Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-06-01 / 20. szám

II. évfolyam 20. szám. PAP 1946. évi június hó 1 POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NAGY GYÖRGY HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG Szüntessük meg az ellentéteket A munkáspártok -Vezetői gyűléseiken és a sajtójukban is nap-nap után közölnek híreket állítólagos fasiszta összeesküvésekről és ezen állítólagos fasiszta szervezkedések bélyegét mindig a Kisgazdapártra akarják hárítani. A Kisgazdapárt maga is mindig a legteljesebb mértékben elítélt minden olyan megmozdulást, amely a mai államrendszer megdöntésére, vagy legalább is meggyengítésére irányult. A Kisgazdapárt ezt a világos és megdönthetetlen állásfoglalását több ízben kifejezésre is juttatta és a legerélyese.bben eljárt azokkal szemben, kik ilyen dologban részt vettek. Az eddig felderített földalatti, szervezkedések legnagyobb részéről megállapítást nyert, hogy komolytalan gyerrnekcsinyek, mert abból, hogy kis diákok zsebjeiben" egypár töltényt, vagy berozsdásodott és hasznavehetetlen pisztolyt találnak, még nem lehet egy komoly em. Jbernek összeesküvésre következtetni. Tudjuk azt, hogy az eddig felderített szervezkedések között voltak egész komoly megmozdulások is, amelyeket mi ís a legteljesebb mértékben elítélünk és követeljük velük szemben a legszigorúbb megtorlást, azonban feltétlenül tiltakoznunk kell az ellen, hogy ezeket az elítélendő cselekedeteket .kivétel nélkül a Kisgazdapárt számlájára írják. A leleplezett fasiszta szervezkedésekkel kapcsolatosan a nyomozások megállapították, hogy a Kisgazdapártnak, vagy a párt tagjainak abban része nem volt, legfeljebb annyiban, hogy olyan egyének vettek azokban részt, kiket a Kisgazdapárt tagjai sorából már korábban kizárt. Nem akarjuk azt állítani, hogy a Kisgazdapárt soraiba nem furakodtak be reakciósok, aminthogy a többi pártokba is, talán még nagyobb számban, befurakodtak, azonban azt is kijelentjük, hogy amennyiben ezek személyét illetőleg tisztába jövünk, ezeket könyörtelenül kirekesztjük sorainkból, de ugyanakkor ezt elvárjuk a többi pártoktói is és nem történhetik meg, hogy egyesek csak azért bújjanak va

1 amely baloldali párt kő. pönyege alá, hogy a múltbeli bűneikért járó büntetés alól szabaduljanak. Ha volt és van még ilyen földalatt meghúzódó reakció, akkor minden párt ismerje el, hogy ez sem egyik, sem a másik párt kizárólagos hibája és azért ne akarja a felelősséget kizárólag a Kisgazdapártra hárítani, hanem a koalíció szellemében itt is érvényesüljön az együttes felelősség és az összes koalíciós pártok; összefogva küzdjenek a reakció gyökeres kiirtásán. A Kisgazdapárt a választók többségének szavazatát bírva, a koalíciót vállalva, le tudott mondani a többség után járó hatalomról és ezt megf osztotta a többi koalíciós párttal. Ha mi a hatalmat meg tudtuk osztani, most a többi koalíciós pártnak is meg kell osztani a felelősséget és nem lehet minden bajt és hibát egyetlen párt nyakába varrni. Pártunk a'koalíciót szükségesnek és feltétlenül fenntartandónak tartja, azonban ez a koalícióhoz való ragaszkodás és ennek szellemében való munkálkodás ne legyen egyoldalú, Pártunk képes volt lemondani az őt megillető hatalomról, akkor azonban méltán elvárja, hogy a többi pártok éppen úgy vállalják a felelősséget'is. A Kisgazdapárt a koalíció fenntartása érdekében vállalta saját pártján belül is a népszerűtlenség következményeit. A párt mögött felsorakozott hatalmas tábor elégedetlensége napról-napra nőtt. Ez az elégedetlenség a legtöbb esetben jogos is volt, mert mindenkinek el kell ismerni, hogy a rendőrséget egyetlen párt sajátította ki magának és a közigazgatási apparátusunk nagy része is más pártok kezében van. A koalíció szelleme azt kívánja, hogy az egész közigazgatásunk ne