Református nőnevelő intézet, Pápa, 1896

- 9 — vasmáuyok lehetőleg a tanultak ismétléséül és gyakorlásául szolgáljanak. Kiváló gondot fordít az intézet a kézimunkákban való jártasság és ügyesség elsajátítására s e tekintetben a szülék kívánalmának minden tekintetben igyekszik megfelelni. Épen ezért nem elégszik meg a tanintézetben kiszabott kézi munkaanyag feldolgozásával, hanem a mellett, hogy annak lehető jól elvégzésére felügyel, mindennemű kézimunkában otthon is gyakorolja a növendékéket. Alkalmat nyújt egyúttal a szabás és varrás megtanulására, az által, hogy mérsékelt díjért vagy magában az intézetben, vagy az intelligentia leánygyermekei által látogatott varróhelyiségben a szabászatban oktatást és gyakorlati ügyességet nyerhetnek a növendékek. Egyúttal bevezettetnek a házi teendők, főzés, mosás gyakorlatába is az által, hogy a főző és mosó konyhában felváltva megjelennek s az ottani teendőket felügyelet mellett végzik. Zene és énekoktatást magában az intézetben nyernek a növendékek és pedig a legjobb tanerőktől. A német nyelv elsajátítása a rendszeres oktatás folyamán tanultakon kívül főként gyakorlatilag történt. Ehhez képest a házi rend ugy van megállapítva, hogy a tanulási órákon kivül a társalgási nyelv állandóan német legyen. Az étkezésnél, a játéknál és a séta alkalmával folytonosan német nyelven beszélnek a nevelőnők a növendékekkel s követelik meg egyúttal, hogy ugy nevelőikkel, mint egymás között hasonlóan beszéljenek. A lélek nemesítése és művelése mellett