Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-07-06 / 25. szám

POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NAGY GYÖRGY HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG A Kisgazdapárt nagygyűlése Pápán Forrón köszöntött a nap Péfer Pál napjára, ennek ellenére a pápai járás gazdái a legnagyobb dologidőben letették a kaszát és tömegesen jöttek a járási székhelyre, hogy a Kisgazdapárt mellett hitet tegyenek. Egyes községek népes küldöttségei egymásután érkeztek nr:g zászlók alatt a Széchenyi-téri párthelyiség elé, hogy zárt sorokban a gyűlés színhelyére felvonuljanak. A községek közül kitett magáért Adásztevel, honnan négy ökrös szekéren és gyalogosan vonultak fel magyarruhás lányok kíséretében a község lakosai. A községek küldöttségei a Főutcán keresztül nemzeti lobogók alatt vonultak fel a gyűlés helyére, hol már akkorra összegyűlt a város közönsége. A gyűlés a Himnusszal vette kezdetét, majd Ruip Jenő helyi elnök, nemzetgyűlési képviselő nyitotta meg a gyűlést. Beszédében elsősorban köszönetet mondott a választóknak, hogy a választások alatt oly szépen megnyilatkoztak a Kisgazdapárt mellett, majd a beszoigáltatásokkal kapcsoltban ismertette a gazdák kötelességeit és sérelmeit. A továbbiakban a parlament eddigi munkáját ismertette és megindokolta a Kisgazdapárt állásfoglalását az államforma és egyéb fontosabb kérdésekben. Somogyi Ilona, a mihályházai ifjúság tagja egy aktuális verssel köszöntötte az első szabad aratás ünnepét. A vers nagy tetszést aratott. Merts Margit fővárosi törvényhatósági tag bámulatraméltó szakszerűséggel és megcáfolhatatlan érvekkel mutatta ki a pénzügyi stabilizáció előfeltételeit és elengedhetetlen kellékeit. Nem lehet stabilizációról szó ott, hol nincsen bizalom, ki kell a bizalmatlanságot küszöbölni, hogy minden dolgozó egyformán hihessen az ország talpraállításának lehetőségeiben és dolgozhásson ennek érdekében. Míg az egyik oldalon a lehetőség határain belül igényeinkről a legnagyobb mértékben le kell mondanunk, a másik oldalon pedig munkateljesítményünket a legmagasabb mérvre kell felfokozni. Kiemelte a főváros lakosságának nehéz és szomorú helyzetét, különösen a magyar anyák és a jövő reménysége, a magyar gyermek áldatlan és kétségbeejtő helyzetét. Kérte a magyar falu segítségét, mert enélkül a magyarság utánpótlása megszakad, a magyar gyermek pedig el fog pusztulni. Mercs Margit meggyőző és logikus érveléseit még tovább is elhallgattuk volna. Dr. Csehszombathy László népjóléti államtitkár hatalmas és mind. végig figyelmet lekötő beszédében elsősorban a nap jelentőségét méltatta, ezen nappal mutatja meg a magyar par&ztság, hogy minden jelszavak nélkül is hogyan tette meg kötelességét a hazával szemben. A magyar parasztságnak nem kellett jelszó, minden biztatás nélkül, mezőgazdasági szerszámok és igaerő hiányában is a béketermelés 90 százalékát produkálta. Szükségét hangoztatta annak, hogy a parasztságnak együtt kell haladni az ipari és értelmiségi dolgozókkal, hogy az országot nehéz helyzetéből kiemeljék. Éppen ezért vállalta a Kisgazdapárt a népszerűségének rovására is a koalíciós kormányzást. — Kiemelte, hogy a Kisgazdapárt ma is szükségesnek és fenntartandónak tartja a koalíciót, ez azonban csak úgy lehetséges, ha a munkáspártok nemcsak a felelősséget akarják a Kisgazdapártra hárítani, hanem a jogokban is legalább is a koálicióban elfoglalt arányszámban részesüljön. Elítélte azon felelőtlen rágalmakat, amelyeket a Kisgazdapártra szórnak. A Kisgazdapárt megalakulásától kezdve harcolt a földreformért és ennek mielőbbi befejezését akarja. Külföldi hitelünk megszilárdítása végett szükségesnek tartja a közrend, a közbiztonság megteremtését és a félelem nélküli élet biztosítását, mindezek elsősorban szükségesek a jó pénz megteremtéséhez és anyagi felemelkedésünk megvalósításához. A külföld is más szemmel