Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-04-06 / 12. szám

Néha nem jó védekezés a támadás A Földigénylő Bizottság előadó- j jának védelmében a „Nyugatosok" című cikkünkkel kapcsolatosan a támadás fegyveréhez folyamodik, j Igen helyes a támadás fegyverét elővenni, ha erre valami ok van, i azonban elítélendő minden olyan I támadás, ami csak azért születik meg, mert a védelemre semmit sem tud felhozni. Köszönettel nyugtázzuk a Föld­igénylő Bizottságnak azon elismeré­sét, hogy előadója nyilas párttag volt, de talán tudja a Bizottság azt is, hogy nemcsak egyszerű párttag, hanem nyilas pártelnök' volt. Ha pedig ezt tudja a Földigénylő Bizott­ság, akkor elváríuk volna, hogy az a demokrácia által létesített fontos intézmény le is vonja ennek kon­zekvenciáit és előadóját tisztsége alól felmenti, mert nem tudjuk elhinni, hogy pótolhatatlan lenne. A fejünk felett lóg az elkerülhe­tetlen B lista. A napilapok közle­ményeiből nyilvánvaló, hogy elsősor­ban elbocsájtandók, kik a nyilas mozgalmakban tevékeny részt vettek, azt hiszem egy nyilas elnök tevékeny­sége nem vitatható, mert a nép bíró­ságról szóló rendelet az ilyeneket háborús bűnösöknek is tekinti. Egészen rosszul van informálva a Földigénylő Bizottság, mikor azt állítja, hogy előadója mikor tisztába jött a nyilasok célkitűzéseivel onnan kilépett. Lehet, hogy az előadó úr rövid ideig volt elnök, azonban le­mondása, illetve kilépése, ha ugyan ez megtörtént, nem jelentette azt, hogy továbbra is nem ugyanazon elveket vallotta volna. Talán nem lesz közömbös megtudni a Bizottság­nak, hogy az azóta már megérdemelt büntetését elnyert Vajna Gábor fő­háborús bűnös mennyi ideig élvezte az előadó úr szíves vendégszeretetét. De már elég ezekből, mert talán úgy tűnik fel, hogy mi is támadva akarunk védekezni, erre semmi szük­ségünk nincs. A kérdéses cikk támadásában azt állítja, hogy a cikkíró katona volt és pénzért kiszolgálta a nyilas rend­szert. Igaz az, hogy a megtámadott személy több ízben, így az első vi­lágháború alatt, majd az 1938. évfől minden évben és legutoljára 1944 júliusától a felszabadulásig katona volt, sajnos azonban erre sok millió­val együtt kényszerítve volt és nem tehette azt sem, hogy a nyilasok alatt sem szefelhetett le. Ha ez a nyilas rendszer kiszolgálását jelenti, akkor azt hiszem kevesen vannak férfiak, kikre ez a vád rá ne illene. Elvártuk volna a Földigénylő Bizottságtól mi­előtt ilyen tökéletlen vádat a nyilvá­nosság elé visz, érdeklődik a meg­vádolt személy munkatársaitól és is­merőseitől, hogy tulajdonképen hogy is vélekedett a nyilasokról az illető és mit is tett ezek ellen. Ha azt a kis fáradságot vállalta volna, nem eresztett volna egy üres szappan­buborékot a levegőbe. Rosszul gondolja a Földigénylő Bizottság azt is, hogy a cikkíró ház­helyét a konjunktúra alatt szerezte, mert mint már fentebb közöltük, a megvádolt személy 1938. évtől min­den évben 6—8 hónapokat idegen­ben katonai szolgálatot teljesített, te­hát a konjunktúrából igazán keveset élvezhetett azalatt, míg mások, talán a nagyon védett előadó úr is itthon szépen gyarapodtak. Karczagi János házrészének elkob­zását maga a Földigénylő Bizottság javasolta, tudomásunk szerint az el­kobzás előtt Schaub Rudolfon kívül, ki