Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-05-11 / 17. szám

POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: D R. NAGY GYÖRGY HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG A háború anyagi pusztításainál — amelyek idővel talán jóvátehetők, — még rettenetesebbek azok a rombolások, melyeket a szenvedélyek fölszabadítása folytán az emberek lelkében tett. Különösen nyilvánvaló lesz a megállapítás szomorú igazsága annál inkább, minél jobban távolodunk a háború befejezésétől s a belső tisztulásnak csak nehezen lehetünk tanúi. Egy éve volt május 9-én annak, hogy a világot lángbaborító vérszomjas, gőgös németséget a nagyhatalmak pörölycsapásai megtörték. A félelem nélküli élet élése — mely pedig az állampolgároknak természetes és elidegeníthetetlen joga, — főleg határainkon túl élő magyarjainknál mindezídeig nem érte el azt a fokot, amely a békés termelő munkához és az újjáépítés lendületéhez szükséges volna. Ennek káros hatásait pedig nemcsak az egyén, a család, a község, de az egész ország megérzi. Mindez végeredményben azért van, mert a gyűlölködés, a gonoszság démona még nincs megtörve. Ott ólálkodik a háttérben és az elvakultakat embertelen tettekre ragadtatja. Valóban érezzük, hogy az emberiség erkölcsei meglazultak, az igazság, jóság eszményei elhomályosultak s még mindig harcban állanak az emberek alacsony, önző érdekeivel : a becstelenséggel, a rágalmazással, a haszonvággyal és a szeretetlenséggel. Hogy a világ fönnmaradhasson, az aljasságnak pusztulnia kell, mert csak az örök eszmények a nemzeteket és világokat fenntartó erők. Élni és élni hagyni minden igaz magyar embert s megszüntetni mindazt, ami a mindennél fontosabb termelő munkát akadályozhatja. »Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs« — jól vésse ezt minden magvar a szívébe s járuljon hozzá teljes erejével a haza népének lelki megtisztulásához. Ne önző, kicsinyes érdekei irányítsák a magyart, hanem az egyéni célok felett álló egyetemes nemzeti érdekek. Törekedjék minél több magyar arra, hogy »minden tettének nyomára ragyogjon az emberméltóság sugára«. Ha az igazság, jóság változhatatlan eszményeihez igazodunk, s nem önző vágyainkhoz, nemcsak felsőbbrendűségünkről teszünk tanúbizonyságot, de a nemzetünkön belőli megbékéléshez, egymás megértéséhez és a szomszéd államokkal való harmonikus jóviszony megteremtéséhez és az igazi demokrácia jegyében való együttműködéshez is hozzájárulunk. Előre hát a becsület, a tisztaság, az igazság, a szabadság elérésére és örökké való megitartására! Valamelyik tavasz idejéil láttam egy képet, amin egy festő a mindent elsöprő kacagást akarta kifejezni, de a kacagó arc fölé sötét árnyakat lajzolt. A mai élet súlyos kérdései között is mindig előttem van ez a kép, talán mi is úgy vagyunk, elindultunk, hogy végigkacagjuk az életet és a mások szenvedéseiről elfordítjuk a szemünket. Mert nem elég csak elhatározni, hogy holnap letörölöm a könnyeket, s igyekszem meglátni a nyomort, hanem segíteni is kell., mert a magyar földön nagyon sok az árva és a nyomorék, elhagyott és züllésre kitett gyermek, akik talán "sohasem érezték az édesanyái kéz simogatását és egy életen keresztül hordozzák apáik és anyáik bűnét és a züllöttség szomorú pecsétjét. Menynyi és mennyi árva gyermek él közöttünk lelógó rongyokban, éhezve és olyan kevesen vannak, akik segítik őket, bűnben és nyomorban fetreng a világ — a mostani magvar társadalom sem fordíthatja el fejét és segítő kezét az árváktól. Milyen könnyű lenne megszüntetni ezt a sok sírást és árvaságot, ha akadnának, akik gondjukba veszik az árvát és a soha nem ismert édesanya szeretetével csókolnák meg őket, hogy a nyomor fekete felhői mögül kibújjék a szeretet fénylő napja. Mert az nem bűn, hogy sok az árva, hanem az a bűn, hogy nem akar senki segíteni az árvákon, az elhagyatottakon, a ma embere aranyat csörget, kapzsian, gúnyosan, mint a halált hirdető őszi falevél. A jó Isten fogja át mindnyájunknak a kezét és akik tudunk adni és segíteni, segítsünk és adjunk azoknak, akik árvák és elhagyottak. Adjuk vissza a mosolyt a gyermekarcokra, mosolyogjon mindenki ebben az országban, gyakoroljuk a legnagyobb kincset, az emberi szeretetet. Se. K. A mezőgazdasági középiskola A mezőgazdasági szakoktatási intézmények egységes átszervezéséről, felügyeletéről és vezetéséről szóló rendeletek a mezőgazdasági szakoktatási intézményeket alsó-, középés felsőfokú intézményekre osztotta. Alsó fokon a különböző típusú intézmények helyett egységesen gazdaképző iskolát, középfokon mezőgazdasági középiskolát, felsőfokon pedig agrártudományegyetemet létesített a minisztérium. A jelenleg városunkban is működő s minket közelebbről érdeklő mezőgazdasági középiskola feladata vallásos alapon és nemzeti szellemben művelt gyakorlati gazdát nevelni, illetve előkészíteni tanulóit a szakirányú főiskolai tanulmányokra. A mezőgazdasági középiskolába az vehető fel, aki az általános iskola 8 osztályát, vagy a polgári iskola, illetve gimnázium 4 osztályát sikerrel végezte és életének 14-ik évét már betöltötte, de 18 éves még nincs. Az iskolának négy osztálya van s a negyedik osztály sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgálatra állhat. A mezőgazdasági középiskola tantárgyai között vannak olyanok, amelyek az általános műveltség biztosítása mellett a tanuló érzelmi világát nevelik és a tanulót a helyes, logikus gondolkozásra szoktatják. így tanulnak hittant, a régibb és újabbkori magyar irodalmat ugyanolyan óraszámmal és mértékben, mint a gimnáziumban. A ha/ai és világtörténelem szintén minden osztály tantárgya. A földrajzot főleg gazdasági vonatkozásaiban tanítja az iskola. A természettudományok: fizika, kémia, .növénytan és állattan igen előkelő helyet foglalnak el a mezőgazdasági középiskola tantervében. Különösen vonatkozik ez a növénytanra és a kémiára. Ez utóbbit három éven keresztül tanítja az iskola magas óraszámmal s az általános, szervetlen és szer. ves kémián kívül, e tárgykör keretében ismerkednek meg a tanulók a legfontosabb mezőgazdasági iparágakkal is. A mennyiségtan mind a négy osztálynak tantárgya és anyaga abban különbözik a gimnázium menynyiségtani anyagától, hogy az infinitézimális számítás és analitikus geoÁra 3 millió P. S^eressíllc azz árvcilcaLí Gondolatok a háború befejezésének évfordulóján