Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-05-11 / 17. szám

POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: D R. NAGY GYÖRGY HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG A háború anyagi pusztításainál — amelyek idővel talán jóvátehetők, — még rettenetesebbek azok a rombo­lások, melyeket a szenvedélyek föl­szabadítása folytán az emberek lelké­ben tett. Különösen nyilvánvaló lesz a megállapítás szomorú igazsága an­nál inkább, minél jobban távolodunk a háború befejezésétől s a belső tisz­tulásnak csak nehezen lehetünk tanúi. Egy éve volt május 9-én annak, hogy a világot lángbaborító vér­szomjas, gőgös németséget a nagy­hatalmak pörölycsapásai megtörték. A félelem nélküli élet élése — mely pedig az állampolgároknak termé­szetes és elidegeníthetetlen joga, — főleg határainkon túl élő magyar­jainknál mindezídeig nem érte el azt a fokot, amely a békés termelő mun­kához és az újjáépítés lendületéhez szükséges volna. Ennek káros hatá­sait pedig nemcsak az egyén, a csa­lád, a község, de az egész ország megérzi. Mindez végeredményben azért van, mert a gyűlölködés, a go­noszság démona még nincs meg­törve. Ott ólálkodik a háttérben és az elvakultakat embertelen tettekre ragadtatja. Valóban érezzük, hogy az emberiség erkölcsei meglazultak, az igazság, jóság eszményei elhomá­lyosultak s még mindig harcban álla­nak az emberek alacsony, önző ér­dekeivel : a becstelenséggel, a rágal­mazással, a haszonvággyal és a sze­retetlenséggel. Hogy a világ fönn­maradhasson, az aljasságnak pusztul­nia kell, mert csak az örök eszmé­nyek a nemzeteket és világokat fenn­tartó erők. Élni és élni hagyni minden igaz magyar embert s megszüntetni mind­azt, ami a mindennél fontosabb ter­melő munkát akadályozhatja. »Min­den ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs« — jól vésse ezt minden ma­gvar a szívébe s járuljon hozzá teljes erejével a haza népének lelki meg­tisztulásához. Ne önző, kicsinyes ér­dekei irányítsák a magyart, hanem az egyéni célok felett álló egyetemes nemzeti érdekek. Törekedjék minél több magyar arra, hogy »minden tet­tének nyomára ragyogjon az ember­méltóság sugára«. Ha az igazság, jó­ság változhatatlan eszményeihez iga­zodunk, s nem önző vágyainkhoz, nemcsak felsőbbrendűségünkről te­szünk tanúbizonyságot, de a nemze­tünkön belőli megbékéléshez, egy­más megértéséhez és a szomszéd ál­lamokkal való harmonikus jóviszony megteremtéséhez és az igazi demo­krácia jegyében való együttműködés­hez is hozzájárulunk. Előre hát a be­csület, a tisztaság, az igazság, a sza­badság elérésére és örökké való megi­tartására! Valamelyik tavasz idejéil láttam egy képet, amin egy festő a mindent elsöprő kacagást akarta kifejezni, de a kacagó arc fölé sötét árnyakat lajzolt. A mai élet súlyos kérdései között is mindig előttem van ez a kép, ta­lán mi is úgy vagyunk, elindultunk, hogy végigkacagjuk az életet és a mások szenvedéseiről elfordítjuk a szemünket. Mert nem elég csak el­határozni, hogy holnap letörölöm a könnyeket, s igyekszem meglátni a nyomort, hanem segíteni is kell., mert a magyar földön nagyon sok az árva és a nyomorék, elhagyott és züllésre kitett gyermek, akik talán "sohasem érezték az édesanyái kéz si­mogatását és egy életen keresztül hordozzák apáik és anyáik bűnét és a züllöttség szomorú pecsétjét. Meny­nyi és mennyi árva gyermek él kö­zöttünk lelógó rongyokban, éhezve és olyan kevesen vannak, akik segí­tik őket, bűnben és nyomorban fet­reng a világ — a mostani magvar társadalom sem fordíthatja el fejét és segítő kezét az árváktól. Milyen könnyű lenne megszüntetni ezt a sok sírást és árvaságot, ha akadnának, akik gondjukba veszik az árvát és a soha nem ismert édesanya szereteté­vel csókolnák meg őket, hogy a nyo­mor fekete felhői mögül kibújjék a szeretet fénylő napja. Mert az nem bűn, hogy sok az árva, hanem az a bűn, hogy nem akar senki segíteni az árvákon, az el­hagyatottakon, a ma embere aranyat csörget, kapzsian, gúnyosan, mint a halált hirdető őszi falevél. A jó Isten fogja át mindnyájunk­nak a kezét és akik tudunk adni és segíteni, segítsünk és adjunk azok­nak, akik árvák és elhagyottak. Adjuk vissza a mosolyt a gyer­mekarcokra, mosolyogjon mindenki ebben az országban, gyakoroljuk a legnagyobb kincset, az emberi sze­retetet. Se. K. A mezőgazdasági középiskola A mezőgazdasági szakoktatási in­tézmények egységes átszervezéséről, felügyeletéről és vezetéséről szóló rendeletek a mezőgazdasági szak­oktatási intézményeket alsó-, közép­és felsőfokú intézményekre osztotta. Alsó fokon a különböző típusú intéz­mények helyett egységesen gazda­képző iskolát, középfokon mezőgaz­dasági középiskolát, felsőfokon pe­dig agrártudományegyetemet létesí­tett a minisztérium. A jelenleg városunkban is működő s minket közelebbről érdeklő mező­gazdasági középiskola feladata val­lásos alapon és nemzeti szellemben művelt gyakorlati gazdát nevelni, il­letve előkészíteni tanulóit a szak­irányú főiskolai tanulmányokra. A mezőgazdasági középiskolába az ve­hető fel, aki az általános iskola 8 osztályát, vagy a polgári iskola, il­letve gimnázium 4 osztályát sikerrel végezte és életének 14-ik évét már betöltötte, de 18 éves még nincs. Az iskolának négy osztálya van s a ne­gyedik osztály sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgálatra állhat. A mezőgazdasági középiskola tan­tárgyai között vannak olyanok, ame­lyek az általános műveltség biztosí­tása mellett a tanuló érzelmi vilá­gát nevelik és a tanulót a helyes, lo­gikus gondolkozásra szoktatják. így tanulnak hittant, a régibb és újabb­kori magyar irodalmat ugyanolyan óraszámmal és mértékben, mint a gimnáziumban. A ha/ai és világtör­ténelem szintén minden osztály tan­tárgya. A földrajzot főleg gazdasági vonatkozásaiban tanítja az iskola. A természettudományok: fizika, kémia, .növénytan és állattan igen előkelő helyet foglalnak el a mezőgazdasági középiskola tantervében. Különösen vonatkozik ez a növénytanra és a ké­miára. Ez utóbbit három éven keresz­tül tanítja az iskola magas óraszám­mal s az általános, szervetlen és szer. ves kémián kívül, e tárgykör kere­tében ismerkednek meg a tanulók a legfontosabb mezőgazdasági ipar­ágakkal is. A mennyiségtan mind a négy osztálynak tantárgya és anyaga abban különbözik a gimnázium meny­nyiségtani anyagától, hogy az infini­tézimális számítás és analitikus geo­Ára 3 millió P. S^eressíllc azz árvcilcaLí Gondolatok a háború befejezésének évfordulóján

Next

/
Thumbnails
Contents