Református nőnevelő intézet, Pápa, 1917

II. A nönevelő-intézet az 1917-18. iskolai évben

utján 1000 K-ás „VII. hadikölcsön pályadíj-alapítványt" létesítettünk az önképző-körnél. A háborús áldozatkészség gyümölcsei voltak még következő adományaink is: a tüdőbeteg katona-tanárok javára 57'90 K, katonák karácsonyára 106 K, hadifogságból hazatérő katonáknak 255"30 K; gyüjtöttünk fehérneműt is a hadsereg számára és készítettünk téli ruházatot. A rövid háborús iskolai évet iparkodtunk jól felhasználni. A szomorú idők komolyabbá teszik a még zsenge lelkeket is. Azért nem volt nehéz munkánkban eredményt elérnünk. Megértette és átérezte a ránk bizottak serege, hogy a rettenetes pusztítás után, amit a háború véghez vitt, a béke talán már közelgő napjaiban mind több szükség lesz a női munkára, de ez csak akkor pótolhatja a drága elveszettekét, ha alapja a becsületes tudás, amit az iskola falai között lehet és kell megszerezniük.