Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-11-09 / 43. szám

1946. évi november hó 9. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG ELŐFIZETÉSE DIJ: Egy évre . Félévre . . Negyedévre 26 Forint 14 Forint 7 Forint A „Pápai Néplap" legutóbbi számának egyik cikkének bevezető részében azon megállapítással kezdi mondanivalóját, hogy egy idő óta állandóan támadjuk a baloldalt s támadásainkkal visszaélünk a demokrácia által nyújtott szabadsággal. Szinte kedvünk lenne szemünket dörzsölni. Hát hogyan, ha a túloldal által megkezdett és szinte megállás nélkül folytatott támadást nem tűrjük szónélktil és nem mutatunk birkatürelmet, hanem rámutatunk egy és más jelenségre, akkor már a demokrácia kerül veszélybe?! Avagy a kritika — ha úgy tetszik: támadás — csak a túloldal számára engedélyeztetett ? Amennyiben ad hoc megállapításról lenne szó, talán észrevétel és megjegyzés nélkül napirendre léinénk fölötte. De ha elvi és taktikai megállapítással állunk szemben, a következő válassza! állunk elő. Pártunk nem osztályelméletes és nem osztályharcos szervezet. Mi a demokráciát tartjuk politikai célkitűzésünk fundamentumának és minden jelszó, minden eszköz, minden rendelkezésünkre álló erő, ennek a megvalósítására szolgál. Nálunk a demokrácia nem jelszó, nem politikai frázis, vagy eszköz, hanem: cél. Mi a demokrácia elérésével, megteremtésével az egyetemes magyar célokat kívánjuk szolgálni akként, hogy a saját erőnkkel megvalósított és életünk lényegévé váló szabad népakarattal, olyan társadalmi és gazdasági szervezetet építsünk ki, amely harmonikusan illeszkedik bele a világ: a bennünket környékező s azon túl is létező népek hasonló célú és szerkezetű szervezetébe. Az általunk nemcsak elképzelt, de megvalósítható népuralom nem szolgálja egyes osztályok, pártok uralomra jutását s az ezen osztályokon, vagy politikai pártokon kívül állók megsemisítését. Azt akarjuk, amit a népünk: minden dolgozó magyar találja meg ebben az országban munkája ellenértékeképpen a maga életlehetőségét. Feltétlenül becsületes és produktív munkát kíván minden egyes tagjától a magyar társadalomnak. Egyformán értékelünk minden olyan munkát, amely a közösség érdekét szolgálja. A munkalehetőséget biztosítani kívánjuk minden embernek, politikai, világnézeti felfogására való tekintet nélkül. A munkához való jogot a legelemibb emberi jognak tekinthetjük. Ezt követi közvetlenül a gondolat-, vélemény- és politikai szabadság. Ezek nélkül emberi haladást és kultúrát nem tudunk elképzelni. Amint hogy nem képzelhető el szervezett társadalom életés vagyonbiztonság nélkül sem. Ezen alapfeltételekből következik, hogy harcolnunk kell minden olyan egyéni, vagy akár szervezett szándék ellen, amely ezekkel szemben áll. Nem lehetünk sem nyergese, sem ostorosa azoknak, akik a többségi akarattal szemben építenek, vagy csak fogalmaznak is politikai programmot. Nem vallhatjuk fegyvertársnak azokat, akik politikai jelszavak hangoztatását, a közösség érdekében teljesített munkaszolgáltatásnak vélik s ezért azt kívánják, hogy a közösség a maga produktív munkájának eredményéből számukra is juttasson. Nem! Mindenkinek termelő munkát kell végeznie. Ez azonban nemcsak kötelesség, de jog is. Ellensége a közösségnek mindenki, aki bárkit is akadályoz abban, hogy dolgozzon. Senkinek — aki becsületes és jószándéku tagja a közösségnek — nem lehet félelemérzete. Szabadon vallhatja elveit: politikában, vallásban ; gondolatait terjesztheti. Az emberi élet a legnagyobb érték, amivel földön élő rendelkezik. Ezt és a becsületes munka eredményét védenie kell a közösségnek a maga törvényeivel és törvényes eszközeivel. Az ellenük vétőket a közösség — a cselekmény mérve szerint — büntesse. De büntetendő mindenki, aki személyével, vagy vagyonával akar a közösség, akár a közösség bármely tagja ellen vét! Ez a mi programmunk, amire jogosan azt is mondhatjuk: a magyar nép programmja. Mert nem a párt, vagy annak vezetői, hangadói adják a programmot a