Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-04-13 / 13. szám

Munlcástestvéreimnelc Egy esti sétán, — ép akkor dudáltak, és özönlöttek a kormos emberek, — irodaszagtól és iráslól fáradt álmos csüggedésben találkoztam veled. És rádköszöntem csendes bódulattal, — hogy vagy pajtás? — de meglepetés ért, elford'totfad verejtékes arcod s a

rcomba kergetted a vért. Utánnad néztem. Mentél kis batyuddal, s ebéded morzsáit vitted tán; szeges bakancsod kopogott az úton, • egy forradalmi dalnak •taktusán. Munkaruhád fekete volt és zsíros, •olajszagú és itt-ott foltozott, •én kesztyűvel és vasalt nadrággal, Jialap nélkül, csak úgy uriasan, hogy merek rád kiáltani: „Pajtás Isten hozott /" Te mindig, mindig, mindig elfordultál, ha szembeszaladt valahol az ú unk, pedig egy padban, egymás mellett ültünk, egy madárra vadásztunk, egy sárkány után futottunk. Szegényes utcák kormos füstszagában az út porában nőttünk fel mindketten, Szülőink is kalapáccsal mentek neki az élet nehéz, kapujának, / reggeltől estig a munkájuk után ettem én is a kávét, reggel friss kenyérrel és a tésztát délben a li ves után, s most te elszaladsz néma megvetéssel vagy szakadt ruhád zsíros szégyenében s elfordítod fejed daccal, sután. Nem értelek, mi választott el minket a kék ruha ? vagy az i-iko la ? hisz tanácstalanság ül a szememben, s jövőm felöl nekem sincs nyugodt percem, büszkeségre ma senkinek sincs oka. Tudom nehéz volt a történelem, számtan közbe forgattuk a kalapácsot, az iskolapadból a műhelybe, majd irodába kínlódtam, te is műhelybe jártál, hogy legalább kenyérhez tudjunk jutni, mert közülünk ki remélt kalácwt ? Benne vagyunk mind, mind a nagy malomba, kövek őrölnek, fogas kerék tép szét. Pojtás itt mindegy! tollal, vagv kapával, ér a csapás: a sorsunk egy é> bidos, hogy nincs számunkra részvét. ' Itt nem szabad e'fordítani arcunk, add a kezed, ha kérges is, és kormos, meri elhull itt mindenki, aki szégyenkezik, paraszt munkás, napszámos vagy orvos. Ha rád köszöntök, borongásán is bár állj meg pajtá<, meglepetés e érjen. Érted, érte, miattunk, mindnyájunkért, Fogjunk Össze dolgo:ó testvérem. Szalay Károly. Jl nagytevel! svábolt megídmodídlí o íe/epeseheí A svábok kitelepítésével kapcsolatosan a népgondozó hivatal Nagyalásony és Vid községekből négy családot telepített a sváboktól elkobzott Nagytevel községben lévő házakba. A telepesek, összesen kb. 20 személy április 4-én érkeztek Nagytevel községbe, hogy a nekik kijelölt ingatlanokat elfoglalják. A négy család be is költözött a kijelölt két házba és megkezdték otthonuk berendezését. Nem sokáig tartott azonban ez a békés munka. Ugyanis több Nagytevel községi sváb lakos összeszövetkezett, hogy a telepeseket a községből kiűzzék. Április 5-én este a kitelepítésbe bele nem nyugvó svábok egy háznál gyülekeztek és onnan egy 30—40 főből álló csoport elindult azon házak felé, ahol a telepesek elhelyezkedtek. A csoport mindegyik tagja bottal volt felfegyverkezve. A telepesek házaihoz érve, egyik a támadó csoportból a a kapun átugorva, azt kinyitotta, majd a csoport hangos kiabálással felhívta a telepeseket, hogy az ajtót nyissák ki és hagyják el azonnal a községet. Mikor a megrémült telepesek erre nem voltak hajlandók, az ajtót doronggal felfeszítették és a lakásból a telepeseket kiűzve, azok minden holmiját kiszórták az udvarra, majd az udvaron, az ottmaradt nőket és gyermekeket kézzel és a menekülő férfiakat botokkal ütlegelték. A pápai rendőrkapitányság mikor az eseményről tudomást szerzett, azonnal nagyobb karhatalommal kiszállt a községbe, a telepeseket azonnal visszahelyezte lakásaikba. A rendőrség a vizsgálatot lefolytatva megállapította, hogy a gálád támadásnak értelmi szerzője Unger Ferenc volt, kit 31 társával együtt azonnal őrizetbe vettek és beszálií•tottak Pápára. A támadás vezetői közül hárman megszöktek; remény van arra, hogy rövidesen ezek is rendőrkézre kerülnek. A rendőrség a támadás végrehajtói ellen internálási eljárást tesz folyamatba. Tanfolyam a rendőrlegénység részére Magyarország új, demokratikus berendezkedése megkívánja, hogy az államrendőrség régi és újonnan felvett tagjai a demokrácia szellemének megfelelően átképeztessenek. A belügyminiszter elrendelte, hogy az ország több helyén ilyen tájékoztató tanfolyamok kezdődjenek, így Pápa városában is április 1-én egy átképző-tanfolyam kezdődött. A Pápán kezdődött tájékoztatótanfolyam hallgatói a pápai, devecseri és zirci járásokból adódtak. A tanfolyamnak 