Református nőnevelő intézet, Pápa, 1928

VI. A tanítónóképző-intézet az 1928-29. iskolai évben

39 Kedves Hallgatóim — Olvasóim —, tudom megéreztétek, hogy ez a mese a rab magyarról szólt. És az elátkozott völgy nem más, mint a mi szegény megcsonkított, kifosztott hazánk. A hitvány férgek pedig a csehek, oláhok, szerbek és horvátok, akiket Manó, a gyűlölet és irigység szelleme telepített le. Mennyit szenved miattuk a szegény magyar! De felszabadíthatjuk mi is a rabságból, mint az a mesebeli száz gyerek, ha követjük a Szorgalom, Vitézség, Tudás és Szeretet útját. Legyünk szorgalmasak, vitézek az igazság védelmében, igyekezzünk minél több tudást szerezni! És utoljára mondom, de ez a legfontosabb: szeressük egymást! Ha mindezt megteszük, akkor le tudjuk majd győzni ellenségeinket és ismét gazdag és megelégedett lesz Nagy-Magyarország ! Az ifjúság munkája körében megemlíjük Jókai-köri nő- és leányegyleti énekkari és szavalati szereplésüket, melyekkel mindenkor díszt hoztak intézetükre. F) Alapítványok, adományok, segélyek. a) Jubiláris ösztöndíjalap. Jubiláris ösztöndíjalapunkra a gyűjtés idén is szép sikerrel folyt tovább. Alapunk a püspök úr őméltósága jubileuma alkalmából rendezett díszelőadás jövedelméből és volt kedves tanítványainktól, valamint intézetünk nemeslelkü barátainak szives adományaiból oly tekintélyesen megnövekedett, hogy kamataiból a segélyezést már idén megkezdhettük, a jövő iskolai évben pedig öt növendékünket fogjuk legalább 80—80 P ellátási segélyben részesíthetni. Az ösztöndíj-alap rendeltetéséről a következő, főhatósági jóváhagyás alá felterjesztett alapító-levél intézkedik: Alap itó-levél. A dunántúli református egyházker. pápai nőnevelő-intézete — ez idő szerinti igazgatója kezdeményezésére — az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmából az intézet nagylelkű barátainak és hálás tanítványainak szives adományaiból, valamint az e célra rendezett iskolai ünnepélyek jövödelméből »Intézeti jubiláris ösztöndíj-alapítványt«, létesített. Az »Intézeti jubiláris ösztöndíj-alapítvány« célja a Jiőnevelő-intézet internátusában bentlakó, arra rászoruló és érdemes növendékek segélyezése. Az alapítvány kamatai mindig úgy osztandók ki, hogy egy növendék 80 P-nél kisebb segélyben nem részesülhet; az esetleg előálló töredékkamatok a tőkéhez csatolandók. Az ösztöndíjért külön folyamodványt beadni nem kell. Odaítéléséről a főiskolai és nőnevelő-intézeti igazgató-tanács az intézet tanári karának javaslata alapján minden iskolai év végén dönt.