Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.
1946-07-27 / 28. szám
I T I KAI HE 1 L A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NAGY GYÖRGY HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG Az egész magyarság gondolatvilágát most egy tölti be: a jó forint. Az élet szinte megállott és mindenki törhetetlen hittel és bizakodó lélekkel várja a forint megjelenését, mert ettől várja minden hazáját szerető magyar nemcsak a saját sorsának jobbrafordulását, hanem ettől várja az ország újjáépítését, a rend és nyugalom megteremtését és a felzaklatott lelkek megbékélését. Nem csodavárás ez, hanem igenis egy komolyan megalapozott és a békés fejlődést szolgáló terv valóraváltása, amely terv megvalósításában nemcsak hinni kell, hanem mindenkinek annak érdekben megfeszített erővel dolgoznia is kell. Kárbavész minden erőfeszítés a kormány, vagy egyéb hivatalos szervek részéről, amit a pénzügyi stabilizáció érdekébe kifejtenek, ha az egész magyarság teljes erejével, munkájával és megrendíthetetlen hitével nem áll oda a forint védelmére. Áruló mindaz, aki a hazáját az ellenségnek kiszolgáltatja, ugyanígy hazaáruló az is, aki a forint értékállóságát és vásárló erejét aláásni igyekszik, vagy másokban a forintba vetett hitet megtörni igyekszik. Az ország mindig kérlelhetetlenül lesújtott a hazaárulókra, ezt most is meg fogja tenni és ebben mindnyájunknak segítségére kell lennünk a hatóságoknak és ki kell szolgáltatnunk mindazokat, kik így árulóinkká akarnak lenni. Nem spiclis. kedés, férfiatlanság és ártási szándék az ilyen alávalóknak a hatóság kezére játszása, hogy méltó büntetésüket megkapják, hanem saját magunknak, embertársainknak és a jobb magyar jövendőnek megvédése az alattomosan és orwul támadókkal szemben. A magyar törvények mindig védték, ki önvédelemből volt kénytelen talán nem egészen elfogadható eszközökhöz nyúlni, mi is önvédelmi harcot folytatunk azokkal szemben, kik a forinton keresztül törnek ránk, ezekkel szemben pedig nemcsak hogy jogunk, hanem egyenesen kötelességünk minden rendelkezésre álló eszközzel eljárni. Nemcsak az árulója a forintnak és pénzügyi stabilizációnak, aki feketézik, vagy a hatósági árakat nem tartja be, hanem az is, aki a törvények be nem tartása ellen izgat, a közrendet és nyugalmat megzavarni igyekszik, aki a magántulajdon elvét önző egyéni érdekből sutba dobni igyekszik, aki az emberek megf békélését és a politikai békét megza. várni törekszik. Az önvédelemnek tehát ezekre is ki kell terjedni és ezeket éppen olyan kérlelhetetlenséggel üldöznünk kell. Egyoldalú és a sikertelenséghez vezető munka volna, ha csak a forintot néznénk, mert ezek a mellékutak sokkal alkalmasabbak a forintba vetett hit megzavarására, mintha egyenesen a forint ellen fordulnának. A pénzügyi kibontakozásba vetett hit csak úgy lehet szilárd, ha tuda. [ tában vagyunk annak, hogy ennek következtében megszűnik a jogbizonytalanság, ha láthatjuk azt, hogy munkánknak megvan a gyümölcse és ezt a gyümölcsöt békés viszonyok között magunk is élvezhetjük. Nagyobb hibát követ el hazájával szemben az, aki a kormány tekintélyét aláásni igyekszik, annak rendeleteinek be nem tartásával és aki a köznyugalmat megzavarja, mint az, aki valamely áruját a megengedettnél magasabb áron igyekszik értékesíteni. Az egész magyarságnak csatasorba kell állni a forint védelmére, mert ez a küzdelem lesz most a legnehezebb, amit a demokrácia érdekében ki kell fejtenünk. Ha mindnyájan kellő felelősségérzettel és komolysággal megyünk neki ennek a harcnak, akkor az eredmény nem is maradhat el és megvalósul a mindnyájunk által nagyon várt szebb, boldogabb Magyarország. Dr. Nagy György Békebeli minőségű textil- és kötöttáru nagy mennyiségben áll a mélyen tisztelt vevőközönség rendelkezésére IPáp a, Kossuth Lajos-utca 14. szám. Á pápai külső várkert és a pápai major környékének beépítési kérdése <£ <*> JT Fenti címen folytatólagos tanulmánnyal állok városunk közvéleménye elé. A várvavárt új pénz, a rövidesen megjelenő forint teszi aktuálissá a kérdést. Mert mindnyájan azt várjuk az új pénztől, hogy erős és megbízható alapja legyen a gazdasági életnek, hogy megindulhasson a munka, a romokon az újjáépítés. A nemzettest újjáépítését már a nemzeti kormány megkezdte a földbirtokreform törvény megalkotásával, a mezőgazdasági földek és házhelyek tényleges kiosztásával. Az új telepesek pedig kész házas telekhez jutottak. így remélhetőleg az elkövetkező években a születések számának emelkedése fog bekövetkezni. Az új barázdákon új és erőteljes sarj szökken majd szárba, a magyarság életereje új virágzásba bomlik és mindnyájan, akik szeretjük népünket, oda kell hassunk, hogy igazi demokratikus légkörben az új virágzás egészséges és zamatos gyümölcsöt teremjen. Ennek érdekében az új telepítések, az új házhelyeken majd gombamódra felépülő lakótelepek legtervszerűbb, legegészségesebb és leggazdaságosabb felépítése szükséges. Itt kezdődik a tervező építészmérnök szerepe. Hogy az olvasó közönség érzékelni tudja a földbirtokreform során városunkban is kialakuló új telepek fontosságát — talán egypár számadattal lehet legjobban megvilágítani a kérdést. A földbirtokreform végrehajtásával Pápa városában mintegy 117 drb. 500 ~]-öles mezőgazdasági telek és legalább 837 drb. 250 •-öles házhely kerül kiosztásra. Ezzel szemben az 1930. évi statisztikai adatok szerint a város belterületén összesen 2374 lakóház volt 4671 lakással és mintegy 7913 lakószobával. Tehát az új telepeken idővel kialakuló városrészek 954 új lakással (20.42<y 0) növelik a várost. Az új házhelyek hat különböző ponton képeznek telepeket. A részletes megoszlás a következő : Mezőgazdasági telkek: régi vásártéren 30, Tókert délkeleti részén (Kluge-telep) 30, pápai major környékén 57. A 250 •-öles házhelyek megoszlása: Külső várkertben 488, pápai major környékén 20, Leipnik gyáritelepen 143, Tókertben 131, a zárda mellett 55. A fenti adatok önmagukban rádöbbentenek a telepítés kérdésének igen nagv fono/sságára. Itt elsősorban a külső várkert beépítésének kérdésére esik a hangsúly, hiszen ez a vele szervesen összefüggő pápai major környéki házhelyekkel együtt az összesnek 59.22 %-át teszi ki. A korszerű városfejlesztés, a közművesítés szempontjából természetesen a többi szétszórt telepítés is igen súlyos feladatok elé állítja a várost, de a külső várkertben mindehhez hozzá, járul az ottlévő páratlan természeti adottság, a park. Nagyon sok magyar város kincseket adna egv ilyen, a város közepébe benyúló hatalmas parkért. Az Országos Építésügyi Kormánybiztosság (O. É. K.) 1945. évi szeptember hó 4—5. napján a házhelyosztások ügyében kiszállván megállapította, hogy ehhez hasonló adottságokat sehol sem talált és előírta a területhasználásra vonatkozóan, hogy a külső várkert park jellegét meg kell óvni, tehát a házhelyosztást is úgy kell megtervezni, hogy a nagy facsoportok, sőt az önálló nagyfák is megmaradjanak és ezeket sétautakkal össze kell kötni. A tervezés során Csaltis Forintéri vásárolgat.
