Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-10-19 / 40. szám

nyugalmát és a kormányzás zavartalanságát. Ehhez nem elég egyoldalú áldozat, vagy látszólagos áldozat, ennek érdekében az összes politikai tényezőknek megfontolás tárgyává kell tenniők az egész eddigi politikájú-' kat és ki kell küszöbölni az egymás nyugtalanítására szolgáló törekvéseket. Se ellenforradalomra,forradalomra ne számítson senki. Mindkettő csak szenvedést okozhatna a magyar népnek és visszavetné a fejlődés útján. A nyugodt, békés és egyakaratú politika folytatásához ma megvan az a közös alap, ami a múltban mindig hiányzott, a demokrácia. Ha meg tudjuk teremteni a teljes és tökéletes politikai egységet, akkor kibontakozik szemünk előtt az új világban kialakuló Magyarország képe, melyben oti látjuk a szorgalmas, jólétben élő, művelt magyar népet. FÜGGETLEN IFJÚSÁG HÍREI Taggyűlés A Független Ifjúság a műit szombaton közbejött akadályok miatt nem tudta megtartani a jelzett taggyűlését. Ez úton is felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy a városi szervezet folyó hó !9-én (szombaton) délután 5 órakor taggyűlést tart. A gyűlés fontosságára való tekintettel okvetlen jelenjenek meg a tagok. Járási választmányi gyűlés. A Független Ifjúság járási választmánya vasárnap, folyó hó 20-án délelőtt 10 órakor tisztújító közgyűlést tart. A gyűlésen * megjelenik az Országos Központ kiküldöttje is és beszámolót tart az ifjúság munkájáról, A meghívókat már szétküldtük és minden választmányi tagtól pontos megjelenést kérünk. Újból megállapították a burgonya termelői árát. A közellátási miniszter új rendelete értelmében a válogatott étkezési burgonya mázsánkénti termelői ára bármely feladóállomáson vagonba rakva a következő: Gül baba és nyári rózsa 25*50 Ft. Öszi rózsa 20*50 Ft. Ella és sárga 18'— Ft. Woltmann 16*— Ft. Krüger 15*50 Ft. Egyidejűleg a válogatatlan ipari burgonya termelői ára az alábbiakban nyert megállapítást: (Jútza a kmiph . Az Ég adta nekem aranyszóró nyárban. Millió verejték fényét benne látom. És megérett benne sok könnyemnek árja, mit beléhullattam magyar barázdákba, íze van végre hát az én kenyeremnek: ezer sikolyomnak, ezer keservemnek. Mannája szívemnek, mannája lelkemnek, ringató bölcsője fényes jókedvemnek. Mint fiú csikajának, leány a babáknak, Szerelmese lettem a kenyérmorzsáknak. Közös lett a sorsom a rögök sorsával, kalászpirlilással, kenyerem hajával Befelé sikoltok, ha tüzes nap éget, felvidulok újra, ha harmat gyöngyözget, Ünnepi mosollyal töröm meg kalácsom, s fekete falatom köszönöm, megáldom. Titkos legendáját csikós barázdáknak nem mondja a mező soha senki másnak, csak ki babusgatja, szántja, fogasolja, •simítja, becézi, táplálja, gondozza. Ti tépett parasztok! Királyi magvetők/ f Lehajtom fejemet bús orcátok előtt! Pirongva hallom még a nagyapám szavát: össze ne törjétek az öreg boronát! Most, hogy végigjártam tékozlók zord útját, moslékot emésztve rágtam fogam inát, prédára kidobott hörgő bajtársaknál makacs bujdosóként álltam a határnál, valami, valami a szivemre ütött: nagyapám szelleme arcom elé szökött! És azóta újra vágyom a holnapot! Siratom, ölelem a paraszti sorsot! E csontos öreg kéz hazámban marasztott, megyek utánatok, vénhedt, jó magyarok. Hajnali kakasszó az ébresztő-órám, az esteli hold jé ny a mezőn köszönt rám. Hintóm trágyásszekér, kérges a tenyerem, piszkos, rongyos ruhám minden keresetem. Iskolám is van még, hol negyven porontyot becsület útjára naponként indítok. Reggel történelmei, este búzát vetek, éjnek idején meg álmokat kergetek. Három kis porontyom az én kis családom, szűkre mért kenyerük minden nap megáldom. Jóllaknak, nevetnek. Megköszönik szépen. Ez az én jutalmam, ez az én reményem. i Mosolyom és könnyein barázdákba hintem, Jóízű kenyerem így áldja meg Isten. Csót, 1946. Gerencsér József: Ella Woltmann Krüger 15*50 Ft. 15 — Ft. 14-50 