Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-06-01 / 20. szám

II. évfolyam 20. szám. PAP 1946. évi június hó 1 POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NAGY GYÖRGY HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG Szüntessük meg az ellentéteket A munkáspártok -Vezetői gyűlé­seiken és a sajtójukban is nap-nap után közölnek híreket állítólagos fa­siszta összeesküvésekről és ezen ál­lítólagos fasiszta szervezkedések bé­lyegét mindig a Kisgazdapártra akar­ják hárítani. A Kisgazdapárt maga is mindig a legteljesebb mértékben elítélt minden olyan megmozdulást, amely a mai államrendszer megdön­tésére, vagy legalább is meggyengí­tésére irányult. A Kisgazdapárt ezt a világos és megdönthetetlen állás­foglalását több ízben kifejezésre is juttatta és a legerélyese.bben eljárt azokkal szemben, kik ilyen dologban részt vettek. Az eddig felderített földalatti, szervezkedések legnagyobb részéről megállapítást nyert, hogy komolytalan gyerrnekcsinyek, mert abból, hogy kis diákok zsebjeiben" egypár töltényt, vagy berozsdásodott és hasznavehetetlen pisztolyt talál­nak, még nem lehet egy komoly em. Jbernek összeesküvésre következtetni. Tudjuk azt, hogy az eddig felderített szervezkedések között voltak egész komoly megmozdulások is, amelye­ket mi ís a legteljesebb mértékben elítélünk és követeljük velük szem­ben a legszigorúbb megtorlást, azon­ban feltétlenül tiltakoznunk kell az ellen, hogy ezeket az elítélendő cse­lekedeteket .kivétel nélkül a Kis­gazdapárt számlájára írják. A lelep­lezett fasiszta szervezkedésekkel kap­csolatosan a nyomozások megállapí­tották, hogy a Kisgazdapártnak, vagy a párt tagjainak abban része nem volt, legfeljebb annyiban, hogy olyan egyének vettek azokban részt, kiket a Kisgazdapárt tagjai sorából már korábban kizárt. Nem akarjuk azt állítani, hogy a Kisgazdapárt soraiba nem fura­kodtak be reakciósok, aminthogy a többi pártokba is, talán még nagyobb számban, befurakodtak, azonban azt is kijelentjük, hogy amennyiben ezek személyét illetőleg tisztába jövünk, ezeket könyörtelenül kirekesztjük so­rainkból, de ugyanakkor ezt elvárjuk a többi pártoktói is és nem történ­hetik meg, hogy egyesek csak azért bújjanak va 1 amely baloldali párt kő. pönyege alá, hogy a múltbeli bű­neikért járó büntetés alól szabadul­janak. Ha volt és van még ilyen föld­alatt meghúzódó reakció, akkor min­den párt ismerje el, hogy ez sem egyik, sem a másik párt kizárólagos hibája és azért ne akarja a felelős­séget kizárólag a Kisgazdapártra há­rítani, hanem a koalíció szellemében itt is érvényesüljön az együttes fele­lősség és az összes koalíciós pártok; összefogva küzdjenek a reakció gyö­keres kiirtásán. A Kisgazdapárt a választók több­ségének szavazatát bírva, a koalíciót vállalva, le tudott mondani a több­ség után járó hatalomról és ezt megf osztotta a többi koalíciós párttal. Ha mi a hatalmat meg tudtuk osz­tani, most a többi koalíciós pártnak is meg kell osztani a felelősséget és nem lehet minden bajt és hibát egyetlen párt nyakába varrni. Pártunk a'koalíciót szükségesnek és feltétlenül fenntartandónak tartja, azonban ez a koalícióhoz való ragasz­kodás és ennek szellemében való munkálkodás ne legyen egyoldalú, Pártunk képes volt lemondani az őt megillető hatalomról, akkor azonban méltán elvárja, hogy a többi pártok éppen úgy vállalják a felelősséget'is. A Kisgazdapárt a koalíció fenntar­tása érdekében vállalta saját pártján belül is a népszerűtlenség következ­ményeit. A párt mögött felsorakozott hatalmas tábor elégedetlensége nap­ról-napra nőtt. Ez az elégedetlenség a legtöbb esetben jogos is volt, mert mindenkinek el kell ismerni, hogy a rendőrséget egyetlen párt sa­játította ki magának és a közigaz­gatási apparátusunk nagy része is más pártok kezében van. A koalíció szelleme azt kívánja, hogy az egész közigazgatásunk ne pártokért, hanem' az egész