Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1902
17 elől téveszteni, hogy az algebra tanulása egészen új világot tár a növendék elé, a mely új világban magasabb szempontból tekintheti át az eddig tanultakat. Hogy ezt megtehesse, az föltétlenül kívánatos, de semmi sem boszulja meg jobban magát, mint az elhamarkodott munka akkor, midőn ezt elérni akarjuk. Es ugyan mennyi idő áll rendelkezésünkre az algebra tanítására ? A mennyit a közönség számtan tanítása meghagy és ez igazán csak olyan — alamizsnaszerü. Nagyon könnyű megszabni az anyagot, sokkal könnyebb, mint egy IV. osztályos növendéket, egy gyermeket, teljesen jártassá tenni a váltók világában. Igaz. hogy úgyszólván csak a már tanultakat alkalmazza, azonban sokszor több meg- gondolást igényel az alkalmazás, mint az elmélet elsajátítása. Különösen gyermeknél igaz ez. Vagy az óraszámot kellene növelni a IV. osztályban, vagy az algebra anyagát redukálni, vagy az alsó három osztályban növelni a közönséges számtan anyagát, hogy a IV.-re kevesebb maradjon. Esetleg az V. osztály vehetne át valamit a IV. osztály algebrai anyagából. A mi az V. és VI. osztály anyagát illeti, az ellen súlyos kifogások merülhetnek fel. Mindjárt az V. osztály anyagában ott díszük a regula faisi. Jellemző, hogy csaknem egyetlen tankönyvünk, a Lutter Nándoré, a függelékben tárgyalja, talán csak azért, mivel a tanterv megkívánja s ez ellen önhatalmúlag mit sem lehet tenni. Ámde melyik gyakorlati irányéi paedagogus, vagy a mathematikának melyik tanára — pedig a mathematika tanára is a gyakorlat embere — venné fel programmjába az egyenletek megoldásának ezt a módját ? A középiskolák tan‘2
