Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-01-26 / 4. szám

II. évfolyam 4. szám. 1946 január 26. POLITIKA! HETILAP. . Szerkesztőség és kiadóhivatal: PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. Felelős szerkesztő:­DR. NAGY GYÖRGY Hirdetéseket felvesz csütörtökön déli 12 óráig. Elindultunk Mit akar a Független Ifjúság? A cserkészmozgalom jelmor.daát idéz­zük: Emberebb embert, magyarabb magyart. Meglátni •mindenkiben az embert, m gyarságunkért, országun­kéit pedig minden áldozatra kész­nek lenni. Részt kérni, részt vállalni a demokratikus Magyarország új;á­é{ ítéséből. Ezt akarjuk. Világnézetünk: a pozitív Isten-hit. Hisszük és valljuk, hogy mindennek e«redője az Isten, hogy az Ő akarata nélkül semmi nem tör énik. Hogy az Ő törvényei irányítják a világot. Az Ő törvényeinek felrúgásával nincs emberi élet a földön. Az Ő első tör­vényének megvalósításánál azonban senki vallási meggyőződésébe nem avatkoiunk bele. A második isteni törvényt: „Szere:d felebarátodat, mint önmagadat", az emberi együttélé?, a társadalom alaptörvényének taituk. Cselekedeteink zsinórmértéke a krisztuai morál. De ezt azután jól jegyezze meg mindenki: Még a gon­dolatát is elvetjük az áikeresztény­ségnek, mely a mait bűnös propa­gandájával közhellyé sülyesz'elte a krisztusi szeretetet és ezt csak cégér­nek használta fel bűncselekmények elkövetésére. Mi a krisztusi erköl­csöt nem hirdetni aka juk, hanem aszerint élni, meit meggyőződésünk, hogy csak így lehetünk hasznos egye­dei az egész emberiségnek, vagy szűkebb értelemben a magyar tár­sadalomnak. Ezzel a lelki felkészültséggel ké­rünk részt az ország újjáépítésében. Tudjuk, hogy eit az országot csak munkával lehet újjáépíteni. Hangza­tos jelszavakkal soha. Ezzel — mint a múltban is láttuk — csak a rom­lásba dönteni. Az ifjúság munkája pedig — mint megalakulásunknál is leszögeztük — a tanulás, a művelő­dés, a felkészülés. Tudnunk kell azt is, hogy az ország újjáépítését ön­magunknak kell elvégeznünk. Ha más végzi el, abból nem nekünk lesz hasznunk. Az együvétartozás érzését akarjuk kimélyíteni. Oly kevesen vagyunk a világon magyarok, még mi is mar­juk egymást? Nem akarunk társa­dalmi válaszfalakat. Bele akarjuk égetni az emberek lelkébe a fizikai és szellemi munkás egyenlő megbe­csülését. Érezzük azt is, hogy a vállalt munkát csak az összmagyarság egye­temes összefogásával végezhetjük el. Ezért hangsúlyozzuk ismét: őszinte és tiszta szívvel nyujtunk kez-.t min­den ifjúsági egyesülésnek, mely min­ket nem gáncsol, mely velünk együtt a magyarság újjászületéséért dolgo­zik. Ne higyjiik többé, hogy van turáni átok, ezt csak az idegenek hi­tették el velünk, hogy amíg mi mara­kodunk, addig ők osztozkodnak. Világosan és őszin'én feltártuk elvi meggyőződésünket. Ha valaki ézek­után is úgy gondolja, hogy akkor tesz szolgála'ot a nemzet egységének, ha támad bennünket, ám tegye, — mi haladunk tovább. 5zociálpolitikai feladatok városunkban A Népjóléti Miniszter úr városunk­ban is uj szervvel, a szociálpolitikai bizottsággal gyarapította a magyar újjáépítés munkásainak számát. Az uj bizottságnak nehéz, de szép fe!­ada aira akarok röviden rámutatni és erre a szociális munkára síeret­ném a város megértő társadalmának segítségét megnyerni. Az újjáépítés nem nélkülözheti egyetlen ember munkaerejét sem. A szoc. pol. bizottság célja tehát az, hogy mindenki a jövőbe vetett biza­lommal, erejéhez mérten a legmeg­felelőbb helyen munkálja a magyar jövendőt. Ennek az újjáépítő mün­kássereghek igyekszik segíteni állami szervezetünk. A szoc. pol. bizottság munka'ervei között első helyen áll a közegészség ügye, melynek előfeltétele a járvá­nyok és népbetegségek megakadályo­zása, (tbc., nemi betegségek, rheuma, stb.) amelyek szegénységünk és le­romlottságunk következtében külö­nösen nagy veszélyeket jelentenek. Előbbiekhez szorosan csatlakozik a ma égeiően fontos jótékony segítő­munka, az éhező, ruhátlan eleseitek megsegítése. Gyermekétkeztetés, nap­közi