Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-01-05 / 1. szám

II. fertályán I. szám. Pápai 1946 január 5. KISGAZDA POLITIKAI HETILAP. Szerkesztőlég és kiadóhivatal: PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY Hirdetéseket felvesz csütörtökön déli 12 óráig. Falu és a varos viszonya Irta : RUIP JENŐ nemzetgyűlési képviselő. Most, amikor az újév beköszöntésével egy, a korunk történetében még soha nem észlelt gazdasági nehézségekkel és nélkülözésekkel telített évszak bölcsőjénél állunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett a már-már ellenségessé váló viszony mellett, mely az utóbbi időben a város és a falu között kialakult. Ennek ©ka bizonyos mértékben a célzatos hangulatkeltés, legnagyobbrészt azonban a nehéz gazdasági helyzet. A társadalmi ellenietek mindig aszerint feszültek, vagy enyhültek, ahogy éppen a gazdasági helyzet rosszabbodott vagy javult. Jelenleg a munkásság, a tisztviselő-osztály, egy szóval á fixfizetéssel fizetett néprétegek helyzete katasztróíálisan elviseihetetlenne vált. Ezen helyzetet egyesek — mint mindig, úgy most is — tág lelkiismerettel vagy a bajok ismeretének hiánya miatt, esetleg rossz akaratból a mezőgazdasággal foglalkozó termelők elleni uszításra használják ki. Az uszítás jogosnak vélt alapja az a téves megállapítás, hogy a parasztság sorsa érdemtelenül és aránytalan jl jobb, mint bárki másé. Mindazoknak, akik az írígykedés szemüvegén keresztül nézik a mezőgazdasági termelők sorsát, azt ajánlom, hogy próbálják meg. E foglalkozás űzéséhez ezidőszerint nem kell semmiféle oklevél, vagy mestervizsga, csak akarat és hatalmas munkaszorgalom. Sokan, megpróbálták már ezt s tapasztalataik ig?n hamar meggyőzték őket, hogy eredeti fjglalkozásuk kellemesebb, s ami a legfontosabb, haszíiothajtóbb is. Tehát mielőit bírálatot mondanánk va'amirő

1, előbb birtokában kell lennünk mindazoknak a tényeknek, melyeknek ismerete nélkül tárgyilagos bírálatot mondani nem lehet. Azt sokan irigylik, hogy a parasztnak van ennivalója. (Vájjon neki is meddig lesz ?) Azt azonban senki nem irigyli, hogy nem ritka esetben a napnak: 24 órájából 20-at a munka mellett tölt el. Ezt a néprétegeí mindig megtaláljuk a munkahelyén, de soha nem lehetett látni szórakozóhelyeken, fürdőkön stb., ott, ahol a kritikát gyakorlók közül, úgy véiem, sokan megfordultak, nem azért, hogy betegségüket gyógyfürdőkben gyógyítsák, hanem hogy szórakozásaikat kielégítsék. Nyugodtan állíthatom, hogy a parasztság volt az, melytől legtöbbet rabolt el a nácinyilas rémuralom, elhajtván állatállományát, mely létének alapja. A csapatok élelmezéséhez minden részről tőle vették el a szükséges élelmiszert. S most köztartozási kötelességeit is elsősorban igyekezett teljesíteni pénzben. Megfizette a földadót gabonában s teljesítette a bevetett terület után kivetett terménybeszolgáltatási kötelezettségeit. És végül jóvátételi kötelezettségeit is igyekezett teljesíteni a végietekig, amelyért pedig a nullával egyenértékű ellenszolgáltatást kap. Pl.: 1945. év május havában leszállított egy pár (15 q.) ökörért novemberbe:*' kapta meg az árat kilónként 2 pengő 20 fillért, egy összegben 3.300 pengőt, melyért vásárolhatott kettő deka élesztőt, vagy egy skatulya gyufát. Nagyon sokan bűnül róják fel a falusi termelőknek, hogy csak csereüzlettel haji ndók árút adni. Megjegyezni kivánom, hogy mezőgazdaságához szükséges iparcikkeket csak terménybeni compensációért Vaphat Köztudomású továbbá, hogy az utóbbi kilenc hónap alatt jegyrendszerrel nem kapott egy deka sót, cukrot, ecetet, petróleumot stb. A mezőgazdasági terményárakat minden vonatkozásban megállapító ták, sajnos azonban az iparcikkek és egyéb közszükségleti cikkek szabad forgalom tárgyát képezik. A bú^a ára pl. 24 ezer P. Mit kap ezért