Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1910

rajzában, sőt még alapos csillagászati ismeretei is legyenek és értse azokat a természeti törvényeket, melyeknek a földrajzi viszonyok alakulására befolyásuk van. Igen nagy bizalmat előlegezünk és épen azért igen nagy terhet veszünk a nyakunkba. Igen örültem annak is, hogy Höfler egyszer már említett munkájában egészen nyíltan megmondja a véleményét arról is, hogy a földrajzi előismereteket, még mielőtt a növendék csak valami geometriát tanult volna, úgy tanítjuk, mintha a tanuló már ismerné a gümbmértanát. Én a földrajzi anyagot elapróznám, jutna belőle mind a hét osztályra. Az alsó öt osztályban megtanulhatnák a leiróföldrajzot, a VI. osztály anyaga lenne a fizikai földrajz s a VII. osztályé a mennyiségtani földrajz. Könnyen szakíthatunk a földrajznak a felsőbb osztályokban is időt s az általános műveltségnek az is fontos követelménye, hogy a földrajzi ismereteket minél tovább ébren tartsuk.

Ami a történelem tanítását illeti, nagyon, de nagyon óvatosoknak kell lennünk az új tanterv megállapításánál, különösen a kiemelendő főbb szempontok megjelölésénél. Azt hiszem a történelem minden tanárának el kellene olvasnia Nordau Miksának nem régen megjelent „Der Sinn der Geschichte“ c. munkáját, melyben minden túlzása ellenére is a történelemtudománynak igen sok hiányosságára mutat rá, inóg pedig olyan hiányosságokra, amelyeken segiteni is lehet. Egy szinte kézen fekvő dolgot említek csak meg. Nordau szerint a történelemnek anyaga az embernek a létért való küzdelme. Minden küzdelemben legalább két küzdő fél van s a történelemtudomány mindezideig csak az egyik küzdőt vette figyelembe az embert, de teljesen elhanyagolta azoknak a hatásoknak méltánylását, melyeket a másik küzdő félnek, a természetnek magatartása gyakorolt a történelmi események kialakulására. Ha több kulturhistoriát tanítanánk, talán közelebb férkőznénk ahhoz a bizonyos történelmi szellemhez, a mely tanításunk közben igen gyakran elvész az adatok halmazában. Az uj kornak a történelem tanításában sokkal több jogot adnék mint az ó kornak és középkornak, mert az minden kétségen felül áll, hogy érdeklődésünket leginkább az új kornak eseményei veszik igénybe, nemcsak azért, mert közelebb vannak hozzánk, hanem azért, mert a kultúra fejlettebb fokán egyetlen esztendő felér gyakran olyan századokkal, melyek