Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-10-23 / 43. szám

» Felelős szerkesztő és kiadó: SZAÍ4Y KÁROLY SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM Hirdetésaket felvesz szerdán délután 4 óráig, Egy évre Félévre . . Negyedévre • 28 forint 14 forint 7 forint 1947. okíóber 2S. Az a felháborodás, amellyel a parasztság Révész Mihály szociáldemokrata képviselő országgyűlési felszólalását fogadta a gazdak visszamenőleges elszámoltatására vonatko«ag, nem késztette meggondolásra a szociáldemokratákat és iiem tántorította el őket a további támadástói a parasztság eíien. A szociáldemokrata párt központi iapja egyik számában i kötött gazdálkodás előnyeit rejtegetve nemcsak Révész Mihály követelését tette nyilván magáévá, de egy lépéssel, tovább ment: a drágaságért lágyrészben a mezőgazdaságot lette felelőssé és újabb parasztíienes követeléssel állott elő, í-.zzal, hogy szállítsák ie az önellátó gazdák fejadagját A parasztság egyeteme teljességgel értetlenül áíi éppen a .•zocíáidemokraták követeléseivel szemben, akik csak legutóbb agrárkongresszus keretében igyekeztek kidomborítani megértésüket a parasztság létkérdései iránt. A parasztság rem tudja megciteni, hogy az, elmúlt két év legsúlyosabb: áldozatai után most egyoida-1 iuan miért éppen a parasztságra akarják hárítani a felelősseget a drágaságért, hogy ilyen módon rákényszerítsék az újabb áldozatok vallatására. A parasztság visszautasítja a vádat, hogy a mezőgazdaság okozná a drágaságot és az áldozatból is csak úgy hajlandó iészt vállalni, ha azok arányonyosan megoszlanak valamenynyi termelő réteg között. A íény ugyanis az, hogy a drágaság elvitathatatlanul az ipari cikkek árainak emeléséből indult ki, amivel szemben a parasztság éppen a kötött gazdálkodás következtében sok vonatkozásban tehetetlenül állott és áíi ma is A mezőgazdasági termelés szabad piaci szektora a Gazdasági Főtanács egyhangú hozzájárulásával kormányintézkedések révén alakult ki, nem annyira azért, hogy a gazdák egyéb vonatkozású veszteségeiért kárpótolhassák j magukat, hanem inkább azéit, hogy ezek a szabad árak ösztönzően hassanak a mezőgazdasági termelés egyes ágaira, így az olajtermelés fokozását eredményezzék. A gabonatermelésben mulatkozó hiányt egyébként is nemcsak az aszály okozta,, hanem az iSj hogy a gabonatermelés jövedelmezőségének elégtelensége és bizonytalansága következtében a gazdák érdeklődése egyre fokozottabb mértékben fordul más mezőgazdasági termékek, így a tengeri és a cukorrépa termelése felé. Éppen ezért nem utólagos elszámoltatással és a szűkös fejadag leszállításával, hanem a gabonatermelés jövedelmezőségének hosszabblejáratú biztosításával lehet elősegíteni a gabonatermelés fokozásét, legalábbis, ha a magángazdaság elve alapján kívánunk megmaradni. A termelés a termékek jövedelmezőségének előzetes biztosítása nélkül csak zsákbamacskát jelent a parasztság részére és a szociáldemokraták ujabb KCH-cíeítsei csak fokozzák ezt a bizonytalanságot A tervgazdaságnak a parasztság szempontjából éppen | az adhatja meg az értelmet, ha I ezt a jövedelmezőséget is tervszerűen előirányozza, nem pedig visszamenő eíszámoiíaiással kívánja felborítani az elj mu!t gazdasági év agrárollóval i sujtoít és ezért amúgyis gyenI gén sikerült jövedelmezőségét. ; A három éves terv az élet-szin! vonal javulását is célozza, de ezzel a célkitűzéssel összeegyeztethető voinar-e, hogy az az ország legnagyobb termelő rétege, a parasztság egy egész évre kisebb fejadagot kapjon, mint a gazdasági válság mélypontján, az infláció idejében? Felmerül a kérdés, nem volna-e helyes az ország közellátásáról úgy gondoskodnunk, hogy arzály, -észten pedig a mezőgazdaság szervezeti hibái következtében megcsappant gabonatermés hiányait a külföldről lehessen pótolni. Hiszen nemcsak Amerika ígér gabonát feleslegeiből Európa inségterületeinek, hanem a Szovjetunió is tárgyalásokat folytat ; Angliával egy millió méter! mázsát meghaladó gabonának | a szigetországba való kivitelére. :Ha azonban a külföld segítséjgére nem számíthatnánk, az Iáldozathozatalból az ország I