Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiúiskolája, Pápa, 1923
♦ járultam. Tanítottam, helyettesítettem, segítettem mindig amikor szükség volt rám. Myugodt önérzettel tekinthetek vissza a imltra és áldást könyörgök a pápai izr. polgáriskola jövőjére. 25 éves becsületes munka eredménye hirdeti ezen iskola értékét. Volt tanítványaink: iparosok, kereskedők, hivatalnokok, tanítók, tanárok, zsidópapok, a középosztály oszlopai hálásan vallják, hogy itt nyerték tudásuknak, vallásos és hazafias érzésüknek azt az alapját, melyre támaszkodva, az életben derekasan megállják helyüket. Ez volt a cél, melyet az iskola alapításakor kitűztünk, a legkompetensebb faktor, az élet tanúskodik mellette, hogy a feladatnak megfeleltünk. A visszatekintés a múltra: az elért siker és általános elismerés adjon intézetünknek erőt, hogy bizalommal tekinthessen a jövőbe és tovább is áldásosán fejthesse ki működését felekezetűnk, városunk és hazánk javára, amint G-eöthe mondja: „Zwischen dem Alten, zwischen dem Neuen Hier uns zu frauen Gönut uns das Glück Und das Vergangene heist mit Vertrauen Vorwärts zu schauen, Schauen zurück!“ Buxbaum Lipöt el. isk. igazgató. A szomorú jelen és kétes jövő idején úgy szeretünk fáradt lélekkel a múltak értékeire nemes büszkeséggel visszatekinteni. A múltak képeiben — miközben vihar zúg felettünk —* szinte halljuk, hogy beszélnek hozzánk napok s évek, melyeknél mint határköveknél megpihenhetünk s a jövőbe nézve biztatást, reményt nyerhetünk. Midőn oly nehéz ma tervet valóra váltani, ma tudjuk értékelni igazán, mit jelentett a kultúrának vívmányát áldozatkészségből előteremteni. Midőn az emberi lélek oly szárnyszegett s értékei sokszor oly sekélyesek, ma tudjuk, mily érték ez a jövő szempontjából is, midőn megalázottságunkban úgy szeretünk kulturfölényünkre hivatkozni. Bizony a jövendő harcait csak ezzel vívhatjuk meg. Iskoláinkból ennek a fáklyának kell messze világolnia s e fáklyának tüzet kettős szent eszmének: a hazaszeretetnek és a hit erejének kell élesztenie. 26
