Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1905

- 6 —

esztelen emberek milliói évezredeken át ragaszkodtak ehhez a hagyományhoz. Nem olyan ócska lomok ám azok az évezredes zsidó hagyományok ! Az a másik fajta tanár azonban, aki bizonyos kéjjel belenyomja szombaton a zsidó ifjú kezébe a tollat, nem azért teszi, mert az ő lelke felül bir emelkedni bizoujms- üres előítéleteken, hanem azért, mert tudja, hogy vérig sért vele egy felekezetet, vérig sért vele egy nagy tömeg embert, akiknek jól esett és jól esik ahhoz a hagyományhoz ragaszkodni, nem azért teszi, hogy azt a nagy csomó embert kiábrándítsa egy szerinte nevetségesen üres illúzióból, de teszi azért, mert örül a lelke, a felvilágosodott lelke, ha követ hajíthat embertársai felé, azok felé, akik — úgy látszik — évezredeken át hozzászoknak, hozzászoktak ahhoz, hogy csak kővel hajigálják őket a „felvilágosodott (?!?) elemek.“

Jelentéktelen eset az egész. Azért is jelentéktelen, mert nem éppen ritka. Meg azután annyi, de annyi változata van. Alig van ember, aki ne tudna felekezeti iskolák komiszkodásáról. Hogy a történelem tanítása körül mi minden történik, arról szintén érdemes volna megemlékezni. Milyen alaposan meg tudják állapítani egyes fajok erkölcsi sajátságait! Még tudományos mázt is kerítenek. S jaj a tanítványnak, ha vad szidalmak hallatára s az ostya nélkül beadott keserű porok élvezésénél arcába szökik a vér.

De lehet-e csodálkozni, ha az emberszeretet apostolaiban fellázad minden jobb érzés s azt mondják, hogy annak a felekezeti iskolának, mely ilyen gyümölcsöket terem, nincsen létjoga? Hiszen, ha így állanak a dolgok, ha a felekezeti iskola csak arra való, hogy egyik felekezet sanyargassa a másikat, ha e mellett a cél mellett eltörpül az a másik, liogj^ tudományt nyújtson az iskola, ha azt hiszik egyesek, hogy valamely iskola felekezeti jellege csak arra való, hogy egyik íelekezet garázdál- kodhassék a másik rovására, ha még a vezető emberek cselekvését is ilyen indulat irányítja, ha talán még az iskolaszolga is ennek a bűnös célnak szolgálatában áll, mert azt hiszi, hogy feljebbvalóinak szemében kedves dolgot cselekszik: akkor bizony irgalmatlanul el kell törölni a felekezeti iskolát. Sajnos — és itt hangsúlyozzuk, hogy fejtegetésünk egész folyamán általánosságban beszélünk, nem egyes személyek, nem egyes iskolák