magyarságunkért legyen, a rendőrség pedig teljesen függet­len legyen mindéfi pártpolitikától, mert pártrendőrséggel közrendet és közbiztonságot teremteni nem lehet, az újjáépítés munkájának , pedig ez elengedhetetlen kelléke. Meg kell szűnni az emberek foly­tonos fé'elemérzetének is. Nem tör­ténhetik meg, hogy egyesek azon a jogcímen, hogy valamely pártnak tagjai, maguknak kiváltságokat igé­nyeljenek és más párthoz tartozókat állandóan rettegésben tartsanak. A demokrácia elsőrendű követelménye a szabad élet, ha ez nincsen meg, ak'­kor ez lehet minden, csak nem de­mokrácia. A B-lista nem lehet fegy­ver a pártok kezében. A B-listának egyedüli célja, hogy felnövesztett ál­lami apparátusunkat a reakciósok és hasznavehetetlenek kirekesztésével .a szükséges mértékre lecsökkentsük, ennek azonban a pártszempontok tel­jes kizárásával kell megtörténnie. Nem minden reakció, ami egyes mai eseményeket elítél és kritika tár­gyává tesz. A kritika és vélemény alkotás az ember legtermészetesebb joga, ettől senki meg nem foszthatja. Mindig elismertük valamely javaslat helyességét, ha az tényleg az ország érdekeit szolgálta, ha az bármely párt részéről jött. Azonban mindig el kell és el is fogjuk ítélni a jogj­talanságokat és túlkapásokat ínég ak­kor is, ha az a mi részünkről jönne. A megállapítható hibák nagy ré­szükben nem is a pártoktól indulnak ki, hanem egyes túlbuzgó és maguk­nak túlnagy hatalmat vindikáló párt­tagoktól. Ha pedig ez megvan, úgy maguknak a pártoknak kell gondos­kodni, hogy ezeket a basáskodókat visszaszorítsa és megfékezze, mert ha ez tovább így megy, az ellentétek még fokozódni fognak és az elkese­redés a parasztság körében még na­gyobb llesz, ami nem válig hasz­nára az országnak, az egész magyar­' ságnak és végeredményben kirobba­náshoz vezethet, amit pedig az egye­temes magyarság érdekében feltétle­nül el kell kerülni. ­Tildy Zoltán köztársasági elnök A BÉKÉRŐL r f Tildy Zoltán köztársasági elnök fogadta a MTI munkatársát, akinek nyilatkozott a magyarság békeremé­nyeiről. Nyilatkozatában többek kö­zött a következőket mondotta: Akik ma Magyarország kormány­zatának élén állanak, kivétel nélküí elítélik Horthy kormányzatának né­met barátságát és a németek oldalán vívott háborút. Tudtuk azt, hogy a magyarság többsége ellenezte a há­borút. Nem tudom elképzelni, hogy a békemű eltérjen a nagyhatalmak megegyezéseiben és az Atlanti Char­tában lefektetett magasrendű alap­elvektől. Ezek szerint a szabadság és félelem nélküli élet minden népet megillet, a legyőzött népeket is. Nekünk követeléseink nem lehetnek, de hiszünk abban, hogy a csallóközi és erdélyi magyarságnak is joga Van elnyomatás, üldöztetés és félelem nélkül élni. Hisszük, mert így mondotta Roose­velt és Churchill, akik a népek nagy szabadságharcát vezették. Elveik gya­korlati érvényesítése csak úgy lehet­séges a Dunamedencében, ha a ren­dező nagyhatalmak éppoly, tárgyila­gos alapossággal vizsgálják meg a mi álláspontunkat, mint azt a tri­eszti kérdésben teszik és a jelenté­sek szerint meg fogják tenni Dél­tirol ügyében is. Ott sokkal kisebb lélekszámról van szó. Hiszen három milliónál több magyar él a trianoni határokon kívül és közülök sok száz­ezer a csehszlovák és erdélyi határ­sávban, olyan területen, mely köz­vetlenül csatlakozik a központi ma­gyar tömbhöz. A továbbiakban azt mondotta: Bí­zom a dunavölgyi néprajzi, gazda­sági és politikai helyzet alapo­sabb és tárgyilagos megvizsgálásá­ban, azért is, mert ez nemcsak Ma­gyarország és szomszédaié, itt most örök időkre szóló rendezés törté­nik és az áj békében nem intézmé­nyesíthetik a nyugtalanságot és bi­zalmatlanságot a D a namédencébeti élő népek között. Végül azzal fejezte be nyilatkoza­tát a köztársasági elnök, hogy Ma­gyarországra súlyos csapás lenne, ha népünknek csalódni kellene várako­zásában. r Ara 400 millió P

Next

/
Thumbnails
Contents