Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiúiskolája, Pápa, 1923
87 így történt, hogy első sorban’ a gyakorlati életre nevelő polgári iskolákban vált kötelezővé az egészségtan tanitása, lehetőleg orvos által. Az orvos elméleti és gyakorlati ismeretei szükségesek ahhoz, hogy jól megtudja választani, mit kell tudnia az egészségtanból a gyakorlati életre készülő polgári iskolai tanulónak. Nem fólmüvelt tudósokat, még kevésbsé kuruzslókat óhajt nevelni a polgári iskola, hanem józan gondolkodású, az egészségtan elemi ismereteiben jártas polgárokat, kik megállják helyüket a csecsemő- és gyermekvédelem, az ipari- és gyári munkásegészségügy s a fertőző betegségek elleni küzdelem tekintetében is. így épitheti íel az egészségtan tanitása is a polgári iskolákban a pusztítás évei után az újjáéledés hatalmas épületének egy-egy pillérét. Dr. Weltner Sándor. Az állami tanterv szerint mezőgazdaságtant is kell tanítani a polgári iskolában. Mivel földmivelő államban élünk, nem tagadható, hogy a gazdaságtani ismeretekre minden gya- koriati irányú foglalkozással biró embernek szüksége vau. Tanulják is a fiuk dicséretre méltó szorgalommal, de sajnos még igen sok polgári iskolában csak elméletben. Iskolánknak sincs gazdasági területe és nincsenek gazdasági eszközei sem. Nincs tehát módunkban a szemléltetés és a gyakorlás. Meg lehetne oldani még a kérdést úgy is, hogj? a helybeli m. kir. földmives- iskola, vagy más gazdaság felszerelését tekintenénk meg, ez azonban a nagy távolság miatt csakis a kirándulások alkalmával történhet és nem illeszthető bele rendszeresen a heti egy órás tantárgytan menetébe. Sokkal eredményesebben tudnánk felhasználni az iskola közelében levő bármilyen szerény kis kertet és a legszükségesebb darabokból álló gazdasági felszerelést, mert gyakrabban éiénkithetnők tanításunkat szemléltetéssel és a gazdasági munkákat gj’akorlatban is végezhetnék a tanulók. Bízzunk abban, bőgj? a következő 25 évben ez az ügy is kedvező megoldásban fog részesülni. Zala István.
