Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-09-21 / 36. szám

POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PAPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZALAY KÁROLY ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egy évre ...... 26 Forint Félévre ....... 14 Forint Negyedévre 7 Forint A paraszlság hitvallása A felszabadulás utáni másfél esztendőnek nagy politikai eseménye volt a parasztság seregszemléje, a szeptemberi parasztnapok. A fővárosban megjelenő félmillió paraszt nem ünnepelni jött, nem a- régi világ cifra és görögtüzes ünnepére sereglett fel. A magyar parasztság politikai hitvallást akart tenni és megmutatni önmagát és erejét. Az évszázadok elnyomatásából felszabadult parasztság ezzel akarta dokumentálni, hogy soha többé ebben az országban ő nélküle politikát csinálni nem lehet. A demokratikus Magyarország bevezette a népet a Nemzetbe és a nép a magyar parasztság, ezzel a jogával élni is akar. Az önkényes akciók és helyi lázongások helyett hatalmas tömegdemonstrációval mutatta meg erejét. A magyar békekötés szomorú döntései, amelyek e napokban minden magyar lelkében a történelmi felelősség terhes kérdéseit vetették fel, komor hátteret adtak a parasztnapoknak és a felsereg*lett magyar parasztság nemcsak erejét akarta itt megmutatni, hanem az ország; politikai irányításához való jogát is és utat mutatni. Hitet tett a magyar parasztság ezen a napon eseményeiről és a magyar jövendőről vallott felfogásáról. A fővárost elözönlő paraszti tömegek, tájszólásuk rég nem hallott hangjai, amelyek betöltötték a pesti utcákat, a nemzeti lobogódíszbe öltözött főváros, már külsőleg is éreztették a paraszti világ külön jellegét és szellemiségét. És a Hősök-terén elhangzott beszédek és nyilatkozatok minden magyar szármára hallhatóan szögezték le a mar gyár parasztság hitvallását. A maigyarság ezeresztendős történelmének örök terhével, a magárahagyatottság érzésével éli küzdelmes életét a Dunavölgyében. A párizsi értekezletből újra megtanultuk azt, hogy az ítéleti tel szembe nem szállhat, de vállalja sorsát és élni akar és e szűk haza har tárai között akar a nemzet és a nép számára emberi életet teremteni. A magyarság hagyományait s a parasz.V ság lelkében legmélyebben élő mai. gyar műveltséget akarja egész kultúránk alapjává tenni. Nem akar osztályuralmat, s a magyar nép mint den dolgozó tagjával együtt csinál politikát. De ragaszkodik a paraszti élet külön törvényeiből folyó politikai eszményeihez. Demokráciát akar, saját maga' választotta vezetőit akarja látni a községek, a vármegye és az állami apparátus élén. Félelem nélkül akar élni minden antidemokratát: kus törekvéssel szemben, de a mult világ visszatérésétől sem akar félni és ezért kemény határozottsággal száll a mult minden visszajáró poflitikai kísérletével szembe. De a maga paraszti sorsa felett is önmaga akar dönteni: a Parasztszövetségnek a Szakszervezetekkel egyenlő jogú elismerését és működésének biztosíI tását kívánja. A paraszt érdekvédef Mgqü éicéles/ Sok dologra figyeltünk föl egyetlen örömünk: a felszabadulás óta. Két eltűnt év nehéz, de ezer színben ragyogó háttérként áll 'mögöttünk.- Állandó örvénylés között suhantak a napok s közben soha sem hittük, hogy évek lehetnek a várakozásra beállított percekből. Küzködéssel és viharokkal van tele az életünk. Valami alkalmatlan árnyék keretezte a varázsló délibábot, a demokráciát, melynek szivárványos sugárzása olvasztotta fel bennünk a hitet nyugodt bizalommá. Az ember a demokráciával az elhatározó akarat büszke erejét kapta. A valóság testi és lelki veszedelmei között, a maga hívó, bátor és cselekvő készségével szolgálni és hódolni a valóságot megtermékenyítő szocializmust. Hangadáson, hangzavarokon és villogó pártérdeken túl, az igazi népi Magyarország, csak sajátos emberi politikán, fegyelmezett erkölcsi állásfoglaláson épülhet fel A magyar élet megújulásához, eljövendő fejlődéséhez a félelemnélküli élet szükséges. A mult bűneiért drágán megfizettünk, terheit még sokáig nyögjük. Talán tanultunk is valamit belőle, amit ma minden jó magyar lelkébe kell vésnünk, hogy pillanatnyi előnyökért semmi körülmények között sem szabad odadobnunk jövőnket. Ha ezért szenvednünk kell, vállaljuk azt is A szenvedések után még mindig lehet feltámadás, de ha a magyar életbe vetett reménytől mi magunk fosztjuk meg magunkat, nem lesz többet itt élet, csak halál. Most újra tépik a magyar reményeket, le-leszaggatnak egy-egy darabot erről a szent testről és még sem akarunk egymásra találni., mi magyarok, pedig mi magunkra számíthatunk csak, senki másra a világon. Te, rendőrörsparancsnok, ki egy jól kiválasztott pártigazolványon át nézed a világot és Te másik ember, ki elvakult brutalitással dolgozó magyar ifjak otthonát becstelen szavakkal fosztod ki, Te pártember, ki a magyar nép lelki békéjét a gyűlölet vérszomjával zavarod... legyen már elég... Keressük meg egymást és ebben a nagy találkozásban a becsületes és igaz embert különböztessük meg a gazembertől és Párizs magyar életet vészesen kongató éjszakájában találjuk meg az egymás felé vezető útat. És én akkor vallom és hiszem: ,,Lesz még egyszer ünnep a világon !

