Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiúiskolája, Pápa, 1923
31 as 1912., amikor több kisebb művön kívül igen értékes 83 kötettel szaporodott könyvállományunk. A könyvek tárgykörük és mennyiségük szerint a következőképen csoportosíthatók: irodalmi és paedagógiai könyvek, a polgáriskolában tanítandó tantárgyaknak megfelelő szakkönyvek, zsidó vallási és történeti tárgyuak, paedagógiai és más tudományos folyóiratok gyűjteménye, lexikonok, képek és térképek. Bihari Arthur a tanári könyvtár 8re. A kölcsönös segítség elvé, mint természeti törvény jelentkezik iskolánkban is. Már az első években akadnak támogatásra szoruló, tehetséges, szorgalmas és jó magaviseletü tanulók, akiket nemcsak a szív, de a józan ész parancsa szerint is segélyezni kell. Nem is maradt el a segélyezés sohasem. Eleinte a tantestület tagjai együttesen és külön-külön is a maguk anyagi erejéhez mérten bőkezűen áldoztak a nemes célért, ahol pedig az ügy érdeke úgy kívánta, nem kíméltek időt és fáradtságot, hogy jobbmódu ismerőseiknél eszközöljék ki a tanulni vágyó szegény növendék támogatását. Az alig néhány esztendős intézet nemesen gondolkodó tantestülete azonban intézményesen akarja biztosítani a szegény- sorsú, érdemes tanulók számára a tanulás lehetőségét. Az 1910—11. iskolaév karácsonyi és húsvéti szüneteiben a tanulók között gyüjtőiveket osztanak szót és a pajtása iránt mindig jólelkü diákság nemes versengése, hordja össze az akkor megalapított Ifjúsági Segítő Egylet alaptőkéjét: 346 K 62 fillért. Az egylet vezetését az iskola akkori igazgatója, Schor Ármin — az igazi szivemben — veszi kezébe, Blau Henrik és Molnár Elek névleg mint ellenülök, tényleg pedig, mint áldozó társai állnak mellette. Az 1911/12. iskolaév elején 136 db. uj tankönyvet vásárolnak és ezzel kezdődik az azóta sem szünetelő tankönyvekkel való ellátása mindazoknak, akik arra rászorultak és akik a könyveket hasznosan akarták és tudták forgatni. Néha-néha, ahol szükségesnek mutatkozott, kószpénzsególyt