Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-01-26 / 4. szám

II. évfolyam 4. szám. 1946 január 26. POLITIKA! HETILAP. . Szerkesztőség és kiadóhivatal: PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. Felelős szerkesztő:DR. NAGY GYÖRGY Hirdetéseket felvesz csütörtökön déli 12 óráig. Elindultunk Mit akar a Független Ifjúság? A cserkészmozgalom jelmor.daát idézzük: Emberebb embert, magyarabb magyart. Meglátni •mindenkiben az embert, m gyarságunkért, országunkéit pedig minden áldozatra késznek lenni. Részt kérni, részt vállalni a demokratikus Magyarország új;áé{ ítéséből. Ezt akarjuk. Világnézetünk: a pozitív Isten-hit. Hisszük és valljuk, hogy mindennek e«redője az Isten, hogy az Ő akarata nélkül semmi nem tör énik. Hogy az Ő törvényei irányítják a világot. Az Ő törvényeinek felrúgásával nincs emberi élet a földön. Az Ő első törvényének megvalósításánál azonban senki vallási meggyőződésébe nem avatkoiunk bele. A második isteni törvényt: „Szere:d felebarátodat, mint önmagadat", az emberi együttélé?, a társadalom alaptörvényének taituk. Cselekedeteink zsinórmértéke a krisztuai morál. De ezt azután jól jegyezze meg mindenki: Még a gondolatát is elvetjük az áikereszténységnek, mely a mait bűnös propagandájával közhellyé sülyesz'elte a krisztusi szeretetet és ezt csak cégérnek használta fel bűncselekmények elkövetésére. Mi a krisztusi erkölcsöt nem hirdetni aka juk, hanem aszerint élni, meit meggyőződésünk, hogy csak így lehetünk hasznos egyedei az egész emberiségnek, vagy szűkebb értelemben a magyar társadalomnak. Ezzel a lelki felkészültséggel kérünk részt az ország újjáépítésében. Tudjuk, hogy eit az országot csak munkával lehet újjáépíteni. Hangzatos jelszavakkal soha. Ezzel — mint a múltban is láttuk — csak a romlásba dönteni. Az ifjúság munkája pedig — mint megalakulásunknál is leszögeztük — a tanulás, a művelődés, a felkészülés. Tudnunk kell azt is, hogy az ország újjáépítését önmagunknak kell elvégeznünk. Ha más végzi el, abból nem nekünk lesz hasznunk. Az együvétartozás érzését akarjuk kimélyíteni. Oly kevesen vagyunk a világon magyarok, még mi is marjuk egymást? Nem akarunk társadalmi válaszfalakat. Bele akarjuk égetni az emberek lelkébe a fizikai és szellemi munkás egyenlő megbecsülését. Érezzük azt is, hogy a vállalt munkát csak az összmagyarság egyetemes összefogásával végezhetjük el. Ezért hangsúlyozzuk ismét: őszinte és tiszta szívvel nyujtunk kez-.t minden ifjúsági egyesülésnek, mely minket nem gáncsol, mely velünk együtt a magyarság újjászületéséért dolgozik. Ne higyjiik többé, hogy van turáni átok, ezt csak az idegenek hitették el velünk, hogy amíg mi marakodunk, addig ők osztozkodnak. Világosan és őszin'én feltártuk elvi meggyőződésünket. Ha valaki ézekután is úgy gondolja, hogy akkor tesz szolgála'ot a nemzet egységének, ha támad bennünket, ám tegye, — mi haladunk tovább. 5zociálpolitikai feladatok városunkban A Népjóléti Miniszter úr városunkban is uj szervvel, a szociálpolitikai bizottsággal gyarapította a magyar újjáépítés munkásainak számát. Az uj bizottságnak nehéz, de szép fe!ada aira akarok röviden rámutatni és erre a szociális munkára síeretném a város megértő társadalmának segítségét megnyerni. Az újjáépítés nem nélkülözheti egyetlen ember munkaerejét sem. A szoc. pol. bizottság célja tehát az, hogy mindenki a jövőbe vetett bizalommal, erejéhez mérten a legmegfelelőbb helyen munkálja a magyar jövendőt. Ennek az újjáépítő münkássereghek igyekszik segíteni állami szervezetünk. A szoc. pol. bizottság munka'ervei között első helyen áll a közegészség ügye, melynek előfeltétele a járványok és népbetegségek megakadályozása, (tbc., nemi betegségek, rheuma, stb.) amelyek szegénységünk és leromlottságunk következtében különösen nagy veszélyeket jelentenek. Előbbiekhez szorosan csatlakozik a ma égeiően fontos jótékony segítőmunka, az éhező, ruhátlan eleseitek