otthonok u ján kell megmenteni a magyar jövendő igéretét, a gyer­meket. A testileg elcsenevészesedett, éhező gyermekek megsegítése köte­lessége az adakozás és a közösség irányában éléggé érzéketlen társa­dalomnak, melynek most már falatja megosztása árán is kötelessége meg­menteni azokat az elhagyott, árva gyermekeket, k'knek hozzátartozói hosszú éveken át sodródtak ebben a céltalan és reménytelen háborúban. Ugyanakkor sokan a háborús és po­litikai konjunktúrában gyarapították vagyonukat. A nemzeti becsület kötelez a hadi­gondozás munkájára, amely a háború rokkantjai, özvegyei számára ne csak alamizsnával, hanem a rokkantak bizottságra vár. Ezeknek a többter­melésbe való bekapcsolása csak szaktudásuk fejlesztése révén képzel­hető el. Lelkes szakemberek, mező­gazdasági középiskolánk tanári kara a közeli napokban tanfolyamot hir­det a mező-, kertgazdálkodás és háztáji termelés köréből. Ez az ön­zetlen oktitó munka nem maradhat a ktllő érdeklődés nélkül, mert a gazdasági továbbképzés ma senkinek sem magánügye, ez a magyar jövő .alapfeltétele. Városunk ma nagyobbrészt ipari központ, a lakosság nagyobb része az ipa ból él, azért nem utolsó sor­ban az ipari munkásság, a kisipa­rosság szociális helyzetének javítása, az ipari ártalmak kiküszöbölése és az iparfejlesztés is a szoc. pol. bi­zottságra tartozik. A mezőgazdaság­ban felszabadult és a fogságból ha­zatért munkaerők csak uj iparágak­ban és a régiek továbbfejlesztésében találhatják meg boldogulásukat. Mai e'esettségünkben áz egymás iránti megértést, az összefogást és a felebaráti szereteten alapuló segítő készséget hirdetjük és erre a szociális munkára kérjük, várjuk városunk megértő társadalmának támogatását, hogy mindannyian hozzájárulhassunk .egy téglával haz'nk újjáépítéséhez. Dr. Edelétiyi-Szabö Gyula a szociálpol. biz. elnöke. Segítsük az éhező, fázó kisgyerekeket! \ gyo:s átképzése és testi fo (cya:ékos­i ságuknak megfelelő munkába áljítá­j sával, rz özvegyek részére pedig megfele'ő munk alkalmak teremtésé­vel a megélhetéshez is elegendő tá­mogatást nyújtson. A háziipar elősegítése, megszerve­zése is a szcc. pol. bizottság fel­adata, mellyel sokaknak becsü'etes n; un kávai elérhető szerény, de dsz­tességes megélhetést biztosíthat. Gaz­dasági nehézségeink egyik legfőbb oka az áruhiány, tehát a legkisebb erőt is a termelés szolgálatába kell állítani és ezáltal is a piacot minél több árucikkel ellátni. Meg kell mi­előbb szervezni a háziipari oktatást és biztosí'ani kell a termelt cikkek értékesítését. Az ujjonnan házhelyhez, földhöz juttatottak irányítása is a szoc. pol. Még most is fülembe cseng annak a mezítlábos kisgyereknek a siro hangja, aki elémbe jött egyik utca­sarkon ruhátlanul, mezítláb. Bácsi kérem, ne engedjen megfagyni és éhen halni." Apró kis magyarok éheznek és ruhátlanul megfagynak, a magyar i jövendő, a magyar élet pusztul el, pedig a menny ablaka a gyermek, rajta fénylik át az Isten. És mindig több a koporsó, mint bölcső. Mi lesz a népünkkel, ha vértelen így vész el ? Nyiljanak meg a sz'ivek siessünk segíteni, míg nem késő. A nemzet jövendője a gyermek. Hányan vannak, akik lelketlenül, mint a tár­sadalom hiénái, gondtalanul viga­doznak. Mi lenne, ha mindenki átérezné, hogy könyben fájdalomban vonaglik a világ, ha azok a sikongó, síró, éhező, fázó, gyermek sirámok felébreszte' nék a közönybe, nemtörődömségbe törtető emberek lekíismeretét. Mi lenne, ha Jézus szava újra megcsendülne; „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, mert ilye­neké a mennyeknek országa". Éppen a magyar" nép füléhez nem jutna el ez az üzenet? Csak mi nem érte­nénk meg, hogy egy boldog kis­gyermek serege legyen, ennek a nemzetnek, kacagó élet legyen a bölcsők felett. Gyermek nélkül értelmetlen cél­talan és jövőtlen az ország minden fáradozása. Magyar népem! Halld meg kiáltás­som, falu és város, ne nézziik to­ÁRA: 100IL pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents