Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-06-22 / 23. szám

Kisgazdapárti gyűlések vidéken A Független Kisgazdapárt az el­múlt vasárnap Mihályházán és Ne­messzalókon tartott gyűlésieket. A mi hály házai gyűlésen megje­lentek Pécsi József győrmegyei, Ruip,; Jenő pápai nemzetgyűlési képviselők, dr. Nagy György főtitkár, Szalay Károly titkár és Majer László, az ifjúság kiküldötte. A gyűlésen meg­jelentek a környékbeli községek né­pes küldöttségei is. A legutóbbi Pá­pán tartott kommunista gvü'és részi­vevőinek számát megha'adó hallgató­ságot Katona Lajos, a helyi párt­szervezet titkára üdvözölte és a gyű­lést n:egnvi otta. A mihályházai Füg getlen Ifjúság egyik leánytagja a párt kiküldötteit köszöntötte és ne­kik virágcsokorral kedveskedett. E'sőr.ek Pécsi Józs'f képviselő be­szélt a hallgatóság legnagyobb ér­deklődése mellett, kifejtette a Kis­gazdapárt álláspontját a belpolitikai kérdéseket illetőleg, mikor beszédé­ben rámutatott azon visszásságokra, amelyek egyes községekben tapasz­talhatók voltak a földhözjuttat''s so­rán és ezen kilengéseket elítélte, k :­tört a vihar. A gyűlésen, \gy lász'k e'őre elkészített terv srerint megje­lentek a helybeli és köze i községek kommunista párttagjai, kik minősít­heletlen és nyomdafestékét nem bíró közbekiáltásokká 1 mindent elkövetek a gyűlés zavarására. A hatalmas k's­gazdatábor sem hagyta magát és eré­lyesen szembeszállt a szabadságjo­gok e/:en semmibevevőive 1, már majd­nem tettlegességre került a sor, amit csak a központi kiküldött erélyes közbe'épése hárított el. A vihar el­ültével Ruip Jenő képviselő közel <egy órás beszédben vázolta a Kis­gazdapárt kül- és belpolitikai célkitű­zéseit és visszautasította a pártot ért támadásokat, ezzel szemben felsora­koztatta mindazokat a ki'engé eket -és visszaéléseket, amelyek a más pártokhoz tartozók a demokrácia örve alatt elkövetnek. Ruip Jenő be­szédét is több ízben meg akarták za­varni, különösen olyanok, kik meg­állapításai által találva érezték magu­kat, ő azonban nem hagyta magát zavarrti és alaposan ráolvasott a rend­zavarókra. Kovács Emö nyárádi párl­•elnök a községek sérelmeit ismer­tette és élesen szembehelyezkedett azokkal, kik a Kisgazdapártot min­dé n alap nélkül, állandóan támad­ják. A gyűlés az elnöki zárszó után a Himnusz hangjaival ért véget és ennek eléneklése alatt a rendzavarók tüntetőleg elhagyták a gyűlés he­lyét, úgy látszik nekik már a Him­nusz sem kell. Nemesszalók magyar népe szép és imponáló külsőségekkel mutatta meg, hogy törhetetlen híve a kis­gazdaeszméknek. A község terén ha­tal mas tömeg feketélett, mikor a központi kiküldöttek megérkeztek, olt voltak nemcsak a környékbe'i közsé­gek kiküldöttei, hanem népes kül­döttségek érkeztek a szomszédos cell­dömölki és devecseri járások közsé­geiből is. Graiczer József helyi elnök a vi­rágokkal és nemzeti lobogókkal szé­pen feldíszített emelvényen üdvö­zölte a megjelenteket és a gyűlést megnyitotta. Molnár Olga a fiatalság üdvözletét tolmácsolta és virágcsok­rokkal kedveskedett a kiküldöttek­nek, Lukács Pál a Független Ifjúság nevében tett hitet a Kisgazdapárt mellett. Kocsi Pál nemzetgyűlési kép­viselő logikusan és érvekkel alátá­masztott beszédében muta'ott rá azon eseményekre, -amelyek a kisgazda­gondolat máig történt fejlődését eredményezték. A Kisgadapárt volt az első, amely a földbirtokreformot kövelelte és az elért eredmény fenn­tartásához most is ragaszkodik. Kí­vánta a falu tovább művelését, hogy a parasztság is elfoglalhassa az őt méltán megillető helyet. Pccsl József képvLe'ő mindvégig figye'met keltő és sikert ki/áltó beszédében foglalko­zott a magyarság legégetőbb problé­máival, így legelső sorban a köz­rend és közbiztonság megvalósítását tartja szükségesnek. Kívánja az igizi demokrácia megvalósítását és a köz-' életnek az oda nem valóktól való megtisztítását. Bízik abban, hogy a magyar parasztság a Kisgadapárton belül megtalálja azt a helyes utat, amelyet követnie kell és kiveti maga közül mindazokat, kik sorait megza­varni igyekeznek és éket vernek a magyar parasztság közé. Ruip Jenő képviselő hosszú beszédben sorra vette a magyarságot érdeklő ösz­szes bel- és külpolitikai kérdéseket és meggyőző erővel fejtette ki a Kis­gazdapárt elgondolásait az egyes kér­désekben. Kikelt az úgynevezett fa­lusi kiskirályok túlkapásai ellen és követelte ezeknek megszűntetését. — Majer László a Független Ifjúság járási megbízottja a falu fiatalságá­hoz beszélt és hatásos beszédben hí/ta fel a fia'a'ságot a kisgazdapárti eszmék követésére. A szónokok beszédét több ízben hangos tetszésnyilvánítás és taps sza­kította félbe, a megjelentek három órás gyűlésen egy szálig mindvégig kitartottak és feszült figyelemmel hallgatták