Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1905
— 12 igen türelmes, egyforma birkatürelemmel engedi magára írni az igazságot és a rágalmat s hogy a posta minden levelet elszállít ezen a széles világon, még — a magas minisztériumhoz is. Igjr kerülnek az „egyéni vélemények“ a legfelsőbb közoktatásügyi fórumhoz, melynek még a rágalmakat is meg kell hallgatnia. Ha a magas minisztérium azután meggyőződik róla, hogy a posta rágalmakat közvetített, az a bizonyos typus nem csügged el, — egyszerűen másik levelet irat s jaj volna annak miniszternek, ha az ilyen levelet olvasatlanul visszáküldené, mert bizony akkor, — ha akarja, ha nem akarja — eladta lelkét a zsidóknak. Nem szűkölködik ellenségben a mi iskolánk sem. Nem tudjuk miért, de az aknák elértek igen sok esetben a magas kormányig is s mi mégis — — — élünk s ha most ezt nem mondjuk el, talán azt hinnék rólunk, hogj' a poharunkba sohasem vegyül egyetlen keserű csepp sem. Pedig dehogy nem! Csak az a jó, hogy mindig tudjuk, milyen forrásból ered. A felekezeti gytilöl- ség forrásából. A válaszunk természetesen csak az lehet, hogy haladunk az egyenes utón s minden törekvésünk oda irányul, hogy megmutassuk, milyennek is kellene lennie a felekezetisóg- nek az iskolában. Nem vesz mindenki tudomást erről a munkáról, sokan készakarva befogják a szemüket, de az egyik protestáns egyház püspöke a zöld asztalnál is felemlítette, számos ádáz ellenségünk füle hallatára, hogy ez az iskola igazán emberszere- tetre nevel. A typus minden jelenlevő képviselője hallgatott, mert a püspökről még sem merték feltételezni, hogy előre megvásároltuk. De meg láttunk már keresztyén szülőket is, nem egyet, sem kettőt, akik az őszinte hála őszinte könnyével szemükben köszönték meg, hogy mi a szabadelvüséget nem hirdetjük, hanem csak gyakoroljuk. Ezek a könnyek, melyekben annyi az igazság, elfelejtetik velünk a temérdek hamisságot és gonoszságot. Arról, hogy mit jelent, a zsidó felekezetitek a zsidó fele- kezetiség a zsidó iskolában, már volt szó ennek az értesítőnek egyik előbbi évfolyamában. Évezredek folyamán leszürődött igazságokon alapult az az álláspot, mely az említett értekezésben kifejezést nyert. Ha tehát zsidó részről érik indokolatlan támadások intézetünket, ha tehát magukat elég vakmerőén zsidóknak nevező egyének is szemérmetlenül, cinikusan agitálnak az intézet •ellen, az ilyen támadásokra igazán szükségtelen reflektálnunk,