néz Magyarországra és ide meri adni javait, ha tudja, hogy itt szabad munka és termelés folyik. A külpolitikai kérdéseket is érintette. A kormány legutóbbi külföldi útjával kapcsolatban nem akart elébe vágni- a miniszterelnök szegedi beszámolójának. A hatalmas beszédet a közönség több ízkította meg, majd a végén lelkesen tüntetett a szónok mellett. Vattai László nemzetgyűlési képviselő a népiesség és demokrácia viszonyát fejtegette. Még soha nem hallott világos és mindenki által érthető formában fejtette ki mindkettő lényegét. Egymagában egyik sem adja az igazi életlehetőségeket, egy népnek mindkettővel rendelkeznie kell, ha emberhez méltó életet akar élni. Az értelmiségi népiesség kifejlődését tartja szükségesnek, ami nem azt jelenti, hogy csak az értelmiséghez tartozók vehessenek ebben részt, sőt ellenkezőleg, minden társadalmi réteghez tartozókban ki kell fejleszteni, hogy gondolkozzanak és politikai állásfoglalásukat ne a pártokhoz alkalmazzák, hanem maguk igyekezzenek politikai állásfoglalásuknak érvényt szerezni. A demokrácia még nem jelenti a szabadosságot, sőt sok mindent el kell ítélni, amit egyesek szabadnak jelentenek ki. A szabadosság a diktatúrához vezet és éles ellentétben áll a demokráciával. A forrón sütő nap ellenére is a falu népe mindvégig kitartott a gyűlésen és lélegzetvisszafojtva hallgatta a beszédeket. — A nagygyűlés Ruip Jenő zárószavai után a Szózat eléneklésével ért véget. Mi is ol J&elyzzet ? Az 1. hadosztály parancsnoka levelet intézett szerkesztőségünkhöz, melyben a két- héttel ezelőtt megjelent számunkban „Csinadrattagyülés" cím alatt megjelent közleményünkben foglalt egyes megállapítások helyreigazítását. A levél állítása szerint a közlemény azzal gyanúsítja a hadosztályt, hogy a közérdekű munkákban nem vesz részt. A levélnek ezen megállapítása téves, mert a kérdéses cikkben mi ezt egy szóval sem állítottuk, csupán azt mondottuk, hogy a hadosztály a Nemzeti Bizottság és a város több izbeni azon kérése elől elzárkózott, hogy adjon bizonyos közmunkákra fogaterőt, ezzel szemben egy politikai párt gyűlésére teherautót is bocsájt rendelkezésre, hogy oda a hadosztály zenekarát kiszállítsa. Ez foglaltatik röviden cikkünkben, ez pedig a valóságnak megfelel, így ezt helyreigazítani nem kell. Természetesen, ezen valóságnak megfelelő állításunk nem zárja ki, hogy a hadosztály Jászszentgyörgyön, Pusztamonostoron, Jánosházán, vagy talán Pápán is részt ne vett volna a helyreállítási munkákban, de mi ezt nem is állítottuk. A hadosztályparancsnok úr talán nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy mire használják fel egyes urak a kincstári fogatokat. A Nemben zajos tetszésnyilvánítással sza-zeti Bizottság ülésein is több izben panaszolták, hogy egyes tiszt urak a városban fel-alá sétakocsikázásokat végeznek kincstári kocsikon, ugyanakkor a gazdák fogatait a legnagyobb munkaidőben is, szinte naponta veszik igénybe közmunkára. Talán az is elkerülte a parancsnok úr figyelmét, hogy egyes mozielőadások alatt a kocsik egész serege várja a moziból kijövő tiszt urakat és családjukat. A falvakban elhelyezkedett alakulatok tisztjei egész kocsitáborral vonulnak a szomszédos községek búcsúira és mulatságaira. De álljon itt a legaktuálisabb példa, hogy mire használják fel a hadosztályhoz tartozók a kocsikat. Péter-Pál napján, mikor a Főtéren a Kisgazdapárt nagygyűlését tartottuk, Csehszombathy államtitkár beszéde alatt megjelent egy honvédségi fogat, benne egy viruló képű ifjúval, mellette szivehölgye. A kocsi egy pillanatra megállott a gyűlés helyén és ott rövid pár szót váltottak a gyűlést derűs mosollyal kísérő Herkovics őrmester és Molnár nevezetű szakaszvezetővel. A kocsi úgy látszik megkapta az utasítást, A hadifoglyok hazatérését segíti elő a Független Kisgazdapárt Országos Központjának hadifogoly szolgálat a Budapest, Semmelweis-utca 1.