Református nőnevelő intézet, Pápa, 1896

— 4 — veendő növendékek létszámát a jelenleginél ki­sebbé tenni. Kényszeríti erre az intézet vezetőségét az uj bérhelyiségnek terjedelme is. A lefolyt tan­évben ugyanis az intézet a régi bérház közvet­len szomszédságában még egy másik házat is bérelt ki s igy volt csak képes 30 növendéket elhelyezni. A tél folyamán országszerte s köze­lebb városunkban is uralkodott járvány, fájdalom! intézetünket sein kímélte meg, ugy hogy az in­tézet egy hónapig szünetelni volt kénytelen. A növendékek részint haza bocsátattak, részint református családoknál helyeztettek el, s hogy a járvány által fertőzött helyiségbe ne jöjjenek vissza a növendékek, a vezetőség meg­hozta azon áldozatot, hogy egy más tágas lakást bérelt ki, s ide tértek vissza a növendékek márcz. elsején, a kik az év további folyamán a nagy szabad udvarral, magas, világos, szellős szobákkal rendelkező lakásban minden betegség nélkül folytathatták tanulmányaikat. Ez a he­lyiség van biztosítva jövőre is s az intézet veze­tősége, hogy a túlzsúfoltságnak ínég az árnyé­kát is elkerülje, az egyhk. mérnök, s az inté­zeti orvos együttes véleménye alapján állapította meg az intézetbe jövőre felvehető növ endék lét­számát. Az intézet kormányzatát annak fentartója, a pápai egyh megye gyakorolta növeldei bizott­sága által, melynek elnökei: Szekeres Mihály esperes és Baráth Ferenez egyh. megyei gondnok, tagjai pedig az egyházmegyei gyűlés által válasz­tott lelkészek és világiak. A közvetlen felügyelet gyakorlására valamint a kisebb jelentőségű ügyek

Next

/
Thumbnails
Contents