Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-12-07 / 47. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁ1«­ELŐFIZETÉSI DIJ: Egy évre 2€ Fariét Féiérr* 14 Forist Negyedévre 7 FotÉtft A magyar politikai életnek ebben a néma hetében a felszínen látható csencí ellenére is feszült érdeklődés és várakozás üli rneg az egész közvé­leményt. A hónapok óta meg-meg újuló váltságok után a pártok ve­zetői újabb értekezleteken próbál­ják a koalíció szilárdságát biztosí­tani és a nyugodt, zökkenésmentes kormányzás előfeltételeit biztosítani. Az a kérdés, —! s erre vár feleletet az egész magyar nép —, hogy he­tekre fogja-e biztosítani a meg­egyezés politikai életünk békességét, vagy sikerül-e ténylegesen és végér­vényesen kiküszöbölni a pártok kö­zötti ellentéteket? A napi politika ma sokkal jobban beleszól a nép * életébe, mint azelőtt bármikor; azért A kérdés fokozottan érdekli az or­szág minden polgárát. Érzik vala­mennyien, hogy nemcsak az egyének sorsáról vagy a korszak pillanatnyi helyzetalakulásáról van szó, hanem ezen keresztül a demokráciánk jö­vője, nemzeti életünk fejlődése a tét. * A magyar demokrácia történeté­nek legnagyobb eredménye, társa­dalmi fejlődésünk xiöntő ténye: a magyar nép öntudatra ébredése. En­nek megnyilatkozásait látjuk lépten­nyomon, ez jut kifejeződésre a nép- j gyűléseken, pártösszejöveteleken, tö- j megtalálkozókon. Politikai gyűlé­seink azért vonzanak hatalmas töme­geket ebben a politikai eszmékkel és eseményekkel zsúfolt korszakban. A parasztság, munkásság és polgárság érzi,, hogy joga és kötelessége fele­lősséget vállalni a nemzetért és né­mán vigyázza, hogy a pártok ne a nép nélkül, vagy a nép akarata elle­nére csináljanak politikát. Bebizo­nyosodott másfél esztendő alatt, hogy értelmetlen, felületes és célt té­veszt minden megegyezés, ha a nép nem ért vele egyet és lelkében nem vállalja. Ez a jelenség irányítja kint­ről mintegy láthatatlanul a koalíciós tárgyalásokat s az a pártvezető, aki ezt helyesen átérzi, történelmi fel­adatát valósítja meg. A Független Kisgazdapárt vezetői méltán hivat­koznak arra, hogy programmunk a magyar nép lelkében élő vágyak és eszmények megvalósítását fejezi ki. Tizenöt esztendő küzdelme igazolja . ezt az állításunkat s pártunk ma is olyan megegyezést kíván, amit az egész magyar nép elfogadhat és joggal vallhat magáénak. * Másfél esztendő politikai törté­netének fordulópontján állunk. Az első feladat, amelyre a koalíciós pár­tok szerződtek és összegezték erejü­ket : a romeltakarítás és a politikai csődtömeg felszámolása volt. Ez megtörtént. Hosszú idő óta várt re­formok sorozatát valósította meg a kormányzat, megküzdve minden ne­hézséggel. Forradalmi módszerekkel és eszközökkel sikerült megszüntetni a reakció politikai szenepét s meg­szilárdítani a demokráciát. A gazda­sági anarchia nyomorúságai helyébe, a vállvetetten megteremtett stabili­záció gazdasági egyensúlyt eredmé­nyezett. A mezőgazdasági termelé­sünk mértéke és színvonala: a ma­gyar parasztság értékének büszke bi­zonyítéka. Ipari termelésünk állan­dóan felfelé ívelő pályát mutat) nem­zeti jövödelmünk fokozódik. Szer­ves fejlődés jelei mutatkoznak az élet minden területén 9 ha a részletekben állnak is fenn problémák, azok mind­egyike megoldható már csak azért is, mert valamennyi politikai vezető egyaránt számol a hiányokkal. Gaz­dasági életünk tehát önállóan halad útján és bajok egyedül a politika területén mutatkoznak. * A Független Kisgazdapárt a vá­lasztásokig / kisebbségbe szorított helyzetében is önkéntes mérséklettel, de teljes erővel dolgozott a magyar demokrácia jövőjéért. A választás után, amely a nemzet bizalmát je­lentette és a Kisgazdapárt kezébe tette le a nép sorsának irányítását, pártunk fenntartotta a koalíciós kor­mányzatot. A Kisgazdapárt megelé­gedett