Református nőnevelő intézet, Pápa, 1931

I. Pentz Ilona: A szabadságharc női eszménye

4 lünk a nők, a haza ügyei iránt semmi érdeklődést nem tanusíta-j nak. A magyar asszony vagy otthonába vonul vissza és csak;' háziasszonyi meg családi feladatainak él vagy a szalonélet idegen szellemű fényében sütkérezve üres szórakozást kerget. Nemzeti műveltség, haladás, nyelv — idegen, lelkétől távol álló fogalmak. Széchenyi elsősorban a saját körében, a főúri társaságban kereste a művelt magyar nőt, aki alkalmas lenne a vezető szerepre és példájával más|okat is buzdítana. Azonban ilyent nem talál, sőt azt tapasztalja, hogy a magyar mágnásnők, fényes ősi nevek viselői még beszélni sem tudnak magyarul, nemhogy érezni tudnának. Ezért fakad egyik beszédében erre a kesierű megállapításra: »Az 1asszonyi nem, melyet a keresztény vallás a férfival egy polcra állított a társasiágban, minálunk a nemzeti kimüvelődéstől idegem rjvar\a\dt és a magyar nemzet egészben véve momliter úgyszólván nőtelen«. — Ezért pályája kezdetétől fogva egyik főtörekvése az, hogy ezt a fonák helyzetet megszüntesse, a nőket is beleállítsia a közös munkába, ho

f

cgy legyen egységes magyar élet, amelyben mindegyik nemnek megvannak a maga külön feladatai, de »kölcsönös egymásra hatással, egymást kiegészítve« munkálkodjanak. Első nagy művét, a Hitelt »Honnunk szebblelkií asszonyainak« ajánlja. »Fogadjátok — úgymond — Hazám érdemes Leányai Tiszteletem s Szeretetem jeléül ezen kis munkám ajánlását. Vegyétek, bár férfiakhoz illendőknek mondják azt sokan, nyájas kegyességgel pártfogástok alá. A Hitelrül szólok s ami belőle foly, a becsületrül, az adott szó szentségérül, a cselekedetek egyeness(égérül, s így Előttetek sem lehet a tárgy idegenebb, mint előttünk, mert annyi Nemes és Szép, ;ami az Emberiséget felemeli, a Ti Nemetek müve. Ti viszitek karjaitokon életbe a kisded nemzedéket s jó Polgárrá nevelitek; a Ti nemes tekintetetekbül szí a férfi lelki erőt s elszánt bátorságot s ha léte alkonyodik a Haza ügyében, Ti fontok koszorút homloka körül. Ti vagytok a polgári Erény s Nemzetiség Védangyalai, mely nélkületek, higgyétek, soha ki nem fejlik, vagy nemsokára elhervad, mert Ti vontok minden körül bájt és életet. Ti emelitek egekbe a port, s halhatatlanságra a halandót. Üdvözlet és hála Néktek!« Ez az ajánlás valóságos apotheozisa egy akkor még meg sem lévő, csak azután kialakuló nőtípusnak. Széchenyi szuggesztív ereje ébresztette tehát öntudatra, mint a királyfi az alvó Csipkerózsikát, az addig »moraliter nőtelen« nemzet számára a hiányzó női eszményt: a miiveit, magyar, hazájáért minden áldozatra kész honleányt. Ennek az új női ideálnak egyik legjellegzetesebb, kiváló képviselője volt Teleki Blanka grófnő, a nemzeti nőnevelés első apostola. Régi arisfztokrata család gyermeke. Édes anyja a műveltségéről és jótékonyságáról híres Brunswick család tagja;,[ B. Terézia grófnőnek,' a magyar kisdedóvás megalapítójának