Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1904

ismerje meg a római és görög remekírókat. Hát tartunk-e már ott ipar és kereskedelem dolgában, ahol az amerikai ? Hát ismeri-e a mi kereskedőnk és iparosunk a római és görög remekírókat? Vagy fogja-e valaha ismerni? Vagy az lesz-e a legnagyobb baja?

*

Igen messzire visszanyúlnak ennek a visszás állapotnak a gyökerei. Már megvannak a középkorban. A sötétnek csúfolt középkorban. Elmondok egy részletet a középkori paedagogia történetéből.

A mindinkább virágzó városokban az iparosnak és kereskedőnek olyan műveltségre volt szüksége, amely a lehető legszorosabb összefüggésben van a g3rakorlati élettel s amely már természeténél fogva is küiömbözött a középkori tudós, vagy lovag műveltségétől. így jutottak az emberek arra a gondolatra, hogy jó volna, ha egyes községek iskolákat alapítanának, ahol a tanulók olyan ismereteket sajátítanának el, melyekre a kereskedőnek és iparosnak kiválóan szüksége van. Ezt a célt ugyanis az akkori iskolák, melyeknek egyik legfőbb tárgya a latin volt, nem szolgálták. A gondolatot tett követi, de nincs nagy köszönet benne, mert ezek a városi iskolák még mindig olyan latinosak, hogy a kereskedők és iparosok igényeiket magántanitókkal kénytelenek kielégíttetni. Ez az állapot még akkor sem javul, mikor már a latint kirekesztik a tanítás tárgyai közül, mert nem tanítják a számtant, melyre pedig az iparos és kereskedő osztálynak égető szüksége van. A számtant még ezután is magántanitók tanítják, holott a városi iskolák éppen a kereskedő és iparos osztály érdekében létesültek. A XVI. századból számtani példatáráról annyira ismeretes Adam Kiese is ilyen magántanitó volt.

A mi polgári iskoláinkban nem tanítják a latin nyelvet, de akárhányban fenntartanak latin kurzusokat. Miért ? Talán azért, mert összefüggésben van a polgári iskola céljával? Nem, hanem azért, hog3r annál könnyebb legyen az átlépés a gimnáziumba. Mert ha van a polgári iskolában kitűnő tehetségű ifjú, azért kár, iparosnak és kereskedőnek jó az is, aki nem tudja, mennyi kétszer kettő.

Szóval a polgári iskola mindig a középiskola felé sandít és küzd jobb sorsra, jobb üg3Tre érdemes buzgósággal az egyen-