Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-12-14 / 48. szám

II. évfolyam 48. szám 1946. évi december hó 14. POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 1 8 PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG­FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZALAY KÁROLY ELŐFIZETÉSI Dl]: Egy évre 26 Forint Félévre 14 FOBBÍ Negyedétre 7 Forint A* új magyar szemlélet alapján állunk, a magyar népközösség gon­dolata a közösségi eszme. Ez az alarp, melyre életrendszerünk és de­mokráciánk felépülhet. Az új ma­gyar társadalom, csak népközösségi gondolaton felépülő osztálytalan ma­gyar társadalom lehet. A mai ma­gyar társadalomban még mindig lát­ható osztályellentéteknek, osztály­gőgnek el kell tűnnie. Ez egyetemes magyar érdek. A magyar nemzet belső lelki átalakulására van szükség és ennek az átalakulásnak ki kell terjedni a nemzet minden rétegére. Hitem szerint a magyar lélek belső átalakulása nélkül csak ideig­óráig tartó sikereket érhetünk el. De nem biztosíthatjuk demokráciánk és a magyar nép életképességét. A magyar jövő csak egy irányba mu­tathat a teljes átalakulás felé. A mult szerencsétlen, az üres gőg szellemét szolgáló és magát riszáló, hencegő »ki a legény a csárdábam féle szellemnek el kell tűnnie, mert ezek nehezítik meg egy egészséges szellem kialakulását Ez a szellem a szeretetienségnek és az embertelen­ségnek a jellemtorzítója. Ez ter­melte ki azt a rendszert, amelyik mindent a nép ellen csinált és az or­szágot árulók kezére juttatta. Ez a betegség társadalmunkban az élet­erőt pusztította, éppen azért ma is tele vagyunk gátlásokkal és ferde­ségekkel. * A ma embere is kifelé él, a belső magábaszállás hiányzik belőle, azért hiányos az emberek lelki harmóniája. A ma embere elvesztette a ké­pességét, hogy valójában élje az ő magyar világát, éppen ezért céltalan­nak, értelmetlennek érzi az életét. Mi teszi a mai ember lelki váltságát? Hisz nem egy kísérletet láttunk tet­tekben és elméletekben a váltság megoldására, de nagyon kevés siker­rel. Pedig a ma emberét, a mai társadalmat meg kell menteni, vissza kell szerezni részére a képességeket, hogv az életét emberien és szeretet­ben élje. Meg kell nyitani az embe­rek szívét és lelkét, hogy felujjong­jon a lelke és a szeretet egész vilá­gát megváltoztassa. A szeretetnek soha olyan jelentősége nem volt, mint ma, a szeretet fogja megmen­J teni a világot, a szeretet adja vissza elvesztett hitünket, bizalmunkat ön­magunkba és a jövőbe. Nagy ád­venti várakozásunkban tekintsünk Krisztusra, a legnagyobb szeretetre, az ö jászola ne legyen nekünk szim­bólum, hanem parancs, mert az ö programmjában minden benne volt. »Ne szeressük egymást csak beszéd­del és nyelvvel, hanem cselekedet­tel és valósággal.« Nekünk magyaroknak egy köte­lességünk van, dolgozni szakadatla- i nul, dolgozni még akkor is, ha min- j den ellenünk fordul, mert ez férfias, mert £z jellemes dolog. Éppen azért ebben a nagy ád­venti várakozásban a nemzeti közös­ség alapján találkozzanak mindazok, akik a tiszta szociális ideált akarják megvalósítani, a magyar nép testét járja át egy egészségés vérkeringés, tiszta légáramlat, mely az eddig le­szorított népi erők igazi felszabadu­lását hozza magával. És napjaink időszerű eseményei­nek sorában higyjük azt, hogy min­den jóra fordulj a valósággá tömö­rül az emberi világ. Sok szenvedé­sünk után őszinte emberi szeretettől áradjon szét közöttünk a békesség szelleme, s csókolja egybe a tor­zsalkodó népeket és felépül Krisztus­sal az a világ, amelynek felépítésén munkálkodunk. Ez lesz a mi igazi adventünk, ez lesz a mi igazi