy a drága tüzelő mellett a szegény sors 1­ban élő és tengődő nép olcsóbb tü­zelőhöz jusson. A kibányászott tő­zeg háztartási célokra kibrikettirozva kerül forgalomba. Országos jelentő­ségűnek kell tulajdonítani a tőzegf­telepeket, mert ezzel nagyfokban csökkenti a tüzelőhiányt. A bányai­telepen elkészültek a tőzeget szállító csillék. Erős tempóban készítik az iparvágányt, melyen a kibányászott tőzeget a mezőlaki állomásra szál­lítják bevagonirozásra. Szélmezői­pusztán dolgozó munkások ki jelení­tették, hogy a magyar dolgozók ér­dekeinek szemelőtt tartásával minden erejükkel azon lesznek, hogy ezt a hatalmas, gazdag területet szorgal­mas munkájukkal eredményesen jut­tassák kifejezésre. Szomorú jelensé­gek is vannak a pusztán. Ezt mini­den erővel meg kellene az illetékes tényezőknek akadályozni, mert így nem lehet komoly munkát kifej­teni. A bánya területén eddig beépí­tett gépeket, alkatrészeket egyes fe­lelőtlen egyének megrongálják, el­lopják, sőt még azt a bátorságot is megteszik, hogy felírásokkal gúnyol­ják ki a dolgozók komoly terveit. Ilyen felírások olvashatók: Ti csak építsetek, mi majd leromboljuk. Fi­gyelmébe ajánljuk a rendőrségnek. A Független Kisgadapárt Vesz­prém vármegyében az alábbi idő­pontokban tart gyűléseket: 1947. május 4*-én: Devecser d. e. 11 ó., Somlószőllős d. u. 4 ó. — Május 11-én: Enying d. e. 11 ó., Lajosko­márom d. u. 4 ó., Balatonfüreid d. e. 11 ó., Dörgicse d. u. 4 ó. — Május 15-én: Nemesszalók d. e. 11 ó., Lovászpatona d. u. 4 ó. — Má^­jus 18-án: Veszprém d. e. 11 ó., Várpalota d. u. 4 ó,, Ajka d. e. 11 ó., Kerta d. u. 4 ó. — Június 1-én: Siófok d. e. 11 ó., Lepsény d. u. 4 ó., Marcaltő d. e. 11 ó., Bakony­jákó d. u. 4 ó. — Június 8;-án: Pápa d. e. 11 órakor. — Az érde,­kelt pártszervezetek a gyűléseket ké­szítsék elő s azokat tegyék közhírré. Május hó 9-én a járási szerve­zetek részére választmányi ülés Pá­pán, d. e. 10 órakor. Megjelenés kötelező! Kis gyermek voltam mikor faragtam, tündérmeséket reája raktam. A Bakony kékség csillogó tája, szórta kincsét kacagva rája. S legény lettem s belé faragtam, munkás életemet száz alakban. Szerszámot, vésőt gyengéd virágot, az elnyomókra, zsarnokra átkot. Emberséget, mert embert kerestem, az igazságot meg nem vetettem. Ember lettem, sírtam, kacagtam, áruló csordák csak rúgtak rajtam. Testvéreim, szivek, virágok, szerettem, hittem hiszen tudjátok ? Mondjátok el, hogy mi ég még bennem s miért kellett embernek lennem. Hiszen tudom, még mit kell tennem, ... S valaki sír fent a kereszten. Szalay Károly. nagygyűlés. Előadó: dr. Bródy Sándor KOKSz országos elnöke. Mindenki ott legyen ! m$i - fiók. Veszprém vármegye Szabadműve­lődési Tanácsa pályázatot hirdet a megye területéhez, vagy népéhez kapcsolódó alábbi tárgyú írásmű­vekre : 1. A felszabadulásnak, földreform­nak és telepítésnek, vagy e tevéf­kenységek részleteseményének; szép­irodalmi leírása, vagy jelentőségé­nek lélektani, társadalmi és gazda­sági megvilágítása. (P. Emlékezés a helyi hadi eseményekre; egy major cselédeinek szabad paraszttá való előlépése; egy parasztcsalád föld­hözjutása, stb.) 2. Az 1848-as esztendő körül ki­alakult reformkorszak helyi esemé­nyének ismertetése monda, szájha­gyomány, vagy történeti adat alap­ján. 3. A népi élet sajátos helyi ese,­ményének, hagyományos szokásának, vagy néprajzi értékű tárgyának le­írása eredeti kutatás, gyűjtés, vagy tapasztalás után. JVfagu forgalom kevés haszon! Fénykép akció FOTO-OPTIKA Kovács Imre fényképész-mester m ö/erméöeíi. 3 drb. Igazolványkép 5-— Ft. 3 drb. lev.-lap 10— Ft. 3 drb. lev.-lap különféle 15'- Ft. 1 drb. 18x24 nagyítás 10 — Ft. 1 drb. 24x30 nagyítás 15'— Ft. Amíg az anyagkészlet tart. Pápa, Kossuili-u. 30. Posiával szemben

Next

/
Thumbnails
Contents