Református nőnevelő intézet, Pápa, 1911
XI. Lorántffy Zsuzsánna önképzőkör
— 85 — Lenke, Labancz Ida, Schönfeld Piroska, Gyenis Erzsi és Bódis Zsófi könyvjutalomban részesültek. Az irodalmi pályázatra beérkezett, dicséretet nyert munka szerzője Schönfeld Edith is könyvjutalmat kapott. Rajztervezet volt 4 drb., melyek közül 3 ugyancsak dicséretben részesült és készítői Labancz Ida, Öllös Sári és Krausz Adrienne szakmunkákat nyertek érdemök elismeréséül. Kézimunka 5 érkezett be. A pályadíjat Krausz Adrienne Ízléses tarsolya nyerte el, a többi pályázóknak Kiss Margitnak, Papp Irmának, Lénárt Ilonkának és Eisler Lillynek a kör könyveket adományozott szorgalmuk jutalmául. Ezeknek beszerzéséhez ismét igazgató urunk jósága folytán jutottunk a tanulmányi alapból nyert összegből. Ugyanezen úton volt lehetséges, hogy a kör legbuzgóbb, legrégibb, gyönyörű hangú szavalója Szutter Mariska 10 koronás aranyat kapott. Farkas Lenke pedig mint mintaszerű előadó Radó Antal „Idegen költők albuma" cirnü értékes müvet nyerte. Az esztendő folyamon egész tanári karunk részéről nagy érdeklődést élveztünk, Zadák Etelka rajztanárnő pedig a műsorok tervezésében fejtett ki nagy buzgalmat, miért neki és az egész tanári karnak, legfőképen pedig igazgató úrnak ez úton nyilvánítjuk hálás köszönetünket. Meg kell emlékeznünk még a kör anyagi működéséről. Jóleső tudatul szolgál, hogy az idén is beiratkozott tagnak a tanítónőképzőnek és IV. polg. osztálynak valamennyi növendéke s pontosan befizette az 1 K, illetve 50 fillér tagsági díjat s így adományokkal együtt a kör ez évi rendes bevétele volt 145 K. Folytatta és szerencsésen befejezte az intézet volt igazgatójának, dr. Horváth Józsefnek nevére létesítendő alapítvány gyűjtését; példányképünk Lorántffy Zsuzsánna neve is kötelez reá, hogy nemcsak a szavak, hanem a tettek terén is igyekezzünk az Úrnak tetsző dolgokat megvalósítani. Lehetetlen megható részvét nélkül látni azt a küzdelmet, melyet egy-egy sok gyermekes családapának vagy még inkább egy-egy özvegy anyának végig szenvednie kell, hogy leányait a kor szellemének megfelelően felnevelhesse; ennek a szivet megindító csendes harcnak könnyítésére igyekezett a kör felhasználni azt a meleg, őszinte ragaszkodást, mely a volt növendékek részéről jó igazgatójuk iránt nyilvánult. Úgy sem lehet soha szavakkal eléggé méltatni azokat a felejthetetlen, valósággal alapvető