demokráciánk, ami­kor Krisztus igazi szelleme uralja a lelkeket és Krisztus igazi szelleme leng a világ felett. Mert békesség, egység, hit és emberszeretet nélkül nincsen élet. Szalay Károly, BMMMB ——BM— Dtí/ogaítís a Dolgozók isUcoláfában Komor téli este van. Eső perme­tez, mintha szitán át eresztenék a földre, mikor elindultunk polgármes­terünkkel az élen a Nemzeti Bizott­ság, hogy meglátogassuk a Polgo­zók iskoláját. A nagy osztályterem, apró padjaikban éltes bácsik, felnőtt emberek, lányok, asszonyok tudo­mányszomjjal átitatva figyelnek a | magyarázó tanárra. Jön a felelés, kezek ágaskodnak — mint a kisdiákok kezei — és feleinek irodalomtörténetből. Folyik a vers az ajkakról. Petőfi, Arany, József Attila és valami különös ér­zés fog el. A többi tárgyak számtan, földrajz, megy a felelés, mint a ka­rikacsapás. Meglátszik komolyan veszik a tanulást. Amit az elmúlt idők nem tettek lehetővé, most mindaz megvalósulhat, ami szép, ami az emberiség javára van. A tanárikar isf minden elismerést meg­érdemel áldozatos munkájáért. Megelégedve a tanulók felkészült ségévei és ismereteivel köszönünk el az iskolától. Kint hull az égi áldás és el­gondolkozom : Istenem, miért olyan kevesen ülnek azokban a padokban, hisz tudomány nélkül nincsen élet, törődjön a nép a sorsával, ha nem adatott meg számára az iskoláztatás. Dolgozók iskolájában pótolhatja, amit elmulasz­tott. A Reiter iroda jelentése szerint Byrnes amerikai külügyminiszter ja­vaslatot terjesztett elő a béke után meghagyandó megszálló erők létszá­mára vonatkozóan. Eszerint Németországban 140.000 amerikai, 140.000 angol, 200.000 szovjet és 70.000 francia katona ma­radna megszállásra. Ausztriában a függetlenség újjáépítését 40.000, e A második Pedagógus-est igen szép számú közönség előtt zajlott le. Jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy nemcsak a tánchelyiségek van­nak tele, hanem a komoly ismeret­terjesztő előadásnak is van sikere városunk társadalmában. De mivel nem akarunk önámítók lenni, meg kell állapítanunk azt is, hogy a vá­ros vezető rétegéből még sokan hiá­egyenlő arányban szovjet, amerikai, angol és francia erő biztosítaná. Az összeköttetést Lengyelországban 20.000, Magyarországban és Romá­niában 5.000—5.000 főnyi csapat tartaná. Amennyiben a tervezetet elfogad­! ják 1947 április l-ig tartózkodnak | a fenti erők a megszállt országokban. o s-e nyoztak. Feltételezzük azonban azt, hogy egyéb elfoglaltságuk akadá­lyozta őket s nem a téma iránti szenv­telenség volt az oka a távolmaradá­suknak. Dr. Temesi Alfréd tanár bevezető­jében az est témájának kultúrtörté­neti hátterét ismertette és azt finom érzékkel hozta vonatkozásba mai pro­blémákkal. — Ágoston József tanító Ara SO fillér. PÁPA jpj jf&miiiii és Bors Ádám tanár a középkor lo­vagi ill. egyházi dallamait szólal­tatták meg jellemző erővel, Rózsa János igazgató zenei kísérete mellett. — Bagóczki Viktória nővér, rajztanár vetített képes művészeti előadásában, mélyszántású megalapozás után a gó­tika csodás világába vezette a hall­gatóságot. — Üjszerű volt és osztat­lan elismerést aratott Szombathelyi Zsuzsa főisk. tanár, mozdulatmű­vésznő költeményillusztrációÍYal. — Huszár Ilona polg. isk. tanárnő a középkor himnuszköltészetébe nyúj­tott bepillantást jól megválasztott példaköltemények bemutatásával. — Ugyancsak kimagasló sikert ért el Kalmár Mihály igazgató és Kal­márné Bocsánczy Erzsébet zenetanár által előadott Beethoven szonáta. — A közkedveltségnek örvendő Peda­gógus Kamarakórus, Nemcsicsné Szabó Mária zenetanár vezetésével, újabb sikerrel tetézte eddig elért si­kereit.

Next

/
Thumbnails
Contents