Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.
1946-06-22 / 23. szám
POLITIKAI HETILAP IMHBBBHH SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NAGY GYÖRGY HIRDETESEKET FELVESZ: SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG. Hajnalok hajnalán pendül a kasza. A harmattól nyirkos gabonaszálakat kötéllé fonják. Kiropogtatja az éjszakai rövid pihenés törődöttségét csontjaiból az arató és neki fohászkodik. Űristen segíts, hogy ezt a munkát is elvégezzük! A nap még valahol távol keleten jár, de a derengő hajnal pirosan, lilás arca már mosolyog. Fent korai pacsirta énekel és lent az első kaszasuhintásra dül a rend az álló vetés oldalára, hogy a marokszedők rendre szedjék marokra, és kévék sora mutassa, mire a nap felkél, hogy itt jó munkába kezdtek azok, akik a magyar kenyér elsőszámú hősei. Igen, a magyar kenyér hősei. Mi mindannyian kenyeret keresünk, kenyérharcot harcolunk, de az első számú harcos az, aki kora hajnaltól késő estig kint, Isten szabad ege a'att virrasztja, hogyan fejlődik a szemből, a vetés után új kenyér mindnyájunk asztalára a Mindenható jóvoltából és segítségével. Ünnep a munka, mert imádságnak is beillik az, ami itt történik a ma-' gyar földön már napok óta. Ha sok a bánatod és elvesztetted a jövőben fogant hited, hát jöjj ki ide, itt minden meggyógyul, Isten és a föld gyógyítja meg városokban elrontott életed ezer rugóját. Ne hidd, hogy itt nincsen gond, ne gondold, hogy itt madárfütty és napsugár az élet. Van erre gond is, de más. Van erre tetemes remegése az életnek, de az is más. Itt minden magyar emberért száll a gond, itt nincsen gyűlölet és villogó pártérdek, itt minden magyar asztal jövendő gondjáért ég a gond a magyar szívekben. A százszor megcsúfolt és lenézett magyar paraszt áll itt, szocializmust és demokráciát szavalsz neki és nem ismered máshonnan, csak elrontott színdarabok és csapnivaló filmekről, amik egyébre sem tanítottak, mint arra, hogy szép bárányfelleges ég alatt ringó búzavetésben sétálás az aratás. Nos, jöjj ki ma, amikor sokkal, <le sokkal biztosabb a kenyér gondja, mint bármikor volt és akkor tiszta képet kaphatsz arról a magyar munkásról, aki szemeidben eddig talán az utolsó volt, szemmel látod, hogy az itt folyó élét a te életed kisugárzása is, mert ezek nélkül a napégette arcú bronzszínű és erejű öklök nélkül a legboldogabb esztendők farsangjaiban se lehetett volna kenyered soha. Nézz széjjel és szégyenkező fejjel állj meg a munka diadalmas, mosolygós fáradalma előtt és ha eddig panaszra nyitót!ad a szád, mert nem tudsz venni azt és amazt, és szűkös az ebéded, a vacsorád, ülj a friss rakású keresztek tövébe és lássad, hogyan él az, aki neked az életedet is újjá tudja teremteni szántással, vetéssel, aratással, reggel frissen fejt tejet eszik, ebédje is egyszerű, szegényes, vacsorája a tőled annyiszor megirigyelt szalonna. És ezt a kétes tisztaságú kutak vize higítja és-bővíti csupán. Aztán próbáld ki és fogd meg a kasza végét és próbálj a te állítólag rosszul táplált szervezeteddel vágni a rendet csak egy félóráig, hogy aztán kellő fohászkodással elköszönj a magyar munka elsőszámú hőseitől, aztán egy életre meg fogod őrizni a magyar paraszt munkájában rejlő felmérhetetlen nemzetmentő értéket. Nézz ki a mezőkre, a szántókra és a keresztek közé, hogy újra meg*tanuld tisztelni az igazi munkát és a magyar parasztot, aki ezer éven át megtartotta magyarnak az országot, akin mindenki csak rúgott egyet, de dolgozott, életet adott és hordozta és hordozza a terheket és legerősebb pillére a demokráciának és újra legyen magyar hited és bízva bízzál abban a földben, melyet a magyar verejték ezekben a hetekben ugyanúgy öntöz, mint öntözi ezer