Ft. Mírdes&en a Pápai Független Kisgazdában! JForpcicsoJc Itt az Ősz és igen sok dolgot ködösnek lát baloldali laptársunk Pápán. Hervad oz ujságcsináló kedve s emellett úgy gondolja, hogy a jámbor olvasó emlékezete is hervadt. Bizony, az ujságcsinálás nem olyan felelőtlen mesterség s a leírt mondatoknak meg van a kellemetlen tulajdonságuk, hogy nyomot is hagynak. Szedjünk sorba néhányat közülük... Azt írták, hogy dr. Hencze Bélát nem támadta meg senki. Úgy látszik, ama bizonyos cikkecske csak próbálkozás volt, amely azulán balul ütött ki s ezután villámgyorsan visszakozót fújtak. Nyilván rájöttek, hogy dr. Hencze nem is olyan bárgyú tanlovag, amilyennek a túloldalon látták... > „Förmedvény*-nek aposztrofálják áorsos Elek félkézzel kirázott fricskáját. Nem kell senki előtt Borsos Eleket igazolni és bizonyítgatni, hogy ki ez az „úr". Világéletében becsületes, dolgozó és munkájából élő magyar ember volt s az ma is. Ne igyekezzen tehát egy Pápán átvonulóban iévő névtelen Borsos Eleket az oroszok felé feketíteni. Először, mert az oroszokat jobban ismeri és megbecsüli Borsos Elek, mint az az emlékezetre nem méltó cikkfabrikáló, aki ilyeténképpen igyekszik feketíteni. Azután az oroszok nagyon jól tudják kik azok, akik méltányolják azt, amit nekik köszönhet a dolgozó és becsületes magyar ember. Azután..azután a sok mindenből egy és más!.., Borsos Elek nem politikából, nem helyezkedése folytán szerezte azt, amilye van. Mindig dolgozott; dolgozott azért, mert erre született. Ezzel a készségével tartotta s szerezte meg azt, amilye van. Soha nem voltak kétes bronzügyleteí, vagy fajánsz, avagy szögüzletei, sem sóspekulációi. Nem akart sem nagytrafikos lenni, sem mozi igazgató. Igaz, hogy rohammunkát sem kiabált a zöldinges világban, de Molnár Benjáminnak sem volt csahoskodó kortese, „fajtiszta" hérosza, mint-egyik másik politikai élharcos, aki ma is rosszul alkalraazottan sütögeti szóvirágait... Nem vonjuk kétségbe, hogy az Esterházy-uradaiom volt alkalmazottjai követelésbe vannak. De az újságírói lelkiismeret híjján lévő tol 1nokoknak tudnia kellene, — ha újságírói becsülete és lelkiismerete lenne, — hogy a 11.760/1946.-ss, M. E. rendelete a kormánynak, egyelőre lehetetlenné tesz bármilyen — szolgálati viszonyból eredő — követelés érvénynsítését azon birtokosokkal vagy uradalmakkal szemben, amelyek birtokállaga legalább 50 %-ban a tavalyi földosztó rendelkezés alá esett. Az Esterházy-hitbizomány — hála Istennek! — alá esett... Ezen túlmenően hazudott a Pápai Néplap, amikor axt írta, hogyBászler Géza 35.000 Ft-ot kapott az uradalomtól. Mert nem kapott semmit, legfeljebb egy rosszul sikerült járásbírósági ítéletet, amit a kirakatba tehet. Lehet, hogy a „jószágigazgató" elismeri a volt uradalmi alkalmazottak követelésének a jogosságát. Ez azonban - népiesen szólva — rózsavíz Az elismerés helyett fizette volna ki követelésüket abból a 30—40 ezer pengőből, ami az uradalom kasszájában volt, vagy abból a 120 ezerből, ami a pápai bankokban betétje volt az uradalomnak. Elismerés helyett inkább akkor adott volna pénzt s ne ma sündörögne „demokratikus" körökben, miközben helytelen információval hozza zavarba alig szeretett laptársunkat. S hogy ma nem fizet az uradalom ? 1... El tudjuk képzelni. Nem azért, mert védeni akarjuk. De azt tudjuk, hogy mint „ilyen" megszűnt, jövedelme nincs. Legfeljebb pár házból csörgedez némi lakbér, aminek meg 60—80%"

a adóra megy, vagy a legsürgősebb tatarozásra. Hogy a háznak ma számba vehető hozadéka nincs, ezt mindenki tudja. Ami kevés esetleg volna, az is úgy lehet csak, ha a bérlő fizeti a lakbért. A Kommunista Párt például nem fizeti. Legalább is a pápai szervezete, a pápai Fő-utcai párthelyiség után, a m mm I-a zefir inganyag . . . 8*60 tartós flanel 8*90 női szövetek ll*45-től selyemharisnya .... 5*95 mtmkás-ing 18'50 férfi zokni . 3'— Höfle~nél W»átpa, Kossmí^-utca I.