ísyomasztó helyzetében akkor is vállalnia kell minden termelő rétegnek a maga részéi, nem pedig csak a parasztságnak. A szociáldemokraták követelése, hogy rögzítsék a mező gazdasági cikkek árait is, csak akkor helyes, ha ugyanakkor rögzítik az ipari cikkek árait is, hogy legalább az eddigi szűkös mértékben biztosítsák a mezőgazdasági termelés arányos jövedelmezőségét. A parasztság, amely az újjáépítésben a legnagyobb áldozatokat hozta és éhínségtől mentette meg az országot, nem érdemli meg, hogy a három éves terv elindulásakor egyoldalúan szűkítsék életlehetőségeit. Minden egyoldalú megoldás támadást jelent, amelyet a parasztság erélyesen visszautasít. Szombaton a déli órákban telefonon hívták a pápai iüzoltóságota 25 km-re fekvő Tét nagyközségbe, ahol eddig ismeretlen okból kigyulladt az egyik ház és az orkán szerű szélben a lángok gyorsan átterjedtek a szomszédos hátakra és gazdasági épületekre, melyek a tüz martalékává váltak. Győri, téii tűzoltóságon kívül a pápai tűzoltóság is jelen volt és megfeszített munkával siettek segítségére lenni Süle Zsigmond és Károly tisztek vezetésével a tüz továbbterjedésének megakadályozására. Leégett 15 lakóház, sok gazdasági épület és felszerelés. A kár igen nagy. A tüz okának felderítésére a vizsgálat megindult. Budapest gyönyörű hidjai 1945 január 16 rőt 17 re virradó éjjel zuhantak bele a jeges hullámsírba. Nemsoka ra három év< lesz ennek és íme frissen lendülő. egyik pillértől a másikig röppenő acélíveivel áll a Margithid. Büszkék lehetünk erre a hidra, mert hiszen űjjáöntötí szerkezetét, iveinek bordáit magyar mérnök és vasmunkás roncsok ócskavasából alkotta újjá. Leszegényedett, háborúban elbukott országunk halál erején diadalmaskodó é In iák a rásá n a k úiabb jelképe ez a híd és ahogy fiatalos lendülettel ráfeszül az öreg Duna tükrére, egyben hatalmas jelképpé. buzdító kiáltássá válik minden csüggedő számára. Mert íme. akarattal a legnehezebb helyzetben is meg leheteti építeni szükpénzűség, lerongyolódottság melleit is ezt a hidat Állunk az Országház sarkánál, nézzük az ívek hajlatának karcsú, ugró lendületét es valahogy azt kell éreznünk, hogy ez a lúd a maga friss, lüktető eleven sédében jelkép másképpen is. Talán azt mondhatjuk. hogy a remények, aranyhidja . .. Lábainál még romok hevernek, de a lúd kilendül e romok közül és legyőzve a Duna kék habjainak elválasztó akadályát. átrepül a túlsó partra. A ma nehézségeiből a biztató reménységek Holnapjába. Valahogy igy érezzük, amikor csendesen, mellre horgászt ott fejjel multakon eltépelődő, magunkkal csendes számadást végezve, elnézünk a Margitsziget felé A szemünk végigsimogatja a háláiból új életre kelt hidat és ekkor talán egy kicsit úgy érezzük, hogy nem is volt az igazában elmúlás, hanem csak tetszhalál, hogy annál szebben, büszkébben, diadalmasan támadhasson fel belőle az új élet. Nézzük a hidat... A hidmezőket, a kitatarozott kőpilléreket és az egész látvány valahogy felvidít bennünket. Vigan áramlik majd rajta keresztül Pestről Budának, Budáról Pestnek mindaz, ami a siető emberekkel, a csilingelő villamosokkal» a pöfögve száguldó gépkocsikkal a vidék terményeivel roskadásig megrakott lovasszekerekkel együtt magát az élet folytonosságát, a soha el nem vesző energiát jelenti. Magánfogyasztásra történő sertésvágás után nincs zsirbeszolgáltatás. Sokan megfeledkeztek már arról a közellátásügyi miniszter által kiadott rendeletről, amely eltiltotta a 100 kilón aluli sertések és magánfogyasztásra történő vágást. A feledékenységnek azután egyenes következménye az, hogy a feketevágók nap-nap után vagdalják a jórészt 100 kilón aluli sertéseket. A közellátásügyi felügyelőségitől nyert értesülésünk szerint iá 100 kilón aluli sertések vá'gását tiltó rendelkezés továbbra is érvényben van. Érvényben van továbbá az a rendelkezés is, amely a magánfogyasztásra történő sertésvágás után a zsirbeszoigáltatást megszünteti. Zsirbeszolgáltatás nincs, de vágási engedélyt ezután is kell kérni. mnm FŐISKOLAI KfVTte PÁPi Továbbra is tilos a száz kilón aluli sertések vágása Borzalmas íüz pusztított leien