esztendő óta a magyar szív vére. SZALAY KÁROLY. Már hetek óta különböző helyekről halljuk, hogy a pápai kommunista párt agytrösztje, melynek főmozgatója dr. Tarján Imre, a pápai Néplap túlügybuzgó szerkesztője, hogy a pápai Kisgazdapárt vezetősége ellen, de különösen ellenem támadást indítanak, hogy ígv kényszerítsenek pártom elhagyására. A most megindult támadás tehát sem pártunkat, sem engem nem ért váratlanul és nem is lepett meg. Lapunk hasábjain többízben hangsúlyoztam, hogy a támadást, ha annak alapja van, mindig jogosnak tartom, azonban minden józanul gondolkozó és népét igazán szerető magyar elítéli az olyan támadást, amely csak arra irányul, hogy az ellenérdeküek sorait megbontsa és csak zavart keltsen. Pártunk jelenlegi vezetősége már a felszabadulás óta irányítja a párt ügyeit és több mint egy év óta a többi pártokkal a legteljesebb harmóniában igyekszik a nagy és sürgős nemzeti és szűkebb hazánk, városunk égető problémáit megoldani. Mindegyik párt az újjáépítő munkából kivette a maga részét, anélkül, hogy elvi kérdéseiből Valamit is feladott volna és a többi pártokkal való ellentétek kiélezésére törekedett volna. Pápán a legteljesebb és legtökéletesebb módon érvényesült a pártok koalíciós együttműködése, azonbap csak addig, míg Tarján úr meg nem jelent városunkban. Tarján úrnak úgy látszik nem tetszik a béke, ő a harcot akarja. Megjelenése óta nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy pártunkat, vagy annak valame'y tagját ne támadja. Tarján úrnak nem fontos a város békéje, az újjáépítés munkája, melynek egyetlen előfeltétele a béke, ő a zavart, a pártok közötti veszekedést és egymás ölését akarja. Neki nem fontos a lakosság nyugodt munkája, hisz őt semmiféle szálak nem fűzik ehhez a városhoz, őt valamely rossz irányzatú szélfuvalat sodorta ide a város falai közé és egyszer jön egy más irányú szél, amely őt ismét elfújja innen az ismeretlenség homályába és mi pedig pápaiak itt maradhatunk magunkban a Tarján úr által belénk oltott egymás iránti gyűlölettel szívünkben, azon romok fölött, amelyet a Tarján úr által felidézett pártok közötti harc eredményezett. Tarján úr úgy látszik tisztogatási munkába akar kezdeni, de eltévesztette a helyet, hagyja a más portáját békén, heveskedjen a sajátján, biztosra veszem, találni fog elég tisztogatni valót. A kutmérgezés ideje lejárt, a magyarságnak össze kell fogni, hogy nagy és nehéz feladatait megoldAra ÍOO milliárd P hassa. A megbékélés szelleme hatotta át a koalíciós pártok országos vezetőit akkor, mikor a legutóbbi hetek belpolitikai válságát józan megfontoltsággal és a haza érdekében levezették. Úgy látszik Ön, Tarján úr, nem akar tudomást venni talán Önnél bölcsebb pártja vezetőségének állásfoglalásáról. Ön figyelmen kívül hagyja ezt és külön utakon akar járni, Ön harcot akar és ennek eredményeként gyűlöletet és romokat. Remélem, ez nem fog sikerülni, pártjának megfontolt és a város érdekeit szem előtt tartó vezetői rájönnek az Ön mesterkedéseire és Önt elküldik újból az ismeretlenségbe. Ha pedig ez nem így történik, akkor álljuk a harcot, azonban saját pártunk felső ügyeibe bele avatkozni senkit nem hagyunk, még Önt sem, Tarján úr. Nem tartozunk magyarázattal senkinek, hogy miért nem jelentek meg pártunk kiküldöttei a Nemzeti Bizottság ülésén, azonban hogy egyesekben a dolgoknak ferde színben való beállítása ne téves ítéletet eredményezhessen, kötelességünknek tartjuk felemlíteni, hogy pártunk kikül, döttei a Nemzeti Bizottság megalakítása óta minden ülésen jelen voltak akkor, mikor más pártok kiküldöttei csak néha-néha mutatták magukat. Nemcsak a Nemzeti Bizottság munkájából vette ki pártunk a maga ré. A kenyér himnusza K uím érge^ők