ma a termelő ? Egy patkót sem vernek érte fel a lovára. Az oly sokszor beharangozott és megígért, beszolgáltatni kötelezettség tejesítése után járó iparcikkek még mindig nincsenek a láthatáron. Kényszerhelyzetbe került tehát a terme ő és sokszor bizony maga é> családja szájától vonja el az élelmet, nogy c a'ádja számára a közszükségleti cikkeket cseieüzltttel szerezze meg. Ha a paraszisag munkáját nem irigyeijü'í, ne irigyeljük munkája eredményét sem, amit csak megfeszített és állandó munkával éi nem r.tkán egész családja igényeinek leépítése árán tud elérni. Súlyos alapvető hibánk, hogy egymás kikezdésével akarjuk keresni a bajok kútforrásá^. Meg keli látnunk, hntrv minripn ami S7íjnnnkra rossz a háború elvesztésének okaiban keresendő. E háború elkezdésének és folytatásának mindannyian okai voltunk, még akkor is, ha annak felidézéséhez tevékenyen semmi köziink nem volt. Összeszorult szívvel ugyan, de némán és tehetetlenül néztük, hogyan teszik tönkre szegény Hazánkat, ahelyett, hogy sorompóba álltunk volna ezen törekvések meggátlá<ára. Ne hántsuk tehát mindig a másikra a fe elősséget s ezen keresztül a terheknek viselését, hanem viseljük minddnnyian azt. Béküljön ki a város a faluval és adózzon elismeréssel azért az emberfeletti munkáért, melytt a táisadalomnak ez az örökös igav nója fulytat, hogy biztosítani tudja minden becsületes magyar számára az életet adó kenyeret. Súlyos helyzetünk legyen útmutató szdüiui.kra, meiy meg világi! ja egymásrautaltságunk szükségszerűségét. Hogyha ezek a gondolatok vezérlik minden dolgozó, hazáját szerető, felebarátját becsülni tudó magyar gondolatvilágát, akkor minden reményünk meg lehet a feltornyosult nehézségek leküzdésére, demokráciánk felvirágoztatására. Adja Isten, hogy úgy legyen ! R FUGGETLEII KISGAZDAPÁRT PÁPAI SZERUEZETÉÜEK ÚJÉUE Dr. Sulyok Dezső és Ruip Jenő nemzetgyűlési képviselők nagyjelentőségű politikai megnyilatkozásai A Fügeetlen Kisgazdapárt újév napján fél 12 órakor saját párthelyiségében egy országos viszonylatban is kihatással bíró párlnapot tartott A párthelyiség összes termeit megtöltötték a párttagok, hogy vezéreik megnyilatkozásainaktanui lehessenek. Dr. Nagy György pártfőtitkár, az egész párt nevében köszöntötte a párt elnökeit, kérte őket, hogy a jövőben is legyenek útmutatói követőiknek. Vázolta az elmúlt év nehézségeit és azt az utat, amelyet a pártnak meg kellett tenni, míg a mai napig eljutott. Dr. Sulyok Dezső . nagyhatású beszéde A párt főtitkárának üdvözlő szavai után Dr. Sulyok Dezső beszédednek bevezetőjében megköszönte a tagok részéről kifejezésre juttatott újévi jókívánatokat és megköszönte az összes választóknak azon támogatását, amiben a Független Kisgazdapártot a választások alatt részesítették és így lehetővé tették, hogy a párt országos v szonylatban is az összes vármegyék között a második helyet érte el Zala vármegye után, mikor a parlamentbe küldött 9 képviselő közül 7 képviselő a kisgazdapárt listáján jutott be. Tartózkodjunk a szélsőségektői Követett politikám meghatározásánál mindig szerettem az őszinteséget, -- mondotta a továbbiak során dr. Sulyok, — mert csak így érthetjük meg egymást és szolgálhatjuk az ország sorsát. A magyarság politikája csak egy lehet: magyar, a magyar politika pedig egyet ír elő számunkra, hogy ne várjunk máshonnan jövő csodákat, ne támaszkodjunk mankó módjára külföldi segítségre, hanem a nekünk előírt sorsot vállaljuk magunk, ha bármilyen nehézségekkel is találkozunk. A Kisgazdapárt és mi, nem voltunk és nem is vagyunk reakciósok. Mindig elitéltük a németség felé való orientálódást és a jövőben is küzdeni fogunk minden olyan törekvés ellen, - amely azt célozza, hogy a szégyenteljes multat bármilyen formában visszahozza. De elitéljük minden balfelé való áRA: 590 pengő.