Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiúiskolája, Pápa, 1923
10 anyagi és más okokból a hitközség elejtette, noha jelentkező mindig elég akadt és az intézet zsidó jellege a talmud tanítását megkövetelte volna. Iskolánk felekezeti jellege nem volt akadály, hogy más felekezetitek már az első évben fel ne keressék, hiszen az első beiratkozásnál már jelentkezik 3 róm. kath. tanuló. Mig azonban a zsidó tanulók száma a 25 év alatt 34—86 között ingadozik, a keresztény tanulóké majdnem állandóan emelkedik és 1918—1919. iskolaévben többségbe jut, a legutolsó 1923—1924. évben pedig csak a róm. katholikusok abszolút többségre tesznek szert. Bármilyen hizelgő képet tudnánk alkotni ezen számbeli eltolódásból intézetünk javára, a tanulói létszám megoszlásának igazságos megítélésénél figyelembe kell venni: a háború következtében majdnem felére apadt pápai izr. elemi iskolai tanulók számát, mert a polg. fiúiskola a zsidó tanulók többségét ezekből kapta; a környéken újabban keletkezett polgári fiúiskolákat, amelyek sok zsidó tanulót elvontak tőlünk; a gazdasági helyzetet, amely a földmivelő osztálynak kedvezőbb anyagi viszonyai folytán a taníttatást megkönnyíti; a szerencsétlen békekötést, amely az ország nagy részét tőlünk elszakította és az ország legtávolabbi részéből zsidó fiuk — mint azelőtt — nem jöhetnek hozzánk; azt a körülményt, hogy iskolánk izr. tanulóinak vallásoktatását a múltéhoz képest leszállították és vonzó erejétől jórészt megfosztották. A pápai zsidó hitközség, amely az iskola szervezését szükségesnek tartotta, rövidesen be fogja látni, hogy ha visszatér a 25 év előtti elődök törekvéseihez, céljaihoz és vissza fogja adni az iskola alapját képező eszközöket, a polgári fiúiskola ismét hóditó útjára fog lépni. A keresztény tanulóknak az utóbbi négy évben történt számbeli emelkedése egyáltalában nem aggasztotta az iskolát, mert a zsidóság minden időben a tudás, a tanítás népe volt, mely világitó fáklyát hordott kezében, a zsidó tanítóság az egész országban elismerést szerzett magának szorgalmával, rátermettségével, buzgalmával, tudásával és önzetlenül tanított mindenkit, aki tanulni akart. Keresztény tanulóink ezreinek szeretete, ragaszkodása bizonyítja, hogy iskolánkban jó utakon jártunk, a tanítás nemes elveit követtük, hogy nálunk az éleire neveltünk, törvénytiszteletre oktattunk
