Református nőnevelő intézet, Pápa, 1943

IV. Intézeti nevelés és tanítás

— 15 — 4. Fegyelmi állapot. Á rendkívüli idők nyugtalanító jelenségei kedvezőtlen hatással vannak az ifjúságra. Ez évben is tapasztaltuk ezt egyes növendékeknél a fegyelefm lazulásában, a komoly munkakedv és kötelességteljesítés csökkenésében. Minden pedagógiai eszközt felhasználtunk, hogy a káros hatásokat távoltartsuk. A mindennapi kérdések és a hivatásra nevelés óráin is állandóan tárgyaltuk ezeket a fontos kérdéseket. 5. A tanítás munkája. A tanítás az iskolai év elején elkészített öt hónapra tervezett tanmenet alapján történt. Ennek köszönhető, hogy a tervszerű összevonásokkal és egyes kevésbbé fontos részek kihagyásával az egész évi anyag feldolgozását már húsvét előtt minden tárgyból befejeztük. Az összes tárgyak szakkézben voltak. Nyelvvédő mozgalom. Az előző évhez hasonló módon, s ugyanabban a szellemben folyt. Kiállításokat a rendkívüli viszonyok és anyaghiány miatt ebben az iskolai évben nem rendezhettünk. Versenyek. A Sportkör jelvényszerző versenyén kívül ebben az évben egyéb versenyeket az iskolai munka hirtelen befejezése miatt nem tarthattunk. A tanári testület értekezletei. A tanítónőképző-intézet és leánylíeeum tanári testülete az alakuló és évzáró értekezleten kívül két módszeres, egy nevelési tárgyú, egy ellenőrző, két osztályozó és öt rendes értekezletet tartott. Szülői értekezletek. Az év folyamán két szülői értekezletet tartottunk. Az elsőn, szeptember 14-én a gyakorló iskola vezetői adtak a megjelent szülőknek tanácsokat és útbaigazításokat a gyakorló iskola tanulóinak otthoni foglalkoztatására. A másodikon, március 28-án a líceum és tanítónőképzőintézet tanulóinak szülői és gondviselői előtt dr. Edelényi Sz&bó Gyula iskolaorvos a magyar iskolaszanatóriumot ismertette, utána pedig az igazgató szólt időszerű iskolai kérdésekről. 6. Természetvédelem. A természetvédelemre való nevelés kettős célkitűzésű: alaki és gyakorlati. Alaki célja az, hogy a tanuló a szerves és szervetlen természet összhangját felismerje, tudatosítsa azt az ezerszálú szövevényt, amelyet temészeti egyensúlynak nevezünk. A gyakorlati vagy anyagi cél az ember gazdálkodását, illetve mindennapi életét szolgálja. A biológiai és mezőgazdasági tárgyak keretében pl. rámutathatunk arra, hogy növenyeink, gyümölcsfáink rovarkártevői ellen legbiztosabb védekezés az éneklőmadarak gondozása, védelme. Általában: a technikai haladás csak addig nyúlhat bele a természet rendjébe, amíg a folytonos racionalizálás a termelés alaptényezőjét, a természetet, visszavonhatatlanul ki nem meríti, mert a kizsákmányoló »haladást« nyomon követi a visszaesés és pusztulás. Ez a kettős szemlélet vezet bennünket a természet tárgyainak önmagunkban való értékelésére is. Innen vezethetjük le a nemzeti parkok fogalmát. A rövidebb tanulmányi idő miatt e téren is kevesebb gyakorlati munkát