a beszédeket, sőt mikor egy hirtelen jött zápor a közönséget fedél alá kényszerítette, a zápor el­multával pillanatok alatt a helyszí­nen voltak és tovább hallgatták a beszédeket. A gyűlés a helyi elnök zárószavai után a Himnusszal ért vé­get, majd a központi kiküldöttek még ,hosszú ide g elbeszélgettek község lakosaival. A kenyér ünnepe A falu dolgozói minden évben diszes ünnepélyekkel ülik megPéterés Pál napját, amikor verejtékes mun­kájuk gyümölcsét, a magyar fold kincsét, a magyar kenyeret oda teszi a magyar dolgozók • asztalára. Ezt az ünnepet a magyar parasztság az egész ország területén méltó keretek között ünnepli. A Kisgazdapárt Veszprém várme­gyei szervezete Pápán és Veszprém­ben is nagyszabású ünnepélyeket rendez. Az ünnepélyre kilátásba he­lyeztetett, hogy leérkeznek Balogh István miniszterelnökségi, Pfeiffer Zoltán igazságügyi és dr. Csehszom­baíhy László népjóléti államtitkárok, több nemzetgyűlési képviselő és Mercs Margit törvényhatósági bizott­sági-tag is. A gyűlés a tervek sze­rint Veszprémben délelőtt, majd délután Pápán lenne. A budapesti vendégeket Veszprémből elkíséri pá­pai utjukra Németh József főispán is. Az ünnepély fényét emelné a Független Ifjúság által megrende­zendő ünnepély is. A részletes prog­ramot falragaszok útján kellő időben ismertetni fogjuk. m legyen a vetetlenül hagyott földdel (uyarral)? Irta : Manninger G. Adolf. Az ifjabb földmíves-nemzedék már nem is tudja, hogy mi az a „fekete ugar". Sajnos, jelenleg a szántó­terület mintegy 9 — 10%-a vetetlen, míveletlen maradt. Ez a terület is várja a mielőbbi felszántást és a szántott, de be nem vetett terület a fekete ugar. A fekete ugar ponto­sabban azt jelenti, hogy a be nem vetett szántóföldet egész nyáron át folytonos sekély míveléssel feketén tartjuk, vagyis a gyornnövényzetet ! már megeredéskor elpusztítjuk. Meg i kell tehát a parlagon fekvő földet legsürgősebben 10 — 20 cm. mélyen szántani, boronálni és hengerelni, mert később az aratási munkák miatt a gazda arra nem ér rá. Ahányszor az ugar kizöldül, a gyomot annyi­szor ki kell verni, nehezített fogassal.. Kötött talajon kultivátor, tárcsás bo­rona vagy lókapa helyettesítheti a fogast. Az utolsó munkaszerszám minden egyes munkamenet után — megszikkadt talajon — a henger le­gyen. Ha az ugart így ápoljuk, el­érjük azt, ami minden talajművelés­AlmodoU rólad. Tudom, hogy minden álmodónak a sorsa mi, szeretni szilaj lángolással, s lemondani, mikor felhő száll hideg, sötét hiú álmok sírja fölibe, tarka mezők hímes köntösét véres könnyel harmatozni be.. Álmodok rólad ... ki tudná azt, hogy mennyiszer, napfényt imádó pogány szivek szerelmivel, piros hajnalok hasadtakor le tudnék a porba hullani, virágoskert a szivem akkor, pedig tudom, hogy sorsa mi. Sxalay Károly. nek a végcélja: talajunk hamar be­érik (beerjed). A beérett talajban a növényzet majd megtalálja a talaj élete által feltárt tápanyagokat és a nyár folyamán megtakarított vizet. Ez a magyarázata annak, hogy ugarba vetett gabonából kat. holdanként 4—8 métermázsás töblettermeléssel számolhatunk. A hadi cselekmények által tönkretett mezőgazdaság egyik nagy feladata tehát a fekete ugaro­lás. Kövessék tehát a gazdák ezt a jó tanácsot, mert munkájuk bő gyü­mölcsét elsősorban ők maguk élve­zik, de egyúttal segítenek az ország helyzetén is Ki vesztette el? Június hó 16-án Pápán, a Kossuth Lajos-utca és a Szent László-utca sarkán karikára fűzve kettő darab kulcsot találtak. Jogos tulajdonosa a kellő igazolás után a rendőrkapitányság 7. számú szobájában átveheti. i A siketnémák váci országos (internátusos) intézete két évi szü­netelés után f. évi szeptember hó elején ismét megnyitja kapúját, hogy folytassa áldásos működését. Az intézet igazgatója felhívja mindazokat a szülőket, akiknek gyermekei az intézet növendékei voltak és tanul­mányaikat még nem fejezték be, hogy címüket sürgősen közöljék vele. Ugyancsak felvételt nyernek mind­azok a siketségen kívül más fogya­tékosságban nem szenvedő 6 — 12 éves siketnéma gyermekek, akik eddig még nem részesültek oktatásban. Varyontalanok ingyenes, a többiek vagyonukhoz mért hozzájárulással nyerhetnek felvételt. Tájékoztatóval és a felvételhez szükséges nyomtat­vánnyal készséggel szolgál az inté­zet Igazgatója Vác, Konstantin-tér 6. szám. Elitélték Buda volt főispánt. ; A gyászos emlékű Sztójai kormány volt veszprémvármegyei főispánja, dr. Buda István volt pápai szolga­bíró az elmúlt héten került a veszp­rémi népbiróság elé. A népbiróság Enyedi tanácsa dr. Buda Istvánt népellenes büntetben mondotta ki bűnösnek és ezért életfogytiglani kényszermunkára itéite. Az ügyész­ség súlyosbításért, az elitélt enyhí­tésért fellebezett.

Next

/
Thumbnails
Contents