népnek, hanem fordítva : ők kapták a néptől. S mert a nép többségétől kapták, joggal mondhatjuk: az általunk hirdetett elvek a demokráciát jelentik. Amennyiben laptársunk úgy véli, hogy mi őt, vagy akár a baloldalt támadtuk, az csak annyiban helytálló, hogy mindenkor szembenállunk és harcolunk azon személyek és erők ellen, amelyek az általunk képviselt demokrácia elien vannak. Higyje el nekünk és legyen meggyőződve a baloldal, hogy minden baloldali politikai elvet valló meggyőződéses és becsületes embertársunkat annyira értékelünk, mint amilyen értékelést velünk szemben elvárunk. Ha támadunk valakit*is a túloldalról, soha nem politikai, vagy elvi állásfoglalása miatt tesszük. Mindenkor józanul lemérjük szavaikat és cselekedeteiket. S ha a mérlegelésnél úgy találtuk, hogy ellene van a nép érdekének vagy akaratának, akkor igen is: támadjuk és harcolunk ellene. Mi nagyon jól tudjuk, hogy piros nyakkendővel is becsületes ember, aki az, s a fehér ingesek is gazemberek, ha azok. Szeretnénk, ha az itt elmondottak után más mértékkel bírálná írásainkat a „Pápai Néplap" cikkírója. Nem szeretnénk, ha a demokráciát kizárólagos tulajdonuknak arrogálnák, Jmert — s szeretnénk, ha erről meggyőzhetnénk — a Kisgazdapártnak legalább annyira tulajdona ez, mint a baloldalnak. S hogy ez így van, azt a magyar nép többsége tanúsította. Az utóbbi időkben ismételten felhívtuk a közvélemény s a hatóságok figyelmét azokra a jelenségekre, amelyek a forintellenes spekuláció tüneteivel azonosak. Pillanatig sem akartunk senki ellen izgatni, sem pedig „reakciós" rémhírterjesztők lenni, mintahogy mind a két vádat elmondották ellenünk. — Sajnos, ezek a jelenségek annyira akuttá váltak, hogy ma már sürgős és erőteljes kormányintézkedést kíván megszüntetésük. A gazdasági életünkben jelentkező elhajlásnak kétségtelenül nem politikai okai vannak. Az okok: árúhiány, a mezőgazdaságunk katasztrófális terméseredménye az aszálykár következtében, a jóvátételi terhek s végül és nem utolsósorban, a spekuláció. Ezek a tényezők azonban mind olyanok, amelyek kellően átgondolt és célszerű intézkedésekkel körülhatárolhatók. Az áruhiány a fogyasztás korlátozásával és az ipari termelés növelésével, a föidi termékek kiesése az emberi- és állati táplálkozás korlátozásával; a jóvátételi terhek a teljesítés határidejének kitolásával. A spekuláció ellen már rendészeti eszközökkel kell felvenni a küzdelmet. A kormánynak elhatározott, szilárd szándéka biztosítani és fenntartani gazdasági- és pénzügyi stabilizációnkat. Ez az elhatározás igazolódott a hétfőn megtartott járási értekezleten. Az értekezletcélja az volt, hogy a meghívottak együttesen beszéljék meg és tárják fel azokat a jelenségeket, amelyek alkalmasak a gazdasági élet rendjének megzavarására, egyben pedig megtalálják a védekezés eszközeit. Az értekezletet Dobrovics Kornél közellátási felügyelő nyitotta meg s vezette le. Kijelentette, a kormány a forint ellenségeit kíméletlenül üldözi s eljár ellenük, ha minden fogház dúgig lesz is. A 8.800/1946. sz. M. E. rendelet szinte a hazaárulással egyenlőnek minősíti a pénzrontást s egyformán bünteti a vevőt s eladót. A gazdák tartsák be az árakat s tegyenek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek. Az ipari- és kereskedelmi árrevízió folyamatban van, a pamutárúk útban vannak és a teljes szükségletet fedezik. Flanell-, karton-, molinó árú bőven lesz. A takarmány-hiányos vidéken az állatfeleslegek felvásárlása máris megindult. Tjf Minden községben az árrendelkezésnek külön előadója lesz, akinek kizárólagosan az árak nyilvántartása és azok ellenőrzése lesz a munkaköre. Nagyobb helyiségekben árellenőrző csoportokat szerveznek. Állandó és országszerte egyidejű árellenőrzések lesznek. A büntető hatóságok azonnal kötelesek ítéletet hozni a kihágók elien. A kettős ellátásban részesülők felkutatandók. A közönség fegyelmezetlenségére jellemző, hogy egyes vidékeken az ellátatlanok száma az aratást követően nemhogy csökAra 50 fillér. Jterrm