Református nőnevelő intézet, Pápa, 1934

8 kötelességét, küzdött az első harcvonalban. Bevonult ínint hadnagy és 1917 szeptemberében századosi ranggal tért vissza igazgatói munkakörébe, felékesítve katonai erényeinek jutalmául a III. oszt. kardokkal ékesített katonai érdemkereszttel, kardokkal ékesített bronz és ezüst Signum Laudis-szal és a Károlycsapatkereszttel. Itthon nemcsak az iskolában, de a közéletben is állandóan élesztette a lelkekben a nemzeti eszmékhez való hűség, a kitartás és áldozatkészség érzelmeit. A kommunizmus kegyetlen korszakában, s az azt megelőző átmeneti időben nemcsak iskoláját védte meg minden inváziótól, anyagi és erkölcsi kártól, hanem bátorhangú védelmezője, ébrentartója és megmentője volt a vallásos érzelemnek, az igaz hazafias érzésnek. A művelt ember szellemi fölényének erejét és értékét nem szűnt meg — még veszélyes helyzetben is — nyíltan hangoztatni és tanítványainak lelkébe kitörülhetetlen erővel bevésni. A 25 év harmadik korszaka szakadatlan, nehéz küzdelem Trianon végzetes terhe alatt. Küzdelem az anyagi nehézségekkel, mert Trianon megfosztotta az intézetet nevelői munkaterületének igen nagy részétől. Állandó harc a szellemi fronton is! Ébren tartani a növendékek lelkében — a hivatásukra való szakszerű előkészítés mellett — a bele nem nyugvás gondolatát, a sivár jelenben meggyökereztetni és erőssé nevelni a magyar reménység szent fáját! A 25 esztendőt korszakokra tagolhatta az élet, a nevelő és tanító lélek azonban egy volt: Istenbe vetett mélységes hitet nevelni, megtartani, mélyíteni és a magyar nő nemzetépítő hivatásának öntudatos betöltéséhez szükséges cselekvő erőt kifejleszteni a növendékek lelkében. Dr. Kőrös Endre tanítványai ezzel az útravalóval indultak a munka mezejére, s ezt a tanítást őrzik az intézet Értesítői; hirdetvén a késő utódoknak is a 25 év történetének lelkét. Isten ióságos keze tegye nemes munkában eredményessé dr. Kőrös Endre számára a nyugalom idejét is.