megsegítése. Gyermekétkeztetés, napközi otthonok u ján kell megmenteni a magyar jövendő igéretét, a gyermeket. A testileg elcsenevészesedett, éhező gyermekek megsegítése kötelessége az adakozás és a közösség irányában éléggé érzéketlen társadalomnak, melynek most már falatja megosztása árán is kötelessége megmenteni azokat az elhagyott, árva gyermekeket, k'knek hozzátartozói hosszú éveken át sodródtak ebben a céltalan és reménytelen háborúban. Ugyanakkor sokan a háborús és politikai konjunktúrában gyarapították vagyonukat. A nemzeti becsület kötelez a hadigondozás munkájára, amely a háború rokkantjai, özvegyei számára ne csak alamizsnával, hanem a rokkantak bizottságra vár. Ezeknek a többtermelésbe való bekapcsolása csak szaktudásuk fejlesztése révén képzelhető el. Lelkes szakemberek, mezőgazdasági középiskolánk tanári kara a közeli napokban tanfolyamot hirdet a mező-, kertgazdálkodás és háztáji termelés köréből. Ez az önzetlen oktitó munka nem maradhat a ktllő érdeklődés nélkül, mert a gazdasági továbbképzés ma senkinek sem magánügye, ez a magyar jövő .alapfeltétele. Városunk ma nagyobbrészt ipari központ, a lakosság nagyobb része az ipa ból él, azért nem utolsó sorban az ipari munkásság, a kisiparosság szociális helyzetének javítása, az ipari ártalmak kiküszöbölése és az iparfejlesztés is a szoc. pol. bizottságra tartozik. A mezőgazdaságban felszabadult és a fogságból hazatért munkaerők csak uj iparágakban és a régiek továbbfejlesztésében találhatják meg boldogulásukat. Mai e'esettségünkben áz egymás iránti megértést, az összefogást és a felebaráti szereteten alapuló segítő készséget hirdetjük és erre a szociális munkára kérjük, várjuk városunk megértő társadalmának támogatását, hogy mindannyian hozzájárulhassunk .egy téglával haz'nk újjáépítéséhez. Dr. Edelétiyi-Szabö Gyula a szociálpol. biz. elnöke. Segítsük az éhező, fázó kisgyerekeket! \ gyo:s átképzése és testi fo

(cya:ékosi ságuknak megfelelő munkába áljítáj sával, rz özvegyek részére pedig megfele'ő munk alkalmak teremtésével a megélhetéshez is elegendő támogatást nyújtson. A háziipar elősegítése, megszervezése is a szcc. pol. bizottság feladata, mellyel sokaknak becsü'etes n; un kávai elérhető szerény, de dsztességes megélhetést biztosíthat. Gazdasági nehézségeink egyik legfőbb oka az áruhiány, tehát a legkisebb erőt is a termelés szolgálatába kell állítani és ezáltal is a piacot minél több árucikkel ellátni. Meg kell mielőbb szervezni a háziipari oktatást és biztosí'ani kell a termelt cikkek értékesítését. Az ujjonnan házhelyhez, földhöz juttatottak irányítása is a szoc. pol. Még most is fülembe cseng annak a mezítlábos kisgyereknek a siro hangja, aki elémbe jött egyik utcasarkon ruhátlanul, mezítláb. Bácsi kérem, ne engedjen megfagyni és éhen halni." Apró kis magyarok éheznek és ruhátlanul megfagynak, a magyar i jövendő, a magyar élet pusztul el, pedig a menny ablaka a gyermek, rajta fénylik át az Isten. És mindig több a koporsó, mint bölcső. Mi lesz a népünkkel, ha vértelen így vész el ? Nyiljanak meg a sz'ivek siessünk segíteni, míg nem késő. A nemzet jövendője a gyermek. Hányan vannak, akik lelketlenül, mint a társadalom hiénái, gondtalanul vigadoznak. Mi lenne, ha mindenki átérezné, hogy könyben fájdalomban vonaglik a világ, ha azok a sikongó, síró, éhező, fázó, gyermek sirámok felébreszte' nék a közönybe, nemtörődömségbe törtető emberek lekíismeretét. Mi lenne, ha Jézus szava újra megcsendülne; „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, mert ilyeneké a mennyeknek országa". Éppen a magyar" nép füléhez nem jutna el ez az üzenet? Csak mi nem értenénk meg, hogy egy boldog kisgyermek serege legyen, ennek a nemzetnek, kacagó élet legyen a bölcsők felett. Gyermek nélkül értelmetlen céltalan és jövőtlen az ország minden fáradozása. Magyar népem! Halld meg kiáltássom, falu és város, ne nézziik toÁRA: 100IL pengő.