Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.
1947-05-03 / 18. szám
Szövetek Selymek Pamuíámk i n d e n k o r legolcsóbban legjobbat K ^divatházban Kössuíh=u. 16. sz. alatt. Sz ö vetek Selymek Pamutáruk meg, hogyan simogatja meg gyermekét, keze melegében az angyalok bársonyos simaságát véled felfedezni. Nézd meg öt — és gondolj a saját édesanyádra — a mindennapi munkában, a párolgó mosóteknö mellett, kezéből vér serked, ruhája vizes a gőztől, de mire reggelre felkél a gyermek, tisztára mosott és vasalt ruha várja. Ásót, kapát fog, szánt, vagy kaszál, férfiak helyett dolgozik, ha úgy hozza a sors. Nézd meg az édesanyát — és gondolj a saját édesanyádra — a gondokban és fájdalmakban. Könnyének gyémánt cseppjei úgy világítsanak a sötét éjszakában, mint csillagok az égen, mikor a gyermekét siratja, már az egész ház alszik, csak ő nem pihen, nincs nyugta, nincs álma, virraszt az édesanyai szeretet, mert mi lesz a rossz útra tért gyermekkel; odakinn esik, zuhog az eső, hol fázik, didereg a gyermek. Nézd meg az édesanyát a temetők egy-egy sírja mellett, melyben a drága gyermek holtteste pihen, itt csendben-halkan beszélget az édesanya és könnyek között megkérdezi, hogy nem kemény-e lent a síri hely. És nézd meg az édesanyát a ravatalon, ha a kihűlt ajkak beszélni tudnának, az édesanyai szó még ott is intene, buzdítana } óvna és ha a mozdulatlan kezek újra felemelkedhetnének, az édesanyai kéz ott is áldana! Anyák napján keressük meg az édesanyánkat és boruljunk a kezére, gsókoljuk meg azt a kezet, mely először simogatta meg arcunkat és egy életen át értünk munkálkodott. És ha már nem él az édesanyánk menjünk ki a csendes temetőbe és ott a sírja mellett imádságban áldjuk nekünk szent nevét. Idézzük emlékünkbe őt, ki minket a legjobban szeretett, szedjük elő elsárgult leveleit és olvasssuk hangosan magunknak, családunknak drága sorait. Szálljon imánk az ég felé, kérjük az Istent, hogy áldja meg még a virágot is, mely sírhatmán kinyíl. Fülöp Dezső. P^kriltírelSL I életpálcám. okulásul Dulin Jenő belügyi államtitkár mondotta: „Kisgazdapárti politikus vagyok, de azért hangoztatom, hogy nem a párt érdeke az első. A pártok azért vannak, hogy együttesen és közösen folytassanak áldásos munkát a nemzet érdekében. Minden törekvés, mely nem ennek a szolgálatában áll, megbukott, mert az országot erkölcsi és emberi törvények szabályozzák. Egy politikai pártnak csak akkor van tekintéje, ereje és jövője, ha azt a pártot az emberek szent megyőződése tartja egybe. Minél több az erőszak egy pártban, annál kisebb annak az értéke. Nem a cégtábla a lényeg, hanem az emberek meggyőződése. A Kisgazdapártnak ma is, holnap is és holnapután is a demokrácia a célja. Ez a külömbség a Kisgazdapárt és a baloldali pártok között. Ahhoz mindegyik párt erős, hogy felborítsa az országot, annak a rendjét, de ahhoz egyik sem, hogy országot egyedül vezesse és kormányozza. Május hó 4-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor a Corso - moziban kereskedői Gazdag tőzegbánya Pápa közelében Pápától nem messze fekvő Szélmező környékén gazdag tőzegbánya kerül május 1-én kiaknázásra. Marcal folyó melletti tőzegtelepek nagy kiterjedésüknél fogva nemcsak Pápa és a környékbeli falvak, hanem az egész t)unántúl nagy iparvállalatait látná el olcsó pénzen tüzelőanyaggal. Szélmezőmajor környékén terül el a hatalmas tőzegbánya, mely jelenleg Barcsi Ferenc pápai tüzifanagykeresskedő tulajdonát, illetve bérletét képezi, aki nagy gondot fordított arra, hogy a közeli napokban meginduló bányászatra megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre. Az elő munkai atoikat végző 20 munkás mellé 100— 120 munkás nyer elhelyezést, hogy ezáltal is csökkentsék a munkanéllküliségct. Tőzegbánya teljes kiaknázása nagymértékben helyettesítené a szén és tűzifa váltságot és a méreg}drága tüzelő helyett fele áron kapja meg a fogyasztó a tűzifa kalóriájá|nál nagyobb kalóriájú tőzeget. Eddig több vagon megrendelést