92 hallgatója van, akik a női ipariskolában laktanyaszerűen vannak elhelyezve és ugyanott folyik az oktatás is. A belügyminiszter a tanfolyam vezetésével dr. Kovács Ferenc rendőrszázadost bízta meg. Az átképzés két részre oszlik: elméleti oktatásra és gyakorlati kiképzésre és felveti mindazon kérdéseket, melyet egy magyar demokratikus rendőrnek ismernie kell, hogy feladatát az új kor szellemének megfelelően elláthassa. A tanfolyam előreláthatólag -hat hétig tart és utána újabb tanfolyamok várhatók, míg az egész rendőrség átképzése meg nem történik. Fiis^er- és ífásztarlá&i árut I Csafiay-íói • Értesítés hadifoglyokról Egy bajtársunk, aki most tért vissza a Franciaországban lévő Offenburg-i „Camp Wagram" fogolytáborból, elhozta magával a vele együtt hadifogságban volt Pápa és pápakörnyéki bajtársak névsorát, melyet az alábbiakban közlünk. Hozzátartozóik minden pénteken délután 12—16 óráig bővebb felvilágosítást kaphatnak Pápa, Grófi-út 9 sz. alatt. Bódai Zoltán (1925) Pápa, Horváth Márton (1904) Pápa, Piszkéd Jenő (1927) Ugod, Szabó András (1912) Pápa, Varga Sándor (1922) Pápa, Réth Ferenc (1925) Bakonypölöske, Hárs Ferenc (I924j Bakonypölöske, Németh Ernő (1926) Ugod, Kovács Lajos (1920) Tapolcafő, Gazder Mihály (1918) Szalók, Fülöp István (1908) Vaszar, Farkas József (1924) Ugod, Piszke József (1925) Ugod, Megyeri István (1925) Tapolcafő. Felhívások. > A városi adóhivatal felhívja az adózó közönség figyelmét, hogy a Pénzügyminiszter Úr 62.730/1946. számú rendelete értelmében az általános kereseti, társulati és jövedelem adót hetenként a hét első köznapján kell előlegként pengőben befizetni. E célból minden adózó köteles az előző heti nyers bevételét, vagy tiszta jövedelmét megállapítani és egy negyedív papíron, mely egyben nyugtának is szolgál, fenti hivatalnál benyújtani. Ha az adózó ezen fizetési kötelezettségét nem teljesíti, adótartozását adópengőre kell átszámítani. Az adózó nyers bevételéről, vagy tiszta jövedelméről és a befizetett összegekről a következő hó 5-éig egyfelől hetenkénti részletezéssel, másfelől havi végöszszegükben írásbeli bejelentést köteles adni. Ezen bejelentést akkor is be kell adni, ha adótartozását csekken fizette. A városi adóhivatal felhívja az adózóközönség figyelmét, hogy a Pénzügyminiszter Úr 82.010/1946. P. M. sz. rendelete értelmében a szolgálati és munkabér viszonyból származó jövedelem után az illetmény adó minden hó szombatján esedékes és ezt a munkáltató három napon belii! adópengőben köteles befizetni. Ha munkáltató fizetéskötelezettségét ezen határidőn túl tesz eleget, az adópengőben előírt tartozását a fizetés napjára érvényes jelzőszám alapján kiszámított adópengő összegben kell megfizetnie. Városi adóhivatal. OTI-közIemény. A háztartási alkalmazottaknak járulékfizetés szempontjából irányadó, ténylegesnek tekintendő javadalmazása 1946 márc. 1-től 300.000 adópengő. 1946 márc. hóra tehát a 14%-os járulékkulcs alapulvételével 42.000 adópengő, 1946 április hótól pedig a 20%-os járulékkulcs alapulvételével 60.000 adópengő fizetendő. A munkaadó a tartozást az adópengőnek a járulékfizetés napjára érvényes jelzőszám alapulvételével (szorzás utján) megállapított összegű papírpengő befizetéssel egyenlítheti ki. Á földmívelésügyi miniszter felhívása az ország földmívelő népéhez: Földmivestársaink! A kisgazda miniszterelnök és a földmunkás miniszter szól hozzátok. Hazánk sorsa, családunk, gyermekeink boldogulása függ attól, feltudjuk-e építeni saját erőnkből az új Magyarországot. Ehhez az eddiginél is fokozottabb, kora hajnaltól késő estig tartó megfeszített munka szükséges. Ezen a tavaszon többet jelent a szántás, vetés, kapálás, mint máskor. Annak eredménye nemcsak a falvak népének, a földmívelésnek jelent boldogulást, hanem biztosítja a városok dolgozóinak újjáépítő tevékenységét is. Emellett ezen a tavaszon már nem cselédei, hanem immár urai vagyunk a magyar földnek. Mi is paraszt emberek vagyunk. Tudjuk azt, hogy milyen irdatlan nehézségek állnak a termelő munka útjában. Tudjuk, hogy a mi magyar földünknek kemény törvénye van, keményen kell dolgozni, hogy megteremje mindnyájunk évi kenyerét. Nincs itt vesztegetni való időnk, nem tétovázhatunk, hanem amink van, azzal kell harcolnunk. Miért harcolunk? A magyar földért, a magyar kenyérért. Nemzetünk érdekében legyünk egyek a tavaszi fáradságos munkában. Ha itt is megteszünk mindent, a mi szebb magyar jövendőnk nem marad el. Nagy Ferenc ni. miniszterelnök.