Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiúiskolája, Pápa, 1923
18 Mindössze egy-két éve csak, hogy a pápai orth. izr. polgári fiúiskolához hivatalos szálak fűznek. Valahányszor azonban itt hivatalos kötelességemet teljesítettem, mindenkor a megnyugvásnak a jóleső érzése töltött el. Ez az iskola mostoha viszonyok között is derekasan oldja meg feladatát. Az élén alapos kószültségü, nagybuzgalmu és hivatása magaslatán álló igazgató és tanárikar áll, akik mindent elkövetnek, hogy a gondjaikra bízott ifjúságot hazafias és vallásos szellemben neveljék. Ök teljességgel átérzik, hogy az iskola nekik az, a mi a jó papnak a templom: a békességnek, a szeretetnek, a türelemnek és legfő- képen a lelki világosságnak a hajléka. És valamint a templom kapuján belépve, gondolataink mind egy irányba, a végtelenségbe futnak össze, úgy az iskola küszöbén belül is le kell vetkőznünk a földi gondokat, a szenvedélyek salakját. A tanításnak szentelt csarnokok alatt, amelyek mélységében az ifjúság homlokán az emberi szellem felkelő napjának hajnala dereng • az uj nemzedék ajkán a jövő világ szózata csendül, — ezekben a csarnokokban elnémul az élet-halálharc, amelyet az emberek a közélet porondján a kenyérért vagy hírnévért vívnak egymás ellen. A jól vezetett iskola fedele alatt lakozik az emberi méltóságnak, az Isten és ember előtt való egyenlőségnek legtisztább érzése: itt nincs gőgös kónyir és hajlongó szolga; nincs gazdag ember, nincs szegény ember; itt egyedül férfiak vannak, akik lelkűknek fényével, szivüknek melegségével töltik el környezetüket és ifjak vannak, akiknek elméje a világosság és melegség befogadására készen áll. És mert a pápai orth. izr. polgári fiúiskola tanárikara becsületes igyekezessél törekszik megvalósítani az eszményi iskolában lakozó ezt a szellemet, ennélfogva ez iskola fennállásának 25 évfordulója alkalmából őszintén kívánom, hogy legyen az az iskola melegágya a valódi szabadságnak, a szabadosságtól ment szabadságnak, mely kötelesség nélküli jogokat nem ismer s az egyesek túlkapásai ellen a többség védelmére férfiasán küzd; legyen melegágya az egyenlőségnek, hol kinek-kinek csupán erkölcsi és értelmi előnyeiért vagy hátrányaiért osztunk dicséretet, avagy megrovást; legyen melegágya a testvériségnek, ahol kicsiny és nagy, gyenge és erős, szegény és gazdag 2