pártokért, hanem' az egész magyarságunkért legyen, a rendőrség pedig teljesen független legyen mindéfi pártpolitikától, mert pártrendőrséggel közrendet és közbiztonságot teremteni nem lehet, az újjáépítés munkájának , pedig ez elengedhetetlen kelléke. Meg kell szűnni az emberek folytonos fé'elemérzetének is. Nem történhetik meg, hogy egyesek azon a jogcímen, hogy valamely pártnak tagjai, maguknak kiváltságokat igényeljenek és más párthoz tartozókat állandóan rettegésben tartsanak. A demokrácia elsőrendű követelménye a szabad élet, ha ez nincsen meg, ak'kor ez lehet minden, csak nem demokrácia. A B-lista nem lehet fegyver a pártok kezében. A B-listának egyedüli célja, hogy felnövesztett állami apparátusunkat a reakciósok és hasznavehetetlenek kirekesztésével .a szükséges mértékre lecsökkentsük, ennek azonban a pártszempontok teljes kizárásával kell megtörténnie. Nem minden reakció, ami egyes mai eseményeket elítél és kritika tárgyává tesz. A kritika és vélemény alkotás az ember legtermészetesebb joga, ettől senki meg nem foszthatja. Mindig elismertük valamely javaslat helyességét, ha az tényleg az ország érdekeit szolgálta, ha az bármely párt részéről jött. Azonban mindig el kell és el is fogjuk ítélni a jogjtalanságokat és túlkapásokat ínég akkor is, ha az a mi részünkről jönne. A megállapítható hibák nagy részükben nem is a pártoktól indulnak ki, hanem egyes túlbuzgó és maguknak túlnagy hatalmat vindikáló párttagoktól. Ha pedig ez megvan, úgy maguknak a pártoknak kell gondoskodni, hogy ezeket a basáskodókat visszaszorítsa és megfékezze, mert ha ez tovább így megy, az ellentétek még fokozódni fognak és az elkeseredés a parasztság körében még nagyobb llesz, ami nem válig hasznára az országnak, az egész magyar' ságnak és végeredményben kirobbanáshoz vezethet, amit pedig az egyetemes magyarság érdekében feltétlenül el kell kerülni. Tildy Zoltán köztársasági elnök A BÉKÉRŐL r f Tildy Zoltán köztársasági elnök fogadta a MTI munkatársát, akinek nyilatkozott a magyarság békereményeiről. Nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: Akik ma Magyarország kormányzatának élén állanak, kivétel nélküí elítélik Horthy kormányzatának német barátságát és a németek oldalán vívott háborút. Tudtuk azt, hogy a magyarság többsége ellenezte a háborút. Nem tudom elképzelni, hogy a békemű eltérjen a nagyhatalmak megegyezéseiben és az Atlanti Chartában lefektetett magasrendű alapelvektől. Ezek szerint a szabadság és félelem nélküli élet minden népet megillet, a legyőzött népeket is. Nekünk követeléseink nem lehetnek, de hiszünk abban, hogy a csallóközi és erdélyi magyarságnak is joga Van elnyomatás, üldöztetés és félelem nélkül élni. Hisszük, mert így mondotta Roosevelt és Churchill, akik a népek nagy szabadságharcát vezették. Elveik gyakorlati érvényesítése csak úgy lehetséges a Dunamedencében, ha a rendező nagyhatalmak éppoly, tárgyilagos alapossággal vizsgálják meg a mi álláspontunkat, mint azt a trieszti kérdésben teszik és a jelentések szerint meg fogják tenni Déltirol ügyében is. Ott sokkal kisebb lélekszámról van szó. Hiszen három milliónál több magyar él a trianoni határokon kívül és közülök sok százezer a csehszlovák és erdélyi határsávban, olyan területen, mely közvetlenül csatlakozik a központi magyar tömbhöz. A továbbiakban azt mondotta: Bízom a dunavölgyi néprajzi, gazdasági és politikai helyzet alaposabb és tárgyilagos megvizsgálásában, azért is, mert ez nemcsak Magyarország és szomszédaié, itt most örök időkre szóló rendezés történik és az áj békében nem intézményesíthetik a nyugtalanságot és bizalmatlanságot a D a namédencébeti élő népek között. Végül azzal fejezte be nyilatkozatát a köztársasági elnök, hogy Magyarországra súlyos csapás lenne, ha népünknek csalódni kellene várakozásában. r Ara 400 millió P