ugyancsak a Földigénylő Bizottság tagja, senki sem kérte ezen házrészt, így nem is lehetett bosszú a házhely igénybevétele és a házrész oda nem ítélése miatt, mert a megvádolt ezen házrészt a Földigénylő Bizottságtól nem is kérte. Aki ennek ellenkezőjét állítja, az valótlant állít. Magunk is reméljük, hogy a B listázást nem a pápai Földigénylő Bizottságra bizzák, mert akkor félünk, hogy minden kis és nagy nyilas bent marad a hivatalában és csak azok lesznek kiszórva, akik állandóan a németek és nyilasok ellen harcoltak . A Földigénylő Bizottság ugyanis ilyen irányú hajlamainak tanújelét adta, mikor sok arra érdemes és rászorulót elutasított kérelmével, a volt nyilas elnök előadóját pedig házhellyel jutalmazta a város bel­területének legszebb helyén. . A felajánlott védelmet kőszönette 1 nyugtázzuk, azonban egyelőre arra semmi szükségünk nincsen. Véde­lemre csak a bűnösök szorulnak; mi nem érezzük magunkat bűnösök­nek, tehát védelemre sem szorulunk. Miért... ? Két héttel ezelőtt a belügyminisz­ter lapunkat két hétre -betiltotta. A belügyminiszteri határozatot tudomá­sul vettük, azóta azonban állandóan az a kérdés foglalkoztat bennünket, hogy miért, melyik közleményünkért lettünk betiltva. A legnagyobb bűnösnek is meg­van a lehetősége, hogy az ellene emelt vádat megismerje, így egy lap­nak js szabad tudnia, mivel vétett az ország érdeke ellen, mert csak így tudhatja a jövőben, hogy mivel foglalkozhatik és mivel nem. Olvasóinktól pedig elnézést kérünk két heti elmaradásunkért, igyekezni fogunk az elmulasztottakat pótolni és azt a támogatást, amit eddig kap­tunk és amely bennünket a további harcra sarkalt, kiérdemelni és meg­szolgálni. Esküvői hírek. Szalay Irén és Borbély Sándor kollégiumi tanár már­cius 18-án tartották esküvőjüket a ref. templomban. Lakits Rózsa (Borsosgyőr) és dr. Fodor Lajos állatorvos márc. 25-én tartották esküvőjüket a nyárádi plé­bánia templomban. ARANYAT, EZÜSTÖT, ÓRÁT, ÉKSZERT legmagasabb napi áron vásárol Kaufmann Ignác cég Pápa, Korvin-u. 6. Ugyanitt eladó : PÉTISÓ TAVASZ ELÉ Az ájult föld már nyújtózva mozdul, Új erők bujdosnak az avar alatt És fölhullámzik rejtett mélységéből A tavasz-áradat. Már futnék, futnék hóvirágot szedni És fölcibálnám az alvó erdőket; Nem lenne már a földön s a lelkemben Dermedt temetőkert. Diadalhozsannát vonszolok a hegyre, Hol föl fog zsendülni egy bő áldott pázsit! Üdv s kinleheletem. éleszti, növeszti Egy bimbóba omló szép élet csiráit. Új hajnal uszályát tépem, rángatom, Izzó tüznyilaid ólt szórd szét, szórd szét, Szikrázzon fel a nyirkos temetőkben A lázadó tűz —-ezer lobogó mécs. A tavasz elé futok holihózva, Feszülő örömök robbanását hordom, Vért... friss vért préselek ujjongó szivemből, És elcsorgatom völgyön, sziklaormon. A tunya mohó föld öléből konduljon » Valami örök nagy-nagy szeretet, Szökkenjen rügybe egy dús balzsamerdő S lombozza be a szenvedéseket. SZALAY KÁROLY. Ügyeletes gyógyszertár. E héten, 8—14-ig Városi gyógyszer­tár tart ügyeletes szolgálatot. Ügye­letes szolgálat minden hétfőn reggel kezdődik és hétfő reggelig tart. Vasárnapokon és az össszes piros­betüs ünnepeken csak az ügyeletes gyógyszertár tartható nyitva. Megbízatás. A magyar Belügy­miniszter dr. Kovács Ferenc