kötöttek le az érdekeltséggel, úgyhogy a nagyközönségnek idejében kell gondoskodni, ha olcsó tüzelőhöz akar jutni. Gazdasági szempontból fontos közérdeket szolgál a tőzegtelepek kihasználása^ ezért Barcsi Ferenc cég anyagi áldozatot nem kímélve oda irányítja minden igyekezetét, hogy a drága tüzelő mellett a szegény sors 1ban élő és tengődő nép olcsóbb tüzelőhöz jusson. A kibányászott tőzeg háztartási célokra kibrikettirozva kerül forgalomba. Országos jelentőségűnek kell tulajdonítani a tőzegftelepeket, mert ezzel nagyfokban csökkenti a tüzelőhiányt. A bányaitelepen elkészültek a tőzeget szállító csillék. Erős tempóban készítik az iparvágányt, melyen a kibányászott tőzeget a mezőlaki állomásra szállítják bevagonirozásra. Szélmezőipusztán dolgozó munkások ki jelenítették, hogy a magyar dolgozók érdekeinek szemelőtt tartásával minden erejükkel azon lesznek, hogy ezt a hatalmas, gazdag területet szorgalmas munkájukkal eredményesen juttassák kifejezésre. Szomorú jelenségek is vannak a pusztán. Ezt miniden erővel meg kellene az illetékes tényezőknek akadályozni, mert így nem lehet komoly munkát kifejteni. A bánya területén eddig beépített gépeket, alkatrészeket egyes felelőtlen egyének megrongálják, ellopják, sőt még azt a bátorságot is megteszik, hogy felírásokkal gúnyolják ki a dolgozók komoly terveit. Ilyen felírások olvashatók: Ti csak építsetek, mi majd leromboljuk. Figyelmébe ajánljuk a rendőrségnek. A Független Kisgadapárt Veszprém vármegyében az alábbi időpontokban tart gyűléseket: 1947. május 4*-én: Devecser d. e. 11 ó., Somlószőllős d. u. 4 ó. — Május 11-én: Enying d. e. 11 ó., Lajoskomárom d. u. 4 ó., Balatonfüreid d. e. 11 ó., Dörgicse d. u. 4 ó. — Május 15-én: Nemesszalók d. e. 11 ó., Lovászpatona d. u. 4 ó. — Má^jus 18-án: Veszprém d. e. 11 ó., Várpalota d. u. 4 ó,, Ajka d. e. 11 ó., Kerta d. u. 4 ó. — Június 1-én: Siófok d. e. 11 ó., Lepsény d. u. 4 ó., Marcaltő d. e. 11 ó., Bakonyjákó d. u. 4 ó. — Június 8;-án: Pápa d. e. 11 órakor. — Az érde,kelt pártszervezetek a gyűléseket készítsék elő s azokat tegyék közhírré. Május hó 9-én a járási szervezetek részére választmányi ülés Pápán, d. e. 10 órakor. Megjelenés kötelező! Kis gyermek voltam mikor faragtam, tündérmeséket reája raktam. A Bakony kékség csillogó tája, szórta kincsét kacagva rája. S legény lettem s belé faragtam, munkás életemet száz alakban. Szerszámot, vésőt gyengéd virágot, az elnyomókra, zsarnokra átkot. Emberséget, mert embert kerestem, az igazságot meg nem vetettem. Ember lettem, sírtam, kacagtam, áruló csordák csak rúgtak rajtam. Testvéreim, szivek, virágok, szerettem, hittem hiszen tudjátok ? Mondjátok el, hogy mi ég még bennem s miért kellett embernek lennem. Hiszen tudom, még mit kell tennem, ... S valaki sír fent a kereszten. Szalay Károly. nagygyűlés. Előadó: dr. Bródy Sándor KOKSz országos elnöke. Mindenki ott legyen ! m$i - fiók. Veszprém vármegye Szabadművelődési Tanácsa pályázatot hirdet a megye területéhez, vagy népéhez kapcsolódó alábbi tárgyú írásművekre : 1. A felszabadulásnak, földreformnak és telepítésnek, vagy e tevéfkenységek részleteseményének; szépirodalmi leírása, vagy jelentőségének lélektani, társadalmi és gazdasági megvilágítása. (P. Emlékezés a helyi hadi eseményekre; egy major cselédeinek szabad paraszttá való előlépése; egy parasztcsalád földhözjutása, stb.) 2. Az 1848-as esztendő körül kialakult reformkorszak helyi eseményének ismertetése monda, szájhagyomány, vagy történeti adat alapján. 3. A népi élet sajátos helyi ese,ményének, hagyományos szokásának, vagy néprajzi értékű tárgyának leírása eredeti kutatás, gyűjtés, vagy tapasztalás után. JVfagu forgalom kevés haszon! Fénykép akció FOTO-OPTIKA Kovács Imre fényképész-mester m ö/erméöeíi. 3 drb. Igazolványkép 5-— Ft. 3 drb. lev.-lap 10— Ft. 3 drb. lev.-lap különféle 15'- Ft. 1 drb. 18x24 nagyítás 10 — Ft. 1 drb. 24x30 nagyítás 15'— Ft. Amíg az anyagkészlet tart. Pápa, Kossuili-u. 30. Posiával szemben