azzal, hogy legalább felerész­ben az államhatalom részese legyen, ehhez az ötven százalékhoz azonban ragaszkodott, hogy a nép a maga ál­tal választott vezetőket láthassa az államaparátusban. Hosszú és nehéz küzdelem vezetett idáig, s a Kis­gazdapárt megérte, hogy míg Buda­pesten titkosan, vidéken nyilt szava­zással választottak a reakciós idők­ben, a demokrácia korában Budapest titkosan választhatott, a vidék pedig — sehogy. Mi is látjük s a szembenálló pár­tok is érzik, hogy ez ma a legége­tőbb probléma. Naponta, sőt órán­ként esik szó a demokráciáról s a fogalom nemcsak célt jelent, ha­nem az eszközök felhasználását is. Több mint másfél esztendő válvetett munkája után, amikor a népakarat már minden környező államban ki­fejezésre jutott, mi is felvethetjük a kérdést: hajlandók-e a kisebbségi pártok megosztani a hatalmat a ma­gyar nép többségével? Hajlandók-e úgy értelmezni a demokráciát, hogy j az a nép uralmát fejezze ki s benne ! a nép akarata jusson érvényre? Ép egy esztendeje került pártközi érte­kezlet elé ez a kívánság és ekkor úgy látszott, hogy létrejött a meg­egyezés. Mégis, egy esztendő utá* még mindig itt tartunk. A megegye­zés csak akkor lesz tartós s alapjai­ban reális, ha a nép többségi akara­tán nyugszik. Magyarország népe nem hullámsodorta tehetetlen bábj* többé politikai életünknek, hanem figyel és vár. Lehet dönteni nélküle, ideig óráig, akarata ellenére is, jo­gairól azonban soha többé nem fog lemondani. Amíg nem helyezik ma­radéktalanul jogaikba, csonka ma­rad a magyar demokrácia. 1. A Független Kisgazdapárt kép­viselői csoportja elhatározta, hogy a parlamentben és népgyűléseken egyaránt fokozott harcot hirdet a magyar parasztság, munkásság és dolgozó értelmiség életének meg­rontói, az árdrágítók, uzsorázók, fe­ketézők és csempészek ellen. Segítségére lesz a rendőrségnek a bűnösök kézrekerítésében, felhívja a társadalmat az üzérkedők üldözé­sére és figyelemmel kíséri a bíró­ságok ítélkezéseit. Példaadó eljárást követel a hatóságoktól mindaddig, amíg a demokrácia meg nem tisztul a nép kizsákmányol óitól, a dolgozók kártevőitől. 2. Harcot hirdet a képviselői cso­port a demokráciához nem illő s a dolgozók életkedvét megrontó jö­vedelemfokozás ellen, A magas ke­reskedői, vállalati és közvetítői hasz­not úgy kell megadóztatni, hogy a szegény ország polgárához illő sze­rény életfeltétel biztosításán túl sen­kinek se legyen módja tüntető luxus életmódra. Lehetetlenné kell tenni, hogy fontos pozíciókat be­töltő állami tisztviselők a magán­gazdaságból is kirívóan magas jö­vedelmet élvezzenek. 3. Az ipari nyersanyagokból, fő­leg azonban a textil- é« bőranyag­ból ne legyen szabad luxuscikkeket gyártani, hanem minden ilyennemű anyagokat a közszükségleti cikkek gyártására kell felhasználni. 4. A vendéglátó helyek záróráját meg kell rövidíteni. Az éjszakai köl­tekezés lehetőségét csökkenteni keli. 5. Felhívja a párt a parasztságot, hogy a dolgozóknak élelemmel val® ellátása tekintetében haladéktalanul teljesítse kötelességét. Tegyen eleget beszolgáltatási kötelezettségének, kényszer, vagy büntetés bevárása nél­kül és külön jutalmazásra való szá­mítás nélkül. 6. Szükségesnek tartja a Függet­len Kisgazdapárt képviselői cso­portja azonnal bevezetni a hatékony és pontos bankellenőrzést, a demo­krácia pénzgazdálkodásának szem­meltartása és a hiteleknek a kor­mányzat tervei szerint való felhasz­nálása okából. Amíg egyrészről tá­mogatni kell azokat a hitel szerveze­teket, amelyek a demokrácia érde­keinek megfelelően látják el felada­tukat, másrészről üldözni és büntetni kell a megengedettnél magasabb haszonrészre törekvő tőkeérdekelt­ségeket. Ügyelni kell az ellenőrzés­nek arra is, hogy a mezőgazdasági kölcsönöket a pártközileg megálla­Ára 30 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents