Református nőnevelő intézet, Pápa, 1913

XII. Lorántffy Zsuzsánna önképzőkör

XII. Lorántffy Zsuzsánna Önképzőkör és Segítő egyesület. A Lorántffy Zsuzsánna Önképzőkör 1913—14. évi működéséről a kör főjegyzője: Öllös Iza a következőkben számol be: „Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja". . . Isten mindnyájunk lelkébe rejtett erőket, elvetette több-kevesebb talentum magvát. A nevelés, az iskola életre ébreszti, azután tovább fejleszti a csirát; mint közösség lerakja az alapot minden irányban, hogy majd azon ki-ki magának megfelelően, önállóan tovább építhessen. Önmagunktól függ tehát igen nagy részben, hogy mivé fejlődünk. Használni kell erőnket, elő kell készíteni, meg kell edzeni lelkünket úgy, hogy ez a rejtett isteni szikra majd oda künn az erők szabad versenyének terén ne csüggedjen, hanem még a balsiker is csak újabb küzdelemre sarkalja. „Az élet célja a küzdés maga" — mondja Madách, s valóban, ifjú erőtől duzzadó lelkünket nem elégítheti ki mindennapi, kiszabott munkánk; többre, önálló alkotásra vágyunk, melyben éreztethetjük egyéniségünket, fejleszthetjük tehetségeinket. így tesszük önmagunk tartalmassá, gazdaggá, változatossá az életet. Eme nemes célok megvalósításának színhelye önképzőkörünk, mely már oly szép, értékes múltra tekint vissza s az elmúlt év is méltóan sorakozhatik a többi után. Elvonulnak lelki szemeim előtt azok a derűs, sokszor kellemesen izgalmas vasárnap délelőttök, melyeket körülbelül kéthetenként rendezett a választmány egy-egy tagja. Bizonyára felejthetetlen, kedves emlékei maradnak ezen órák mindnyájunk számára, melyek alkalmasak voltak arra, hogy mindenki kifejthesse erőit a legkülönbözőbb irányban; fejlesztették a müérzéket, a közösség érzelmét, a szép iránt való hajlamot, a kritikát, az előadásbeli készséget, biztosságot, s ily módon szereplő, hallgató egyaránt tökéletesedhetett.