rendőr­századost Pápa megyei város és a járás területére rendőri büntető bírói jogkör gyakorlásával megbízta. Szabadművelődési délután. Már­cius 10-én délután a tókerti áll. el. iskola nagytermében nagyszámú közönség jelenlétében szabadműve­lődési műsoros délután volt. Műso­ron szerepelt a magyar köztársaság alkotmányának ismertetése, Petőfi köztársasági verseiről előadás sza­valatokkal és Petőfi népdalainak éneklése. Az előadásokat Galló Pál ügyvezető tartotta, a szavalatokat és énekszámokat pedig a tanítóképzős növendékek. (Döbörhegyí L. Kovács F. és Molnár N.) Műsoros est. A borsosgyőri ref. énekegylet műsoros estet ren­dezett változatos, élénk szereplések­kel. Ritmikus és magyar tánc, Végh József magyar nótákat énekelt, Tóth Eta Ady verseket szavalt. Nagy tetszést aratott Németh Antal, gnóm­nak öltözötten elszavalt két Petőfi verset: Magyar nemes és Falu vé­gén kurta kocsma. Vörösmarty: Pe­tikéjét illusztrálva elevenítették meg. Végül „Mög van tiltva a szerelöm" cimü egy felvonásos népszínművet adták elő szép sikerrel. —Külön érdekesség a rímes Konferanszié. Meg kell dicsérni a szereplőket és a rendezőt, amikor arra szükség volt, tiszta irodalmi nyelven beszél­tek, amely kényesebb igények elé is bátran kiálhatott. Kereskedő tagozat a Kisgazda­pártban. Kisgazdapárt kereskedő tagjai folyó hó 14-én a párt helyi­ségében népes értekezletet tartottak. Az értekezleten felmerült a kívánság, hogy a kereskedők érdekeinek meg­védelmezése céljából a kereskedők a párton belül egy külön keres­kedői szakcsoportot alakítanak és ezen szakcsoport tartja fenn a kap­csolatot az Országos Központtal. A Kisgazdapárt felkéri kereskedő tagjait, hogy a szakcsoportban való rész­vételüket jelentsék be a párt irodá­jában (Széchenyi-tér 5. sz.) Mikor keltessünk ? Pecsenye- és rántani való csibéket már január vé­gétől a szükség szerint keltethetünk. De nemcsak a piacra dolgozunk, hanem továbbtenyésztésre is. Ezeket márciusban, vagy áprilisban keltethet­jük. A késői csibe ősszel még tol­latlan, erőtlen, tehát könnyen elpusz­tul. (A kacsák és ludak keltetési ideje kissé kitolódhat, mert ezek gyorsabban kifejlődnek, mint a csibék.) A március és áprilisban keltetett csibék igen változatos ta­karmányhoz jutnak, a friss fűfélékhez és bogarakhoz, melyek nagyban elősegítik a fejlődést. A tavaszi csibék fogyasztják el azokat az ás­ványi anyagokat is, amelyeket a téli fagy felszínre hozott. Márciusban — áprilisban magyar fajtájú (parlagi), vagy leghorn és általában kisebb testű, gyorsfejlődésü és könnyen tol­lasodó tyukfajtákat keltessünk. Az Országos Társadalombizto­sító Intézet pápai kerületi pénztára közli: A népjóléti miniszter 41.400/ 1946. N. M. sz. rendeletével az Or­szágos Társadalombiztosító Intézet­nél biztosításra kötelezett munkavál­lalók után az 1946. évi április hó 1. napjától számított öt hónapi idő­tartamra a betegségi biztosítás fejé­ben fizetendő járulékok kulcsát a biztosított tényleges javadalmazásá­nak 12%,-ában, míg az öregségi, özvegységi, rokkantsági és árvasági biztosítás fejében fizetendő járulék kulcsát a biztosított tényleges java­dalmazásának 7°/o-ában állapította meg. A baleseti biztosítási díj vál­tozatlanul a tényleges javadalmazás 1%-a.

Next

/
Thumbnails
Contents