Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiúiskolája, Pápa, 1927

4

A mi intézetünkben 1918. szeptembere óta tanította a magyar irodalomtöténetet gyönyörűségére a tanulóknak, büszkeségére az iskolának. Utolsó tanítását is nálunk tartotta. Saját bejegyzése szerint: a dal fogalmát tanította. Ez volt a hattyúdala, két nappal utóbb, 78 éves korában hirtelen meghalt. Mindnyájunk mestere volt ő. Mindazok, kik ismerték, hallgatták, tanulhattak tőle, hálásan fognak megemlékezni róla és megőrzik emlékét. Intézetünk a hála koszorúját helyezte ravatalára, gyászjelentést adott ki gyászának jeléül, nyitott sírja előtt Blau Henrik igazgató mondott búcsút neki.

Steinberger Lipót nagytekintélyű pápai ügyvéd,^aki az utóbbi néhány év kivételével több évtizeden át a zsidó hitközség iskolaszékének tagja volt, 1928. május 14-én meghalt. Őszinte hálával emlékezünk meg róla, mert minden alkalmat megragadott, hogy iskolánk iránti szeretetének és érdeklődésének bizonyítékát adhassa. Nem hiányzott egyetlen ünnepélyünkről, megjelent az ifjúsági istentiszteleteken is, örült sikereinknek, készséges szószólója és támogatója volt önzetlen céljainknak utolsó percéig.

Dr. Kóródi Simon fogorvos halálával egyik lelkes támogatónk dőlt ki az élők sorából, aki minden évzáró előtt személyesen hozta el szorgalmas tanítványainknak szánt jutalomdijait. Kegyelettel fogjuk emlékét őrizni.

Február 12-én Kanozsai István IV. osztályú tanítványunk szerencsétlenség következtében váratlanul elhunyt. A gyászba borult szülők fájdalmának enyhítésére tanulótársaival elkísértük utolsó útjára.

Évzárás előtt vettük hírül, hogy Förster Móric IV. osztályú tanulónk elhunyt. Apátlan-anyátlan állami gyermek volt a kis Móric, sokat nélkülözött, mert nálunk nem igen jut a gyermekvédelemre. Elsőrangú tanuló volt, iskolánk dísze, büszkesége, kiből nagyrahivatott ember válhatott volna. Dolgozatai mintául szolgálhattak volna akárhány kiállításon, amellett jómodoru, szerény fiú volt, kit tanulólársai nagyon szerettek. De a gyilkos kór legyőzte amúgy is gyenge szervezetét és junius 21-én kilehelte lelkét. Temetésére elkísérte őt a tanári karral egyetemben az egész ifjúság s koporsójánál az igazgató mondott megható búcsúbeszédet.

*