u Szalay Károly. lem a parasztság kezében kell hogy legyen. Vállalja a beszolgáltatás és a stabilizáció ráeső terheit, azonban az agrárolló, egyes részleteiben indo

r kölatlanul magasan megállapított árainak csökkentéséhez ragaszkodik. Követeli a szövetkezeti kérdés megoldását és a földhöz juttatottak számára telekkönyvíleg is biztosítani akarja tulajdonukat. A magyar parasztság megjelölte azt az utat, amelyen a demokratikus Magyarország fejlődését szeretné látni és ahogy a paraszti sorsot meg akarja oldani. De ezentúl még mondtak a parasztnapok valamit. A Budája pestre felvonult parasztság egy társadalmi osztály felébredt öntudatáról tett tanúságot és megmutatta azt az elszántságot, amellyel akaratának érvényt szerez. Nagy Ferencben a paraszti tömegek nemcsak vezérüket, de a parasztot is ünnepelték, akinek személye és politikája a parasztság lelkének és politikai eszményeinek záloga. Az öntudatra ébredt parasztság élén Nagy Ferenccel a biztosítéka annak a demokratikus Magyarországnak, amelynek megteremtéf séért 5 millió paraszt vállal felelősséget és ad biztosítékot. Az újjáépítési minisztérium kezdeményezésére és ellenőrzésével a lakások helyreállítására nagyarányú építőipari hitelakció indul. A háztulajdonos részére, aki épületének tetőzetét, vagy sérült lakását helyreállítan szándékozik, a helyreállítást végzői építőiparos hitelezi a munkabért és a rezsiköltségeket, az építőanyaggyár és épííőanyagkereskedő pedig a munkálatok során beépítésre kerülő anyagok árát. A hitelakció lebonyolítására megalakult az Építőipari Munkaszervező Intézet. A megszervezett hitelakció igénybevételével havonta 15 millió forint értékű építkezés is elvégezhető. Az újjáépítési minisztérium ezzel a kezdeményezéssel elsőnek intézkedett az építőiparban mutatkozó munkanélküliség enyhítésére. Ara 3© fillér. Hitelakció — épí/íce^éselcre