Református nőnevelő intézet, Pápa, 1898

15 iskolai év befejezte után, júl. 5-én vettük a megdöbbentő birt, bogy a legideálisabb, legnemesebb lelkek egyike, a nőnevelésügynek egyik legbuzgóbb pártfogója elköltözött az élők közül! Intézetünk a főiskolával együtt képviseltette magát az egyházkerület által rendezett végtisztességtételen s koszorút helyezett a nagy emberbarát ravatalára, a ki nemcsak hosszú, áldásos életében szentelte idejét és kiváló képességeit egyházunk és tanintézeteink felvirágoztatásának s ha kellett, hozta meg bőkezűen a szükséges anyagi áldozatokat : hanem végakaratával is a legnemesebb ügynek tett eléggé nem méltányolható szolgálatot, a midőn jelentékeny vagyonának örököséül az ő szavára és az ő áldozatkészsége által életre kelt leánynevelő intézetet nevezte meg. E nemes tettével bizonyára a legszebb, a legállandóbb emléket állította magának, biztos alapot vetvén az oly régen érzett hiány pótlására hivatott nevelőintézetünknek s a közel jövőben felállítandó felsőbb leányiskolánknak. Legyen áldott s hasson vonzó és buzdító példaként dicső emlékezete! Az egyházkerületi leánynevelő intézetnek — egész berendezésére és házi rendjére vonatkozólag a következők nyújtanak részletes tájékozást.