Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1915
10 jussukat nem engedik és velünk együtt akarnak örülni. Adja Isten, hogy úgy legyen! Volt tanítványaink a világháborúból derekasan kiveszik részüket és a meleg szeretet, amellyel a harctérről hozzánk küldött leveleikben megemlékeznek iskolánkról, jól esik mindnyájunknak. A sok ellenőrizhetetlen hír között nem egy fájdalmasan érint minket. A harcban elesettekről szólnak e hírek, amelyeknek nem szívesen adunk hitelt. Fájdalmasan érintett bennünket a szomorú valóság, hogy volt kedves tanítványunk, Lőrincz Jenő, a cs. és kir. 63. gyalogezred főhadnagya, a Signum Laudis tulajdonosa, a család által hozzánk küldött gyászjelentés szerint 1915 nov. hó 3. án, az olasz harctéren, Görz mellett, ellenséges golyótól találva, hősi halált halt. Szerető bajtársai nov. 4-én a britfői temetőben helyezték ideiglenesen nyugalomra. Áldás dicső emlékére! Az iskolában elhelyezett Rosenthalné Reiner Franciska nyugalmazott kartársunk által alapított izr. ingyen népkonyha 1915 nov. 1-én nyílt meg és 1916 márc. 31.-én zárult be. Ez idő alatt átlag naponta 100—120 ebédet osztottak ki, összesen 15000 ebédet. E szám, tekintve az elmúlt évben kiosztott 22000 adaghoz képest, kevesbedést mutat, de viszont, ha az élelmiszerek tetemes árdrágulását tekintjük, valamint számításba vesszük, hogy az egész nyár folyamán rendszeres heti segélyt juttat a népkonyha vezetősége szegényeinek és a húsvéti ünnepekre is nagyobb pénzösszeget osztott ki, a népkonyha az idén még többet tett, mint eddig. Hogy ezt tehette, nagylelkű adakozóinak köszönhető, kik között, mint mindig, hitközségünk nagyasszonya, özv. Blau Adolfné és családja jártak elől. Szívből kívánjuk, hogy ezen nemes példaadó tulajdonságával még évek hosszú során lehessen zászlóvivő szegény tanulóink javára. A vezetést Deutsch Dávidné úrnő betegeskedése miatt sajnos nem vállalhatta az idén és így ideiglenesen Ambrus Sándorné tanítónő vette át, aki minden szabad idejét a nemes célnak szentelte. A rituális felügyeletet az idén is Marton I. L.-né, Gestettner Izsákné és Lőwy Lázárné úrnők végezték a tőlük megszokott lelkiismeretséggel. Az ebédnél állandóan dr. Flesch Salamonná úrnő ügyelt fel, aki időt, fáradtságot nem kiméivé, lelkes odaadással teljesítette e nehéz feladatot, melyben városunk fiatal hölgyei is szívesen segédkeztek. A Chevra Kadisát a helyiség átengedéséért, az izr. hitközséget pedig a tüzelőanyagért hálás köszönetünk illeti.
